Fotó: dreamsime

A Yan-nhangu emberek világában, szülőföldjükön, Ausztrália északi peremén az év legmeghatározóbb időszaka a mostani. Mivel a Krokodil-szigetcsoporton élő népnek a modern Európaihoz képest teljes másmilyen értékeik alakultak ki fizikai, szellemi értelemben egyaránt. Ünnepeik kapcsolódnak az örök körforgásban visszatérő éves ciklusonkénti szezonális esőzésekhez.

Ők a mostani időszakot, ami nagyjából egybeesik a mi karácsonyunkkal, a saját nyelvükön „rrarrandarr or luku ga ngarra” szavakkal illetik. – Mesélte e kislélekszámú nép legavatottabb ismerője és védelmezője James Bentley, ausztrál antropológus.

A magyar fülnek fura kifejezés annyit tesz: „égő talpak” időszaka. Találó kifejezés, érthetően rávilágít az évszak milyenségére: ilyentájt arrafelé, amidőn a Nap a legmagasabban jár, szélsőségesen felforrósodik a homokos talaj. Bentley érzékletesen mesélő szavai szerint „az év e szakaszában az emberek csoportjai összesereglenek azért, hogy harmóniában ünnepelhessenek, egyszersmind újraélesszék, előhívják a szél, az eső, a szárazföld és a tenger hatalmas éltető helyi szellemeit, hogy ilymódon segítsék a termékenységet, ergo a természet és az élet folytonosságát. Az évenkénti esőzés hozza el az új, zöldellő füvet”. Számukra így valósulhat meg az újjászületés, tehát ez az ő igazi ünnepük.

Laurie Baymarrwangga, a Yan-nhangu közösség vezetője
Grafitrajz: Csibrányi Zoltán

Természethez fűződő viszonyuk, a környezet adta lehetőségekkel való gazdálkodásuk gyakorlati megoldásaik, hozzáállásuk a Föld szolgáltatta javakhoz számukra kényelmes, kiszámítható, termékeny, és fenntartható életet biztosít.

A modern élet azonban rájuk is hatással van. Sajnálatos, emeli ki Bentley, hogy habár a Krododil-szigetekiek évezredes folytonossággal végzik gazdag természeti tudásanyaguk továbbadását, törekszenek a megőrzésre, kétségbeejtő a helyzetük. A neoliberális államépítés, a kapzsiság, a multinacionális vállalati kizsákmányolás akadályozó tényezőket jelent számukra.

E kis nép helyzetéről beszél az Aboriginal Jogok Munkacsoport által még 2012. december 10-én jegyzett, az akkori miniszter asszonynak címzett nyílt levél is, amiben felszólítják a kormányt az őslakosok jogainak érvényesítését célzó cselekvésre. Rávilágítottak, az ősi közösségeknél a legnagyobb az öngyilkossági ráta a világon, ami visszavezethető szorongatott, elnyomott, figyelmen kívül hagyott helyzetükre. Javasolták, koncentráljanak Theo van Boven, a nemzetközi jog szakértője által felállított elvekre: visszaszolgáltatás, kárpótlás, rehabilitáció, elégedettség elérése, garancia arra, hogy többé nem lesz elnyomás.

Innen Európából mi mást kívánhatnék a rangidős Laurie Baymarrwanggának és népének, mint további erőt, kitartást a fennmaradásukhoz.

Írta: Csibrányi Zoltán