Hunfalvy János, (Nagyszalók, 1820. január 21. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, az MTA tagja.
Életpályája
Szepes vármegyében született, eredeti neve Hunsdorfer János. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben
járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a
késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt
állásától megfosztották és börtönbe zárták.
Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem
elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy
buzgalommal töltött be.
Időközben többször utazott külföldön, a magyar
kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is.
Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián,
a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselőtestületben.
Nagy
érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több
érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte
el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül
körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma,
melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden
körben vezéralaknak tartották.
Ezenkívül írt számos tankönyvet,
röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit.
Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.
Művei
- 1850 Egyetemes történelem (3 kötet). Pest.:
- 1856 Magyarország és Erdély képekben (3 kötet). Pest/Darmstadt.
- 1863-1865 Magyarország természeti viszonyainak leirása (3 kötet). Pest.
- 1873 Ég és föld, csillagászati földrajz. Budapest.
- 1881-1889 Egyetemes földrajz (3 kötet, az utolsó Thirring által befejezve). Budapest
Kommentáld!