Szirmabesenyő. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete. Nehézfiúkat őriznek itt, akik súlyos bűnöket követtek el, lebuktak, és büntetésüket töltik. Kétséges, hogy mikor szabadulnak, mennyire lesznek képesek visszatérni a társadalomba.

 

Sokan kisgyerekkoruk óta állami gondozásban éltek, vagy az ítélet után szakítja meg velük a kapcsolatot a család. Három évvel ezelőtt, mikor az intézet kutyagondozási programot indított, a fő cél az volt, hogy pótolják a kötődést azoknál, akiket senki nem látogat.

Kátrányosan és fényesen hömpölyög több folyó is az észak-perui Amazóniában, ahol január 25-e óta három olajszennyezés is történt egymás után. Ha a helyi lakosoknak romlik az egészségi állapota az olajszennyezés miatt, az 17 millió dollárnál is több büntetést jelent a Petroperunak.

Három olajszennyezés néhány hét alatt Peruban

  Az első baleset a Chiriaco folyón történt, ahol körülbelül 2000 hordó olaj ömlött ki végigszennyezve a folyót és ezzel veszélyeztetve 8 awajun őslakos telepet és még 5000 embert, akik a környéken élnek.

Mindössze második alkalommal készült kép a nagyon ritka macskaféléről, a márványfoltos macskáról, mely állatot eddig csak infravörös kamerával tudtak megörökíteni.

A kínai Junnan tartomány egyik nemzeti parkjában készültek  a fotók még decemberben, de a CCTV csak tegnapelőtt hozta nyilvánosságra őket.

A kutatók 2014-ben infravörös felvételeken tudták megfigyelni a márványfoltos macskát, előtte 30 éven át senki nem találkozott az állattal. A veszélyeztetett fajként nyilvántartott márványfoltos macska Délkelet-Ázsiában, a Himalája alacsonyabb fekvésű területein és Borneó szigetén honos.

Eldugott helyen van - viszont élnek ott emberek

Az Indiai-óceánban, a semmi közepén fekszik az a kis sziget, aminek a vulkánjáról még azt is nehéz lenne kideríteni, ha hirtelen aktívá válna

eménykedhetnénk, ugyanis az Indiai-óceán közepén található, egyébként francia fennhatóság alá tartozó sziget annyira messze, több mint 3000 km-re van minden nagyobb lakott földterülettől, hogy egy esetleges kitörésére talán egyetlen vulkanológus sem figyelne fel. Az Űrvilág.hu szerint azonban az egyébként lakatlan szigeten működik egy meteorológiai kutatóállomás néhány fős, váltott személyzettel.

Sértetlenül, egészségesen vészelte át a vadonban az elmúlt telet, a helyenként fagypont alatti 30 fokos hidegeket Kína és a világ egyetlen teljesen barna színű óriáspandája.

A Fopingi Rezervátumban működő pandabázis szakemberei szerint a kemény hidegek fokozták a 6 éves Csi Caj edzettségét, a ritka állat bizonyította "életrevalóságát". 

Csi Cajra együtt két éve találtak rá egy barnafoltos bundájú kolónián, és úgy ítélték meg, hogy támogatásra, gondoskodásra szorul.

 

 

 

Kéregmanó a Nagy Öreg Tölgyben szundikált. A hőscincért kérte meg, hogy ébressze már fel, ha itt lesz az újabb kéregújítás ideje, mert nagyon szeretett lustálkodni.     Ugye nem is gondoltad, hogy ilyen manók is léteznek!

 

    Akkor én most megsúgom neked, hogy minden fában lakik egy manócska.  Nagyon fontos dolga van ott mindegyiknek. Ha eljön a megfelelő idő, óvatosan, nagyon picit megrepeszti a fák kérgét, hogy azok  tudjanak nyújtózkodni egy jót.

Riadót fújtak a skót ökológusok a szürke mókusok miatt, mert attól félnek, teljesen kiszorítják a Brit-szigeteken őshonos vörös mókusokat, amelyek jóval kisebbek, és érzékenyebbek, mint a 19. század végén, Észak-Amerikából idekerült, a tenyészetekből kiszabadult szürke mókusok leszármazottai.

Az invazív faj már áttörte Skóciában a Montrose-t és Inveraryt összekötő, a vörös mókusokat védő képzeletbeli határvonalat. ANational Trust for Scotland környezetvédelmi tanácsadója, Lindsay Mackinlay szerint azonnali lépésekre lenne szükség.

 

A Hajdú-Bihar megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Sport és Kulturális Egyesület február 20-án tartotta meg az elmúlt évet lezáró, illetve az idei év várható programjait felvázoló közgyűlését, stílszerűen, az egyik debreceni hotel dísztermében, mely szálló nevében a legvitézebb huszár titulusát viseli…, vagyis a Hotel Óbesterben.

A huszárbandérium tagjai, először katonás szemlén, eligazításon vettek részt, majd az erdélyi és hazai vendégek és támogatók jelenlétében, beszámolókat hallgattak meg a sikeresen zárult előző évi eseményekről.

 

 

Az utcán, az otthonunkban a reklámok lóvá tesznek, palira vesznek, csőbe húznak, és néha szinte már megfojtanak minket. A reklámok az emberek elégedetlenségét és mohóságát növelik azzal, hogy elhitetik: akkor lesz felhőtlen az életünk, ha minél több tárgyat birtoklunk. Eljátszottam a gondolattal, hogy milyen lenne az életünk, ha minden úgy történne, ahogy a reklámokban.

 

Reggel belépek a legújabb divat szerint kicsempézett, minimum 20 négyzetméteres fürdőszobába.

 

Pihe- hófehér már a hajad, és ráncok gyülekeznek az arcodon,
De számomra minden Édesanyánál szebb vagy.

Görnyedten állsz fel a székből és alig tudsz elindulni,
De számomra sudár és büszke a tartásod.

Lehet, hogy már nem emlékszel sok mindenre,
De számomra Te vagy az élő történelem.

Te magad átéltél háborút, forradalmat, nélkülöztél nehéz időkben,
De gyerekeidnek biztonságot, nyugodt otthont teremtettél,

Hálás szívvel köszöntelek Anyák napján is és mindenkor,
Mint lelkem, létem, fejlődésem megteremtőjét.

 
Avarban locsakol a kis madár a hatalmas tuja földet verdeső ágai alatt. A hajnal kegyes ajándékát keresi, a harmatcseppeket, melyek így április végén a kert árnyas, védett zugaiban kínálnak éltető nedűt.

A teraszról nézem, kényelmes fonott székemből, és elkápráztat a természet egyensúlya. Mennyire minden összhangban, összefüggésben van.
-„Igyál kicsiny madár, és utána énekelj mindenki gyönyörűségére. Itt van a fészked a közelben? Van egyáltalán fészked?

Tündéri jaguárkölyök született Szegeden

 

2016. február 26. 8:32

Jaguárkölyök (Panthera onca) született karácsonykor a Szegedi Vadasparkban, a két hónapos nőstényt tegnap állatorvos vizsgálta meg.

Veprik Róbert igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a Szegedi Vadasparkba a németországi Halléból érkezett anya, Kiara 2010 és 2012 között négy kölyköt nevelt fel. Valamennyi alapszíne fekete volt, vagyis apjuk, a Nyíregyházi Állatkertből született Negró színét örökölték.

 

A szándékosan kihelyezett mérgezett csalétkek és a rovarölő szerek hatására elpusztuló madarak száma világszerte több tízmillióra tehető, mely egyes fajok állománycsökkenéséhez is hozzájárul.

A ragadozómadarakat elsősorban azért mérgezik, mert a vad- és agrárgazdálkodók és a galambtartók vélt vagy valós gazdasági érdekeiket féltik. De ami még aggasztóbb, hogy sok esetben csak véletlen esnek a madarak áldozatul a rókáknak vagy rágcsálóknak kitett mérgeknek, vagy a rovarirtó szereknek, amikkel a gazdák a terményeiket védik.

Százezer tonna metán került a levegőbe az októbertől februárig tartó, Los Angeles környéki óriási gázszivárgással.
Ennyi metán üvegházhatása megegyezik azzal, amennyit több mint félmillió személyautó okoz egy év alatt az Egyesült Államokban - közölték amerikai kutatók a Science című szaklap legújabb kiadásában.

Az Aliso kanyonhoz vezető tározóaknán keletkezett léket február 11-én, több mint három és fél hónapon át tartó szivárgás után sikerült eltömíteni.

Az Alabama Egyetem egyiptomi-amerikai kutatócsoportja tisztítási munkálatok közben I. Szenuszert (kb. i. e. 1971-től 1926-ig uralkodott) piramisától délre ráakadt a fáraó pecsétvivőjének jó állapotban megmaradt sírjára.

A Középbirodalom korából származó sírt találtak Egyiptomban

Az elhunytat vadászat közben ábrázoló jelenet a sír falán

Korábban

Az első női fáraóhoz tartozó tárgyakra bukkantak
Ma is divatos lenne a világ legrégebbi ismert női ruhadarabja
Így nézett ki fénykorában az ősi egyiptomi templom
Mohamed Juszef, a dahsúri régészeti lelőhely igazgatója az Ahram Online-nak elmondta, a sír a Középbirodalom idején uralkodó XII.

RENDKÍVÜLI HÍRÁder János húga a Klik új elnöke

A New York állambeli Stony Brook Egyetem szakemberei egy múzeumi gyűjteményből való, jó állapotban megmaradt dodókoponyát elemezve jutottak arra, hogy a madár agyának mérete teljesen arányos volt a testéhez képest. 

 

Okosabb a galamb, mint gondoljuk

"Amennyiben az agy méretéből, vagy jelen esetben még inkább a térfogatából következtetünk az intelligenciára, akkor a dodó olyan okos lehetett, mint egy galamb" – mondta Eugenia Gold paleontológus.

 

Pusztai Ferenc, Dézsi Dénes és Máté György (Jeges) emlékére Bartos Károly plébános második alkalommal celebrált engesztelő és emlékező gyászmisét pénteken este a kézdisárfalvi Nagyboldogasszony római katolikus kápolnában.

 

A megemlékezést a kézdisárfalvi Szabó Ottó és Balázs Barna kezdeményezte. A három antikommunista ellenálló tisztelői – helybeli, kézdivásárhelyi, kovásznai és ozsdolai lakosok, mintegy ötvenen, köztük a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai – 1989 óta hetedik alkalommal emlékeztek meg Ozsdola és a Kászonok hős fiairól. 

 

A szentmisét megelőzősen a kézdioroszfalvi Benke Sándor erre az alkalomra írt versét olvasta fel, majd Szabó Ottó fafaragó beszédében azt emelte ki, hogy meglátása szerint nem a legtalálóbb kifejezés betyároknak nevezni őket, mivel antikommunista harcosok voltak.

46 ezer szavazattal vezet a bátaszéki molyhos tölgy az Év fája versenyben, amire még február 29-ig várják a szavazatokat. A versenyre még egy hétig lehet szavazni, keddtől azonban a szavazás állása titkos és a végeredmény az április 20-i brüsszeli díjátadón derül ki.

Az Év európai fája címért 15 ország egy-egy fája verseng egymással, mindannyian az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, egyúttal a természeti örökség és a helyi közösségek összefogásának fontosságát hangsúlyozzák.

 

Úgy tűnik, idén hamarabb megérkezik a tavasz, melynek minden öröme mellett különös ismertetőjele az ólmos fáradtság.

 

Szerző: Futaki Balázs

 

 

 

 

Bizonyára nem mondunk azzal újat, hogy már jó ideje felgyorsult körülöttünk a világ, amivel próbálunk lépést tartani: szoros határidők, munkahelyi és otthoni feladatok mielőbbi megoldása, a kevés alvás, valamint a kikapcsolódás hiánya mind hozzájárul ahhoz, hogy az emberek nagy része frusztrált legyen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Erősen vitatott, hogy volt-e egyáltalán zöldhatósági engedélye fokozottan védett európai szürkefarkas tartására a Pécsi Állatkertnek - legalábbis az állatkert válasza szerint a kérdésben per folyik - írja az Átlátszó.hu. Az állatkert havariaterve pedig nem szabályozza, mikor lehet éles lőfegyvert használni. Az egyébként szenvedélyes vadászként ismert Szatyor által jegyzett dokumentumában többszöri átolvasás után, atomjaiban sem találni az állatok életének megvédését célzó előírást.

1868-1869-ben Japán véres, több ezer áldozatot követelő polgárháborút élt át; a Bosin-háború végére eldőlt: a korábban magába zárkózó szigetország európai segítséggel óriási változásokat fog átélni. A harcok során megerősödött, a sógunátus erejét letörő császári hatalom az uralkodójáról elnevezett Meidzsi-restauráció keretében elhozta a Távol-Keletre a nyugatot.

 

Az ország erős központi hatalom alatt egyesült, a hűbérbirtokokat pedig megszüntették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi a közös a mandulában, a mustárban, a kígyóuborkában és a takarmánylucernában? Első hallásra talán semmi. Pedig mind a négy létét egy apró rovarnak, a méhek munkájának köszönheti. Ezek a csíkos segédek évszázadok óta dolgoznak a földeken anélkül, hogy az élelmiszertermelésben játszott szerepükért bármi elismerésben részesültek volna.

Különösen igaz ez a vadméhekre, akik ismertségben és népszerűségben nem tudták felvenni a versenyt a mézet termelő háziméhhel.

Az intenzív hús- és tejipari termelés egyre pusztítóbb hatással van az emberi társadalomra és a környezetre – hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Heinrich Böll Alapítvány "Húsatlasz" címmel most megjelent közös kiadványa.

Az a mód, ahogy a hús- és tejtermékeket előállítjuk és fogyasztjuk, radikális újragondolást igényel, ez a téma különösen aktuális a nagyböjti időszakban, de érdemes hosszútávon is változtatnunk egészségünk és a bolygónk érdekében. 

A "Húsatlasz: A fogyasztásra kerülő állatok – a tények és az adatok tükrében" c.

A magyar néphagyományok őrzése terén Felső-Ausztria több szempontból is élen jár, például komoly múltra tekint vissza és napjainkban is igén élénk a felnőtteket és gyermekeket is megszólító-megmozgató néptánctevékenység, s utóbb Linzben táncházat is indítottak. Az együttesek vezetői azt mondják, a táncosoknak az a fontos, hogy együtt legyenek, hogy jól érezzék magukat – s mi kell ennél több testnek, szellemnek és léleknek? A szabadidő-eltöltésnek ebben a formájában szereplő és néző egyaránt nyer: élményt, derűt és annak az érzésnek az elmélyülését, hogy „itt a távolban, mesze az óhazától is magyarok vagyunk”.

Megszámolták a beporzókat

A virágokat beporzó rovarok számának és sokféleségének növelése jelentősen javíthatja a terméshozamot - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya.

Barbara Gemmill-Herren, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője, a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint nemcsak a terméshozamot javítja a több és sokféle beporzó, hanem "jó a környezetnek és az élelmezés szempontjából is" - idézte szavait a FAO közleménye.

Szó szerint a szemed láttára fejlődhet ki ez az elváltozás. Pedig csupán néhány tudnivaló, és elkerülheted az anyajegyből kialakuló melanoma veszélyét.

Szerző: Futaki Balázs

 

 

 

 

A szakemberek 40 év felett évenkénti bőrgyógyászati vizsgálatot ajánlanak, az életkorral egyre nagyobb kockázatot jelentő bőrrákos elváltozások kiszűrésére. Olyan vizsgálatról van szó, amely csupán néhány percet vesz igénybe, semmilyen beavatkozással, fájdalommal nem jár.

Egy elburjánzott fűféle elszáradt részeit sodorja a szél nagy tömegben szerteszét egy ausztrál kisvárosban, eltorlaszolva az ott élők házait.

Az édesfüvek családjába tartozó, Panicum effusum nevű, Ausztrália belterületén honos fajt angolul hairy panic, azaz „hajas pánik" néven is emlegetik. A fűfaj magokat rejtő, hajszerű, elszáradt részeit a szél szállítja.

A Melbourne-től 250 kilométerre északkeletre lévő kisváros, Wangaratta lakóinak otthonait napok óta újra és újra eltorlaszolja a hatalmas, sárgás fűtömeg.

Hiúz él az Aggteleki Nemzeti Parkban. Ez igazából eddig sem volt ismeretlen tény a szakemberek előtt, és nem is titkoltuk, csak nem sikerült felvételt készíteni az állatról. Eddig!

Végre megmutatta magát az egyik kifejlett példány a kameracsapdának. A rövid felvételen is csak pár másodpercre megjelenő állat komótosan sétálva eltűnik a homályban. A hátramaradt nyomokból azonban azt is tudni véli zoológiai referensünk, hogy nem egyedül él a most lencsevégre kapott nagymacska.

Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Intézet friss adatai szerint az idei volt a legmelegebb január a Földön a rendszeres mérések kezdete óta. Ez a 9. egymás követő hónap, amely megdöntötte a globális melegrekordot. Az északi-sarki tengereken is rekord született januárban: most volt a januári átlaghoz mért legkevesebb jég.

 A szárazföldek és vizek átlagos hőmérséklete 1,04 Celsius-fokkal volt magasabb az elmúlt hónapban, mint a 20. század januárjainak átlaga.  Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA)  januárban hozta nyilvánosságra, hogy 2015 volt a legforróbb év a 19.

A Duna Charta Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordult a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások ügyében. Levelünkben a vízmegosztási tárgyalások felfüggesztését, és a Baranyai Gábor miniszteri biztos által előterjesztett megegyezési javaslat felülvizsgálatát kérjük,

mivel az MTA január 26-án tartott konferenciáján minden magyar előadó azt hangsúlyozta, hogy csak további vizsgálatok alapján lehetne felelősen dönteni a szigetközi Duna-szakaszon tervezett műszaki beavatkozásokról.

A Magas-Tátra térképeiről

Halálos baleset a Mickiewicz-vízeséseknél

 

Tilos a tavasz hírnökeként is titulált medvehagyma gyűjtése a Mecsek-oldal két kiterjedt területén is idén. A tilalmat a korábbi évek intenzív igénybevétele, a termőterület károsodása miatt rendelték el.

Rossz hírrel indul a szezon a medvehagyma kedvelői számára – a Pécstől északra húzódó Mecsek-oldal két kiterjedt részén is tilos lesz idén az egészséges táplálékként és gyógynövényként is használt medvehagyma gyűjtése. A tilalom oka a területet kezelő Mecsekerdő Zrt.

 

Az Úristen kegyelméből azonban nincsen veszedelem a megmaradás lehetősége nélkül. Ha fölismerjük a veszedelmet, és él bennünk az akarat, hogy segítsünk magunkon, az Úr is velünk lesz! S ha már egyebet vénségemnél fogva nem is tehetek: szavakba foglalhatom a törvényt, mely részben minden nemzetre egyformán vonatkozik, de különösképpen a magyarra. 

 

 

 

 

 

 

És elnevezhetem ezt a törvényt A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATÁNAK:

 

1. Tiszteld és szeresd a te Uradat, Istenedet, teljes szívedből, minden erődből, és rajta kívül más istened ne legyen.

 

Bár az elmúlt évtizedekben az olasz állam több millió eurót fordított a kihalófélben lévő farkasok megmentésére, a környezetvédelmi minisztérium most több példány kilövését tervezi. Elsősorban az Appenninek térségében szaporodtak el a farkasok és jelentenek egyre nagyobb veszélyt az állattenyésztőknek.

Az Appenninekben a becslések szerint 2500, az Alpok térségében 150 példány él. Elsősorban Toszkánában, ahol mintegy 600 farkas él, panaszkodnak az állattenyésztők arra, hogy egyre több birkát, borjút és szamarat tépnek szét a ragadozók.

 

Az idén Ljubljana nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet. Az elismerést az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, milyen a város hulladékkezelése és a vízgazdálkodása, illetve a város energiapolitikáját, energiahatékonysági mutatóit.

Vajon hogyan lesz egy olyan városból Dél- és Közép-Európa zöld oázisa, amit egy évtizede még Európa autóktól zsúfolt, legrosszabb közlekedésű települései közé soroltak?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szörnyű fájdalmakkal, bűzlő sebekkel vánszorognak a koalák Ausztráliában. A betegség, amit elkaptak a chlamydia, amelyet egyelőre nem tudnak semmivel sem gyógyítani. Az állatvédők a koalák eutanáziájáról is vitatkoznak már, mert rettenetes állapotban van sok medve.

 

Ausztrália legkedvesebb és legismertebb állatai a koalák komoly betegségben szenvednek. A tudósok évek óta vizsgálják, hogy miként lehetne a szexuális úton terjedő, chlamydia fertőzésben megbetegedett, amúgy is a kihalás szélén lévő populációt megmenteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A brit Környezetügyi Hatóság közlése szerint rekordmennyiségű tenyésztett halat engedtek szabadon tavaly az angliai folyókba, hogy növeljék azoknak a halpopulációknak méretét, amelyek életterében több évnyi szennyezettség után mostanra javult a vízminőség.

A szolgálat nottinghami gazdaságában tenyésztett halak között fejes domolykók, dévérkeszegek, compók és bodorkák is vannak. Tavaly csaknem kétmillió példányt engedtek szabadon közülük.

---

A magyar néphagyományok őrzése terén Felső-Ausztria több szempontból is élen jár, például komoly múltra tekint vissza és napjainkban is igén élénk a felnőtteket és gyermekeket is megszólító-megmozgató néptánctevékenység, s utóbb Linzben táncházat is indítottak. Az együttesek vezetői azt mondják, a táncosoknak az a fontos, hogy együtt legyenek, hogy jól érezzék magukat – s mi kell ennél több testnek, szellemnek és léleknek? A szabadidő-eltöltésnek ebben a formájában szereplő és néző egyaránt nyer: élményt, derűt és annak az érzésnek az elmélyülését, hogy „itt a távolban, mesze az óhazától is magyarok vagyunk”.

 

Itthon is egyre többször találkozhatsz különös déligyümölcsökkel. Ne félj megkóstolni, nemcsak finomak, de egészségedet is védik.

Irta:Galgóczi Dóra

 

 

 

 

Az ismert kínálat mellett a nagyobb élelmiszerüzletekben, piacokon furcsa külsejű, távoli tájakról származó gyümölcsöket is találhatunk. A trópusi országok termései olyan értékes anyagokat rejtenek, amelyek egész szervezetünkre jótékony hatásúak. Sokféle módon használhatjuk fel őket, változatossá teszik étrendünket.

Hatalmas jéghegy okozott tragédiát a Déli-sarknál, körülbelül 150 ezer Adélie-pingvin pusztult el. A tragédia csöppet sem hasonlít a Titanic balesetére, az állatsereg ugyanis nem egy csapásra pusztult el.

A Nemzetközösség-öbölbe nyúló Denison-fokon élt a nagyszámú Adélie-pingvin kolónia, a közeli hatalmas nyílt vízi tengerfelület miatt. 2010-ben azonban egy 2900 négyzetkilométeres jéghegy megfeneklett az öbölben, elzárva az állatok vándorlási, élelmiszerszerzési útját a nyílt tengerekre.

Ingyen mehetnek február 13-án és 14-én az Állatkertbe a 14 éven aluli gyerekek, a szerelmesek pedig ketten egy jeggyel. Vasárnap délelőtt 11 órakor pedig Asha, az elefántborjú 3. születésnapját ünnepli.

 

Asha két évvel ezelőtt

Fotó: Elvira /Indafotó

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert számára február 14-e kétszeresen is jeles nap. Egyrészt ilyenkor van Bálint napja, másrészt ezen a napon ünnepli születésnapját Asha, a 2013-ban született elefántborjú.

Az amerikai űrkutatási hivatal műholdas méréseinek segítségével először azonosították és számszerűsítették kutatók, milyen hatással van a tengerszint-emelkedésre a talaj egyre növekvő vízraktározása.

A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) tudósai és a Kaliforniai Egyetem kutatói feltárták, hogy miközben a sarki jégtakarók és a gleccserek folyamatosan olvadnak, a Föld időjárásában és klímájában az elmúlt évtizedben végbement változások miatt a kontinensek mintegy 3200 milliárd tonna vizet szívtak fel és raktároztak el a talajba, a tavakba és a földalatti vízgyűjtőkbe, átmenetileg lelassítva a tengerszint-emelkedés mértékét.

Korábban nem tapasztalt méretűre nőhet tavaszra az északi félteke feletti ózonlyuk, ami az itt élőknél márciusban és áprilisban jelentősen megnövelheti a bőrrák kialakulásának kockázatát.

 

A lila és kék színek azokat a területeket jelölik, ahol a legkisebb az ózonmennyiség, míg a sárga és vörös színek nagyobb mennyiséget jeleznek. (Fotó: NASA)

 

Markus Rex, a karlsruhei Alfred Wegener sarkvidéki és tengerkutató intézet(AWI) munkatársa számolt be a veszélyről az intézet vizsgálatai alapján. Amennyiben a klímakörülmények nem változnak az Északi-sarkvidék felett, a veszélyes UV-sugárzás márciusban és áprilisban az északi féltekén olyan méreteket ölthet, mint máskor nyár közepén.

Több ezer faj adatainak tudományos értékelése szerint a vándorlási folyamat a sarkvidékek irányába és a magasabban fekvő területek felé indult el világszerte – mondta Camille Parmesan, a brit Plymouth-i Egyetem munkatársa az ausztráliai Hobartban lévő Tasmaniai Egyetemen tartott világkonferencián.

Egyre nagyobb aggodalom övezi már Európában is a Zika-vírus terjedését, amely leginkább a terhes nőkre jelent veszélyt.

 

 

 

 

 

A Zika-vírus szúnyog által terjesztett betegség, amelyet a szúnyogok Aedes fajai (ázsiai tigrisszúnyog és egyiptomi szúnyog) terjesztenek, ugyanazok, melyek a dengue és chikungunya vírus terjesztéséért is felelősek. Ezek a szúnyogok leginkább a nappali órákban csípnek, azonban beltéri és kültéri körülmények között is túlélnek.

Tegnap kora délelőtt 9 lelkes békabarát elkezdte a terelőháló építését a 2. sz. főút mentén, így a Hont-Parassapuszta közötti szakaszának a békák szempontjából egyik legveszélyesebb részén már biztonságban vannak a vonuló kétéltűek. A munka folytatásához, és a békamentéshez várják az önkénteseket!

A terepi adottságok miatt-a tavaly elkészült terelőrendszer és a meredek hegyoldal közt csak kis távolság van-közel 150 méteren nem ad az állatok számára 100 %-os védelmet a megépült polimerbeton terelőfal, ezért itt szükség van hálós védelemre is.

8

A Duna szlovákiai elterelése óta a Szigetköz ökológiai állapota folyamatosan romlik. A haladéktalan intézkedést igénylő probléma kezelésére a mai napig nem született megoldás. Volt már lakossági aláírás gyűjtés, foglalkoztak a kérdéssel parlamenti vitában, és az Akadémia is rendezett 2016. januárban konferenciát, gyakorlatilag eredménytelenül.

A konferencián megtudhattuk a probléma okát, azt, hogy általában kevés a víz, máskor meg túl sok, attól függően, hogy a szlovák fél a bősi erőmű gazdaságos működtetése érdekében túlzottan visszatartja a vizet, vagy igyekszik megszabadulni a felesleges víztől.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha nem tudjuk a közeljövőben jelentősen csökkenteni szénkibocsátásunkat, akár tízezer évekre katasztrofális éghajlati hatásokkal számolhat bolygónk.

Egy új kutatás, melyben több amerikai és európai egyetem szakemberei vettek részt, a korábbiaknál sokkal hosszabb távú következményeket vetít előre. A Nature Climate Change hasábjain közzétett eredmények szerint a jelenlegi káros gyakorlat 2100 után is jócskán érezteti majd a hatását.  A levegőbe eregetett szén még több ezer évig is a légkörben marad, sőt bizonyos mennyiség több mint százezer évig is – jelentette ki Peter Clark, az Oregon egyetem paleoklimatológusa, a közlemény vezető szerzője.

 

 

Miért csíkos a zebra? Tényleg a ragadozók elől való rejtőzködést segíti, vagy netán a legyektől véd? Esetleg a csorda tagjainak azonosítására szolgál, mint egy vonalkód? Sok még a nyitott kérdés, de a legáltalánosabb nézetet, a csíkok rejtőzködésben való szerepét nemrégiben megcáfolták a kutatók.

 

Újabb tanulmány született a zebracsíkokról, azonban ezúttal nem újabb ötlettel álltak elő, hanem az egyik legrégebb óta ismert magyarázatot cáfolták a kutatók.

 

Az Északi-középhegység nagyragadozóiról egyre többet tudunk, de mivel mindössze néhány hiúz és farkas lakja az erdős területet, a kutatók munkáját minden nyom és információ nagymértékben segíti. A vadászok – szakértőkhöz eljuttatott – beszámolói is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a hazai példányokat. A WWF különleges eseményről kapott közvetlen beszámolót, amely pozitívan végződött: egy vadász szemtől szembe találkozott a ritka nagyragadozóval.

Minden idők legmelegebb éve lehet 2016, ha beigazolódnak a tudósok jelenlegi számításai.

Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01% az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei.

Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 is 2000 és 2014 között következik be.

2015 volt minden idők legmelegebb éve

A Scientific Reports tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában annak, hogy az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal – NOAA – január közepén minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt az időjárási mérések alapján.

 

A jelenlegi klíma-előrejelzések Földünk éghajlatának hosszú távú megfigyelésén alapulnak. Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport kutatói szerint azonban az elképzelt, párhuzamos világok éghajlatainak összehasonlításából megbízhatóbb kép rajzolódik ki.

A jelenlegi klíma-előrejelzések Földünk éghajlatának hosszú távú megfigyelésén alapulnak. Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék és az MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport kutatói szerint azonban azelképzelt, párhuzamos világok éghajlatainak összehasonlításából megbízhatóbb kép rajzolódik ki.

 

 

 

A HÁZASSÁG A TÖRVÉNY ÉS A HAGYOMÁNY SZERINT EGY FELNŐTT FÉRFINAK ÉS EGY NŐNEK JOGILAG ELFOGADOTT ÉS SZABÁLYOZOTT ÉLETKÖZÖSSÉGE. MINT LASSAN MINDENNEK, ENNEK IS VAN EGY KITŰNTETETT 24 ÓRÁJA A NAPTÁRBAN. ÖRVENDJETEK HÁZASOK!

 

1981-ben Amerikából indult útnak a február második vasárnapján tartandó megemlékezés, amellyel arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy léteznek jó, boldog és tartós házasságok is. /Erre példa a mi házasságunk is

 

Vidám pendülés hárfa húrjain, mely a télről, mint álmos, régen elmúlt évszakról regél. Hisz élettől duzzad a határ, rügyek pattannak a fákon, madarak éltetik a új, friss hajtásokat, amint a fölből előbújnak. Fészkelőhelyet keresnek lombos fák védelmében, s közben énekükkel harsányan koncerteznek.

Egyre hosszabbak a napok, nem kell már hat órakor behúzódnunk otthonunkba. A márciusi reményekkel teli indulást az áprilisi féktelen bolondozás, majd a romantikus május követi.

Február végéig lehet szavazni Európa legkedvesebb fájára. Tizenöt csodálatos fa van versenyben, köztük egy magyar, a bátaszéki molyhos tölgy.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hajók motorzaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává – állapította meg egy úttörő jelentőségű tengerbiológiai kutatás.

Az Exeteri Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy az elhaladó hajók motorzaja akkora stresszt okoz a korallzátonyok fiatal halainál, hogy nehezebben veszik észre a veszélyt, gyakrabban falják fel őket a ragadozók, túlélési esélyeik így a felére csökkennek – írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Őslakók veszíthetik el otthonukat a természetvédelmi területek növelésével. A párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás következtében milliók válhatnak otthontalanná, írja a Rights and Resources Initiative (Jogok és Erőforrások Kezdeményezés) globális szervezet egy frissen közölt tanulmánya.

Számos fejlődő ország úgy igyekszik hozzájárulni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, hogy növeli a természetvédelmi területeit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szarv nemcsak hosszában és alakjában, de színében is eltérő lehet. Legrövidebb szarva a teheneknek van kb. 40-50 cm, a bikáké 50-70 cm és az ökröké a leghosszabb, akár 1 m is megnőhet.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében élő magyar szürke szarvasmarhái már pusztán a megjelenésükkel magukra vonják a tekintetet, hiszen fejükön inpozáns fejdíszt viselnek. A szarv alakja rendkívül sokféle lehet. A legelterjedtebb szarvalakulások a táblás, csákó, gallyas és a lant alakú, de van még bajusz, nyársas, villás és tulipán típus is. 

A szarv a szarvtőnél piszkosfehér, középen fehér és a hegye vége felé eső fele fekete.

 

„Lehet, hogy nem minden igaz abból, amit mesélek, de nekem igaz, mert személyes élményeim alapján ilyennek látom ezt az országot” – indította Nepálról szóló előadását Falka István – közismertebb nevén Istipisty – Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár zsúfolásig megtelt Gábor Áron Termében.

Mi – akik még nem voltunk és talán már ezután sem jutunk el ebbe az egzotikus országba – elhittük szavait, és kíváncsian hallgattuk a fotókkal és videóbejátszásokkal tarkított, közvetlen hangvételű előadást, mely talán éppen azért tűnt sokkal hitelesebbnek egy pontosan dokumentált országismertetőnél, mert személyes tapasztalatokon alapult.

Persze a népi mondás többféle változata is ismert: ha csikorog a fagy, a tél nemsoká abbahagy. Bárhogy is van, a régiek szerint, ha február 6-án hideg van, nemsokára vége a télnek.

Felmenőink még gondosan megfigyelték az időjárással kapcsolatos összefüggéseket és az általános jelenségekre hagyatkoztak sokáig. A dátumokat főként fordulónapokhoz kötötték és az éppen aktuális időjárásból következtettek hosszabb vagy rövidebb távon az időjárás később alakulására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Born Free Alapítvány tette közzé weboldalán egy kutatóexpedíció nagy horderejű felfedezését, miszerint szép számmal élhetnek még oroszlánok az etióp–szudáni határ közelében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A román kulturális tárca indítványozta, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségeket tartalmazó listájára. A döntést a román kulturális tárca és a környezetvédelmi minisztérium közösen jelentette be, hat évvel azután, hogy az erre vonatkozó kérés felvetődött. Ez a döntés nem csupán a verespataki kulturális értékek védelme szempontjából nagy jelentőségű, hatalmas győzelem a civil társadalom számára is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tavaly több mint 2 millió látogató kereste fel a világ legnagyobb vízenergiai létesítményét, illetve a Három szoros-gát turisztikai övezetét a közép-kínai Hupej tartományban. A rekordról ma a projektet működtető vállalat számolt be.

A turisták számán sokat lendített, hogy tavaly márciustól közutat nyitottak a Jangce folyó melletti projekthez. 2014 szeptembere óta a látogatóközponttal, kilátóval rendelkező területre ingyenesen léphetnek be a hazai és külföldi érdeklődők.

Talán nem meglepő, hogy az ember keze is benne van az elmúlt években jelentkező méhpusztulási hullámban. A deformáltszárny-vírus nekünk köszönhetően terjed olyan messzi országokba is, ahová egyébként több évtized alatt jutna el – ez pedig a varroa atka pusztító tevékenységével együtt halálos csapást mérhet a méhpopulációkra.

 

A Science tudományos folyóiratban aggasztó tanulmány jelent meg a háziméhek helyzetéről – a kifejezetten veszélyes deformáltszárny-vírus (DWV) terjedését a tanulmányban szereplő kutatás szerint ugyanis az ember idézi elő, méghozzá

a méhkolóniák kereskedelmével szerte a világban.

A mindennapok stresszes helyzeteit elviselni nem egyszerű feladat, de sokan rosszabbul érezzük magunkat tőle, mint kellene.

Szerző:Futaki Balázs

 

 

 

 

 

A mellékvese a vesék tetején ülő kis, sapkaszerű képlet. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, amely a „fuss vagy üss” hatásért felel, valamint az antistressz-hormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás vagy a menekülés megvalósulhasson.

A Körös-Maros Nemzeti Park területén is élnek hódok, elsősorban a Körösök mentén. Ezek a barna bundájú, ügyes építőmesterek legtöbbször a partfalba ássák méretes üregeiket.

A hód Európa legnagyobb rágcsálója. Testtömege 20-30 kilogramm között mozog, hossza pedig – a farok nélkül – elérheti akár az egy métert is. Tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz, táplálékának egy részét azonban a vízparton keresi. Elsősorban vízinövényeket és lágyszárú fajokat fogyaszt, de különböző cserjék és fák kérgét, leveleit, fiatal hajtásait is megeszi.

Megmenekülhet a pusztulástól az északi félteke legnagyobb mérsékelt égövi esőerdője, a kanadai Nagymedve, amelynek szigorú védelméről hosszú évek csatározásai után jött létre történelminek minősített megállapodás a helyi indián őslakosok, a környezetvédők, a fakitermelő cégek és a kormányzat között.

A hollók gyorsabban rejtik el az élelmüket, ha úgy hiszik, hogy valami figyeli őket, állítja egy új tanulmány. Akkor is így viselkednek, ha nem látják a másik madarat.

 

Egy holló elrejti a táplálékát

Forrás: Jana Mueller A kutatók szerint ez erős bizonyíték arra, hogy a hollók birtokában vannak a tudatelméletnek. A tudatelmélet (vagy más néven elmeteória) az a képesség, amellyel elképzeléseket, szándékokat és vágyakat tulajdonítunk másoknak. 

Több korábbi tanulmány azt találta, hogy a bozótszajkók képesek következtetni arra, hogy olyan madarak figyelhetik őket, amik veszélyt jelenthetnek elrejtett élelmükre, tehát van egyfajta „alap”-tudatelméletük.

Két objektum 4,5 milliárd évvel ezelőtti frontális ütközése vezetett a Hold megszületéséhez, állítja egy új elmélet. Ez azt is jelenti, hogy Földünk valójában két égitestből tevődik össze.

A jelenleg legelfogadottabb hipotézisek szerint a Hold a Földet ért óriás becsapódás következtében kidobott anyagból tömörülhetett össze

Forrás: NASAAz, hogy a Hold egy Naprendszerbeli karambol következménye, nem új elmélet, hanem már egy jó ideje keringő teória: eszerint a Theia nevű égitest oldalba kapta a Földet, a keletkező törmelékből összeállt a Hold, majd a titokzatos objektum folytatta útját a világűrben.

 

A fehér gólya az egyetlen olyan madarunk, amit már fiókakorban is érint az áramütésveszély. Március végéig lehetséges magasító állványra helyeztetni a veszélyes fehérgólya-fészkeket!

A mintegy 5000 páros hazai költőállomány túlnyomó többsége a kis- és középfeszültségű elektromos hálózat oszlopain költ. Az oszlopfejeken fekvő fészkek amellett, hogy áramot fogyasztanak (!), halálos áramütéssel fenyegetik a fiókákat és a szülőket egyaránt. 

Minden évben több ezer fehér gólya pusztul el a vezetékhálózat következtében csak Magyarországon, nem ritka, hogy egész családok esnek így áldozatul.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden márciusban a világ legjobb szánhúzókutya-versenyzői Alaszkában állnak rajthoz, hogy elinduljanak a sportág csúcsán, az Iditarodon. Idén egy magyar versenyző is indul a hihetetlenül nehéz megméretettetésen.

Ezt a világ legkeményebb versenyének nevezik és nem véletlenül: súlyos mínuszokban, 9-10 napon át 1800 kilométeres távot tesznek meg kutyák és hajtóik. A jövő évi versenyen először indulhat magyar versenyző: Balogh Ottó jelenleg is Alaszkában van és két kvalifikációs versenyen már sikerrel vett részt.

Természetvédők figyelmeztetése szerint három éven belül kipusztulhat a világ utolsó két sivatagielefánt-csordájának egyike Maliban, hacsak a helyi kormány nem tesz többet megóvásukért.

A vadorzók a dzsihadista csoportok jelenlétéből és egyéb nyugtalanságokból fakadó káoszt kihasználva virágoztatják fel az elefántcsont-kereskedelmet a nyugat-afrikai ország északi részén.  Idén januárban eddig 16, tavaly nyolcvannál is több elefántot öltek le Maliban - mondta Susan Canney, az amerikai Wild Alapítvány mali elefántprojektjének igazgatója.

 

 

Elkezdődött a XX. Csángó Bált Budapesten Színpadra léptek idős hagyományőrzők és gyerekek is.

A fellépők Pusztinából, Magyarfaluból, Forrófalvából, Klézséről, Somoskáról, Trunkból, Gyimesből, Setétpatakáról, Hétfaluból érkeztek a Csángó Bálra, ami a SYMA Rendezvénycsarnokban szombaton kezdődött. A hivatalos programnak már vége, de még hajnalig tart a táncház. 

A jubileumi bált a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség közösen szervezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kinyílt a Debreceni Nagyerdő parkerdei részében, a Békás-tó közelében a téltemető. Az egyik legkorábban nyíló növényünket a januári hideg után jött kora tavaszi idő előcsalogatta és várhatóan a hétvégén még több bújik elő az avarból.

Az alig tíz centiméteres növényke kolostorkertekből vadult ki, majd vált a magyar flóra teljes jogú tagjává, olyannyira, hogy ma már védett növényünk. A Nagyerdőn három nagyobb állomány is volt, de sajnos a gondatlan tervezés miatt ebből kettő már kipusztult a stadion és víztorony környékén. 

Tavaly januárban az utolsó stabil állománya is veszélybe került a Békás-tó környékén végzett engedély nélküli cserjeirtás során, de szerencsére a debreceni székhelyű TerepSzemle Stúdió környezetvédelmi egyesületnek sikerült megmentenie ezt az alig száz töves állományt.  Idén télen a területen folyó munkálatok során már különösen vigyáznak a téltemetőre így most újra csodálhatjuk korai sárga virágait Debrecenben.

Évezredek óta velünk él, vallási szertartásokban is szerepelt. Ma a legnagyobb

számban tenyésztett haszonállat, de hajdanán nem a húsáért tartották.

 

Napjainkban a tyúk a legnagyobb egyedszámú haszonállat a világon

A világon 19,6 milliárd csirke él, számban többszörösen felülmúlva a többi lábasjószágot: az 1,9 milliárd juhot, 1,4 milliárd szarvasmarhát és a 980 millió sertést. A régészeti kutatások szerint a csirke nyolcezer éve él együtt az emberrel, de csak bő kétezer éve fogyasztjuk nagy mennyiségben a húsát.