A karácsonyi készülődéshez és magához az ünnephez is szorosan kötődnek egyes fűszernövények, gyógynövények és fűszerek. Ezek nélkül el sem lehetne képzelni ezt a szép ünnepet, hiszen a látványuk, az illatuk máris ünnepi hangulatot költöztet a szívünkbe, és így sokkal jobban várjuk azt a pár napot, amikor lelki terheinket egy sarokba lepakolhatjuk és csak a saját és a családunk boldogságára koncentrálhatunk.

A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) a középkorban nagy népszerűségnek örvendett, hiszen úgy tartották, hogy ez a gyógynövény legalább százféle betegséget képes gyógyítani. Latin fajnevét viszont onnan kapta, hogy a növény levelének alakja nagyon hasonlít egy pénzérmére. A gyógynövény a kankalinfélék családjába tartozik. Népiesen nevezik még fillérfűnek, pénzesfűnek, angyalrúgtafűnek és ínnyújtófűnek is.

A gyógynövény egész Európában elterjedt.

Az őszi vérfüvet (Sanguisorba officinalis) orvosi vérfűnek, vérfűnek és érfűnek is nevezik. Talán a vérfű elnevezés onnan ered, hogy a gyógynövényt elsősorban vérzések kezelésére, csillapítására használják. Ez a gyógynövény a rózsafélék családjába tartozik. A növény akár az egyméteres magasságot is elérheti. Nagyon kedveli a nedves területeket, mint például a láprétek vagy a mocsárrétek.

Az emberek már évszázadok óta alkalmazzák az édesgyökeret gyógyászati célokra. Az édesgyökeret már Egyiptomban is használták, de természetesen Kínában is előszeretettel nyúltak ehhez a gyógynövényhez.

Az édesgyökeret legfőképpen gasztrointesztinális problémák orvoslására használják. Ezt a gyógynövényt be lehet vetni gyomorfekély, gyomorégés esetén.

A kankalinfélék családjába tartozó mezei tikszem (Anagallis arvensis) előfordulhat kertekben, tápanyagokban gazdag agyagtalajon és parlagokon is. A növénynek átellenes, ülő levelei vannak, a szára elfekvő, a virágai pedig kicsik, 3-5 mm nagyságúak. A színük többféle: piros, rózsaszínes vagy kékes. A növény jellegzetessége, hogy a szirmai színváltósak. A mezei tikszem színe attól függ, hogy éppen milyen talajon éldegél.

A Rhodiola rosae vagy más néven rózsagyökér egy adaptogén gyógynövény, amely segítséget nyújt a zsírégetésben, energiát ad és még az agyműködésre is kedvező hatást gyakorol. Az adaptogének olyan gyógynövények, amelyek segítenek a szervezetnek a fizikai, a kémiai és a környezeti stresszhez való alkalmazkodáshoz. Az adaptogének családjában a rózsagyökér a leghatékonyabb, mivel olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek képesek segíteni a stresszhormon, a kortizol egyensúlyának a megteremtésében.

A petrezselyem az egyik legkedveltebb zöldség a magyar emberek körében. Már évszázadok óta használjuk különféle ételek elkészítésére. Gyógyító erejére azonban csak néhány éve derült fény. A petrezselyem egyik gyógyító tulajdonsága közé tartozik, hogy erősíti az immunrendszert, segíti a méreganyagok szervezetből történő kiürülését és még a rák elleni védelemben is a segítségünkre lehet.

Az óriás zizegőfa latin neve Parinari excelsa. Nevezik még sziszegőfának is. Nem kell arra gondolnunk, hogy a fa mellett elsétálva a növény utánunk sziszeg, azonban a neve hallatán akár még ez is elképzelhető volna. A sziszegő, zizegő elnevezés onnan ered, hogy amikor vágják a fát, akkor ad ki ilyen hangokat. Talán akik hisznek abban, hogy minden virág, fa, cserje és egyéb növény igenis él, ugyanúgy mint mi, emberek, azt gondolhatják, hogy a fa a magából kiadott különös hangokkal tiltakozik az elpusztítása ellen.

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy van egy fűszer, amely annyira tele van gyógyító hatóanyagokkal, hogy a daganatnak, baktériumoknak, vírusoknak, fekélyeknek, cukorbetegségnek, krónikus gyulladásoknak és sok egyéb egészségügyi panasznak nincs esélye a túlélésre? A fekete kömény, amelyről itt szó van, nem összekeverendő a szezámmal, amelyre valóban hasonlít. A fekete köménynek az a híre, hogy csodaszer szinte minden egészségügyi probléma ellen – kivéve a halált.

Ma már mindenféle paradicsomot lehet kapni a piacon vagy ültetni a kertben. A zöldparadicsomot egyre jobban kezdik megkedvelni az emberek. Nem csoda, hiszen rengeteg C-vitamint tartalmaz, amely az immunrendszer erősítésében vesz részt. Emellett erősíti a fogakat, az ínyt, de a bőrünket és a csontjainkat is.

A zöldparadicsom egy kiváló rostforrás, amely nagyon jót tesz a bél- és az emésztőrendszer működésének.

Sok gyógynövény télen hoz számunkra enyhülést. Gondoljunk csak a gyömbérre, amellyel csillapíthatjuk a megfázás a tüneteit. A kakukkfűre, amely mérsékeli a köhögést, vagy a fenyőszirupra, amely az influenza kellemetlen tüneteit képes csökkenteni. De mi a helyzet a nyárral? Létezik valamilyen megoldás, amivel csillapíthatjuk a bennünket ért nagy meleget? Vannak olyan gyógynövények, amelyek képesek a testünket lehűteni?

A fészekvirágzatúak családjába tartozó kárdival (Cynara cardunculus) Etiópiában és a Földközi-tenger partvidékén találkozhatunk. Első ránézésre két ismert növény, az articsóka és a bojtorján jut róla az eszünkbe, de azért nem teljesen hasonlít erre a két gyógynövényre. Egyrészt a nagyfokú hasonlóság miatt is nevezik spanyol vagy bogáncsos articsókának, másrészt őshazájában a zöldségként termelt és fogyasztott articsóka vad alakjának is tartják.

A lutein védi a szem egészségét. Ez a karotinoid segít megvédeni a szemet és csökkenti a szürkehályog és a korral összefüggő makuladegeneráció kockázatát, amely az életkorral összefüggő látásvesztés két fő oka.

A lutein fokozza a szem egészségét, mivel strukturálisan támogatja a szem makulapigmentjét. Szintén csökkenti a szem szöveteinek gyulladását és védelmet biztosít az oxidatív stresszel szemben.

A halovány aszatot (Cirsium oleraceum) elsősorban az európai emberek ismerik, de Szibériában is előforduló növényről van szó, amely a fészekvirágzatúak családjába tartozik. Júniustól szeptemberig virágzik és akár másfél méteres magasra is megnőhet. A gyógynövény nagyon kedveli a nedves talajú réteket és lápréteket, de a ligeterdőkben is előfordul. A növény levelei vékonyak, hosszúkásak, fészekvirágzata pedig világossárga, csöves virágokból áll.

A savanyú talajok kedvelője a festő rekettye (Genista tinctoria), amely növény a pillangósvirágúak családjának egyik jeles képviselője. Ez az elálló, sárga virágzatú, keskeny levelű cserje egész nyáron virágzik, pillangós virágai fürtökben nyílnak. A növényt megtalálhatjuk a lápréteken, az erdőkben, az erdőszéleken és a mezőkön.

A gyógynövény Kis-Ázsiában és Európában honos.

A virágok gyógyító tulajdonságait és hatásait már több száz éve felfedezték és a mai napig használják az emberek és a gyógyítók. A virágokkal történő gyógyítás több kultúrában is ismeretes szerte a világon. A virágok egyik legnagyobb előnye az, hogy rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, mint egyes gyógyszerek, viszont megfelelően alkalmazva és a megfelelő betegségre használva ezeknek a növényeknek nincsenek ijesztő mellékhatásaik.

Az agárkosbor (Orchis morio) egy áprilistól júniusig virágzó védett gyógynövény. Nemcsak Európában, hanem Ázsiában és Afrikában is előforduló gyógynövényről van szó, amely kedveli a száraz és sovány talajú réteket, mezőket és a gyepes területeket, de a homokos, mészkőben gazdag talajon és kaszálókon is találkozhatunk vele.

A növény magassága akár a húsz centimétert is elérheti.

A bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale) a rózsafélék családjába tartozik. Legfőképpen a nedves és vizes területeket preferálja, vagyis a láperdőket, a patakpartokat, a nedves réteket, de a humuszban gazdag vályog- és agyagtalajokat is nagyon szereti. Nemcsak Európában, hanem Ázsiában és Amerikában is fellelhető gyógynövényről van szó. Ezt a növényt patakparti gyömbérgyökérnek is nevezik.

A mediterrán térségből származó majoránna nagy mennyiségben tartalmaz egészségmegőrző bioaktív anyagokat. A görög mitológia szerint Afrodité, a szerelem istennője nagy rajongója volt ennek a gyógynövénynek és előfordult, hogy szerelmi bájitalokat is készített belőle. Ha ilyet nem is tudunk belőle létrehozni, azért bátran kipróbálhatjuk a gyógynövény egészségügyi előnyeit.

A mályvafélék családjába tartozó erdei mályvával (Malva sylvestris) elsősorban parlagokon, meleg és száraz területeken, például napos útszéleken vagy erdőszéleken találkozhatunk. Az erdei mályva első pillantásra belophatja magát a szívünkbe, mert nagyon szép külleme van. A növény szirmai halványlilák és a sziromlevelek sötét erezetűek. A levelei fogazottak, fűrészesek, míg az apró porzószálak csőszerűen nőttek össze.

Az erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum) egy nagyon hasznos és kellemes ízű gyógynövény, amely nemcsak Európában, hanem Ázsiában is igen nagy közkedveltségnek örvend. A középkorban áldott növényként emlegették, mivel nagyon sokféle betegséget orvosoltak a segítségével, és úgy vélték, hogy mindenféle veszélyt és gonosz teremtményt képes távol tartani. Valóban nagyon jellegzetes, aromás illata van, de nincs rokonságban a sokak által ismert gyömbérrel.

Az aggófű az őszirózsafélék családjába tartozik. Ez a gyógynövény nem csupán Európában, hanem szinte az egész világon megtalálható. Az aggófű legfőképpen az erdőket kedveli, de találkozhatunk vele homokos és nem művelt földterületeken, illetve vasúti töltések mentén is elég gyakori az előfordulása. Ez az évelő növény akár a kétméteres magasságot is elérheti.

A közönséges borostyán (Hedera helix) nem csupán Európában, hanem Ázsiában is nagy népszerűségnek örvend. Nem csak az erdőkben fedezhetjük fel ezt a szépséges dísz- és gyógynövényt, mivel a régebbi korokban is szerették és ma is sokan kedvelik, ráadásul kúszónövényként nagyon széppé varázsolja a falakat és az épületeket. Az örökzöld növény léggyökerekkel kúszik, amelyek a kapaszkodásukat is elősegítik.

Az olajfafélék családjába tartozó virágos kőris (Fraxinus ornus), amely áprilisban és májusban virágzik, akár a tizenöt méteres magasságot is elérheti. Ez a fa Európában és Ázsiában is megtalálható. A fa levelei páratlanul szárnyaltak, míg virágai bugákban nőnek és kellemesen illatosak, szálas sziromlevelei pedig 5-6 mm hosszúak. A szárnyas termései nyelv alakot öltenek.

A meszes talajt kedvelő sárga tárnics (Gentiana lutea) legfőképpen Európa hegyvidékein éldegél, de a havasi gyepeken és legelőkön is előfordul. A tárnicsfélék családjának egyik jeles képviselője, amelyet már az ókori görögök is ismertek. A növény virágai a növény szárán, körülbelül egycentiméteres kocsányokon nyílnak. Az évelő növény júniusban, júliusban és augusztusban bontogatja napsárga szirmait.

Sok olyan gyógynövény éldegél hazánkban, amelyről lehet, hogy még soha nem is hallottunk. Az egyik ilyen lehet a parlagi macskatalp.

A parlagi macskatalp (Antennaria dioica) a külseje alapján kapta ezt az elnevezést, hiszen valóban úgy fest, mint egy cicának a talpa. A növénynek kétlaki egyedei léteznek. A nőivarúak fészekpikkelyei rózsaszínűek, míg a hímivarúaké fehérek.

A szemvidítófű egy egynyári növény, amely akár 30 cm magasra is megnő. Ovális, szemben ülő, fűzöld levelekkel és fehér virágokkal rendelkezik. Ezek lila erezete és az alsó virágszirmokon lévő sárga folt miatt a kinézete egy gyulladt szemre emlékeztet. Feltehetően innen származik a növény neve is, amelyet sokféle szempanaszra alkalmaznak. A szemvidítófű egész Európában megtalálható.

A komlót – vagy más néven Humulus lupulust – napjainkban elsősorban a sörgyártás során alkalmazzák, de nyugtalanság és álmatlanság, illetve alvászavarok esetén is nagyon hatásos ez a gyógynövény. Talán a rómaiak is ezért használták a konyhában, habár ők leginkább főzeléket készítettek a friss és fiatal hajtásokból. A komló a kenderfélék családjába tartozik

A farkasalma hazánkban is megtalálható mérgező növény, a farkasalmafélék családjába tartozik. Magyarországon a közönséges farkasalma a legelterjedtebb, a többi faj elsősorban Dél-Amerikában lelhető fel. A farkasalma virágainak meglehetősen kellemetlen szaga van, ennek ellenére a beporzó rovarokat nagyon is vonzza ez a különös illat. A virágok szélei olajosak, csúszósak, így amikor egy-egy rovar rárepül, igen nagy eséllyel esnek a virág belsejébe, ahol csapdába esnek, hiszen a virágon belül a merev szőrök lehetetlenné teszik a virágból való kijutást.

A zsálya a Földközi-tenger partvidékén őshonos gyógynövény. Ugyanabba a családba tartozik, mint a rozmaring, az oregánó vagy a bazsalikom. A zsálya rendkívül magas antioxidáns-kapacitással rendelkezik. A zsályát használhatjuk ételek elkészítésekor is, így csökkenthetjük a nátriumbevitelt. A zsálya hosszú múltra tekint vissza. Gyógyászati felhasználása szerteágazó, hiszen fel lehet használni mentális rendellenességekre és gasztrointesztinális problémákra is.

Az egyik legősibb és legsokoldalúbb gyógynövény a kamilla, amelynek kiemelkedő egészséget javító és fenntartó hatása antioxidáns tulajdonságának köszönhető. Antioxidánsai közül meg kell említeni a terpenoidokat és a flavonoidokat. A kamillát közel 5000 éve használják standardizált tea, növényi kivonat és kozmetikai szerek formájában a nyugalom, a vitalitás, a fiatalos megjelenés és a hosszú élettartam elősegítése érdekében.

Amikor a növény nevét meghalljuk, egyből arra gondolhatunk, hogy egy gonosz ördög harapott bele a növénybe és milyen jól gondoljuk. Egy népmese ihlette a növény elnevezését, amely szerint egy ördög olyan mérges volt, hogy dühében leharapta a gyógynövény gyökerét. A növény éjfekete színű gyöktörzse valóban annyira rövid, hogy olyan benyomást kelt, mintha leharapták volna, vagyis a mese már nem is tűnik olyan kitalációnak, sokkal inkább hangzik valóságosnak.

A kólafa (Cola) őshazája Afrikában van, ahol nem csupán hétköznapokon fogyasztják ennek a fának a termését, vagyis a kóladiót, hanem ünnepi alkalmakkor is előszeretettel majszolgatják és idegeneknek, pontosabban a házukba betérő vendégeknek is ínyenc csemegeként szolgálják fel. Viszont gyógyászati célokra is felhasználták és használják mind a mai napig az afrikai emberek.

A lestyán nemcsak Európában, hanem Ázsiában egy ismert gyógy- és fűszernövény. A lestyánnak nemcsak a konyhában vehetjük nagy hasznát, hanem különféle betegségek kezelésére és megelőzésére is bevethetjük. Például megtámogatja a vese egészségi állapotát, illetve az ízületekre is jó hatással van.

A lestyánnak vizelethajtó hatása van, amely úgy érvényesül, hogy közben a szervezet nem veszít értékes elektrolitokat.

A kereklevelű harmatfű egy kicsit félelmetesnek tűnő növény, amely húsevő növényként is él a köztudatban; egyes helyeken légyfogónak vagy égi harmatnak is nevezik. Hogy miért nevezik harmatfűnek? Azért, mert a növényen harmatcseppszerű növényi nedv található, amely csapdaként szolgál a növényre szálló rovarok, bogarak számára. A leveleken lévő hosszú, ragadós, vörös színű mirigyszőrök olyan nektárt termelnek, amelyek szinte odavonzzák a kíváncsi kis rovarokat és bogarakat, amelyek a növény leveleinek rabságába kerülnek, hogy aztán a növény bekebelezhesse és megemészthesse azokat.

A macskagyökérben olyan hatóanyagok vannak, amelyekről már Hippokratész is azt írta, hogy nagyon hasznosak álmatlanság esetén. Ez a gyógynövény nyugtató, antibakteriális, görcsoldó és gyulladásgátló tulajdonságokkal is rendelkezik.

Sok szakértő úgy véli, hogy egy nagyon hatékony növény, mivel megemeli a szervezetben a GABA-szintet. Ez pedig azért hasznos, mert a GABA szabályozza az agyban az idegsejteket.

A tövises iglice (Ononis spinosa) egy meglehetősen népszerű gyógynövény szerte Európában, így Magyarországon is gyakran találkozhatunk vele. Leginkább útszéleken és erdőszéleken bontogatja rózsaszínű, lilás szirmait. Levelei mirigyszőrökkel borítottak és hármasan összetettek, illetve egyszerűek, kissé hosszúkásak. Pillangós virágai vitorlaformát öltenek. Kisebb-nagyobb hajtásai tövisekké alakultak, karógyökere pedig hosszú és mélyen hatol a talajba.

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) a tátogatók családjának egyik tagja. Elsősorban Európa nyugati részen terjedt el. A növény nagyon kedveli a laza szerkezetű, savanyú talajt. Találkozhatunk vele erdőkben, erdei utak mentén, mezőkön és réteken. A piros gyűszűvirághoz egy kedves legenda is fűződik. Az angyalok az ujjaikat díszítették ezzel a virággal, hogy aztán a holdfényben táncra perdülhessenek.

Ez az érdekes nevű fa onnan kapta a nevét, hogy viszonylag nagy, ágyúgolyóhoz hasonlatos termése, gyümölcse van. Az ágyúgolyófa Amazónia trópusi területein élő örökzöld fa, de Indiában is találkozhatunk vele. A fa törzsén, a levél nélküli oldalágain is rengeteg termés fejlődik, amelyek barnás színben pompáznak és gömbformát öltenek. A fának meggypiros, vagy rózsaszínes gyönyörűségesen szép virágai vannak.

A kapor egy rendkívül sokoldalú gyógynövény. Egyike azon gyógyító növényeknek, amely rengetegféle ételhez passzol. A leveseknek kellemes ízt kölcsönöz, de íze illik halakhoz és szárnyasokhoz is, a savanyúságok többsége pedig nem is lenne ízletes kapor nélkül. Hosszú lenne a lista, ha felsorolnánk, hogy milyen ételekhez is illik ez a fűszer- és gyógynövény.

A kapor őshazája a Földközi-tenger partvidékén található.

A gyógynövény az őszirózsafélék családjába tartozik. Népiesen nevezik még sárga szalmavirágnak, szalmagyopárnak, sárgagyopárnak és homoki szalmavirágnak is. Magyarországon elsősorban a száraz, homoki gyepeken éldegél. Elsősorban Európában találkozhatunk ezzel a gyógynövénnyel, amely a fészekvirágzatúak családjába tartozik. Ez az évelő növény júliustól augusztusig virágzik és mindössze harminc centiméter magasra nő meg.

A közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) már a középkorban is ismeretes gyógynövény volt. Sebeket gyógyítottak a segítségével és különféle lenyelt mérgeket próbáltak közömbösíteni vele. Úgy vélték, hogy a gyógynövénynek varázsereje is van, legfőképpen a gonosz szellemek ellen éreztek védelmet általa. A gyógynövény nem csupán Európában közismert, hanem igen nagy népszerűségnek örvend Ázsiában és Amerikában is.

Ennek a szépen hangzó gyógynövénynek Észak-Amerika az őshazája, habár ma már Európában is sok helyen, így hazánkban is előfordul. Igaz, sokan csak dísznövényként és nem gyógynövényként ültetik a kiskertjükbe. Egyéb elnevezései az ápolka, vörös méhbalzsam és az indián csalán. A bíbor méhbalzsam (Monarda didyma) a nevét onnan kaphatta, hogy a növény virágai bíborszínűek, de még levelének erezetei is pirosas színt öltenek és fecskevirágzatot alkotnak.

A rozmaring a Földközi-tenger térségében őshonos gyógynövény. Tűszerű levelei szürkészöldek és illatosak. A rozmaring egyike azoknak a gyógyító növényeknek, amelyet az emberiség már szinte ősidők óta használ. A növény leveleit és virágait is évezredek óta használják az emberek, többek között a memória megőrzésére, javítására.

Az ókori Görögországban is gyakran alkalmazták memóriajavításra.

A különböző egészséges ételek fogyasztása megóvhat bennünket bizonyos betegségek kialakulásától, amelyek közül az egyik legveszedelmesebb a daganatos megbetegedés. A kutatók olyan értékes flavonoidokat fedeztek fel a zellerben és az articsókában, amelyeket fel lehet használni hasnyálmirigyrák kezelésére és megelőzésére.

A zeller és az articsóka apigenint és luteint tartalmaznak, amelyek hatékonyak lehetnek a rákos sejtek elpusztításában.

A sáfrány egy ősi fűszer, amelyet a mediterrán térségben a mai napig is rendszeresen használnak, de ennek a gyógynövénynek nagy szerepe van az ájurvédikus gyógyításban is. A legutóbbi kutatások arra mutatnak rá, hogy a sáfrány képes elpusztítani a rákos sejteket.

A sáfrány három karotinoidot is tartalmaz, vagyis olyan antioxidáns növényi pigmenteket, amelyek potenciális védelmet jelenthetnek a rákos sejtekekel szemben.

Mindenki tisztában van a zöldségek egészségre gyakorolt pozitív hatásaival. Nem minden zöldség rendelkezik ugyanolyan tápanyagtartalommal, azonban elmondhatjuk, hogy a zöldségek nagy része egyenesen csodazöldségnek számít, mint például a keresztesvirágúak családjába tartozók is. Ide sorolható a brokkoli, a kelbimbó, a karfiol, a káposzta, a kelkáposzta, a fehérrépa, a rukkola vagy a retek.