Tokaj hegyalja messze földön borairól híres. Magyarországnak ez a vidéke a maga nemében páratlan adottságokkal és klímával rendelkezik.

Tokaj hegyalja a Tisza és a Bodrog találkozásánál, Borsod-AbaújZemplén megye északkeleti részén fekszik. Változatos talajjal rendelkezik, a napsütéses órák száma igen magas, és a két folyó közelsége miatt magas a páratartalom. Épp ennek a párás klímának köszönhető, hogy itt a szőlőszemek ősszel a tőkén nem megrothadnak, hanem aszúsodnak, így az itteni gazdák nem szedik le a szőlőszemeket a nyár végén. Később ezekből a szemekből készül a világhírű aszú bor.

A tokaji aszú a királyok bora, és a borok királya. Maga az előállítása is igen különleges, hiszen a szőlőszemeket csak októberben kezdik el szüretelni, amikor is szinte már mazsolává válnak. Ezután az aszúszemeket nagy gonddal átválogatják, majd mustot készítenek belőle. Az így megerjedt bort a szerint osztályozzák, hogy hány puttonyt használtak fel hozzá- minél több puttonyt kap egy bor, annál értékesebb. Míg más tájakon a penész ellensége a borásznak itt barát lesz belőle, hiszen ez okozza az aszúsodást.

A tokaji bor pár éve akárcsak a gyulai kolbász vagy a pirospaprika szintén kiérdemelte a hungaricum jelzőt. Külföldi borászok is ismerik, és előszeretettel kóstolják a tokaji borokat. De Tokaj nem csak a boráról híres, hanem szemet kápráztató természeti adottságaitól is!

A tokaji pincék szép sorban sorakoznak egymás mellett, hiszen Tokajban sok régi pincét találunk. A pincék régiségét abból is meglehet állapítani, hogy a pince tetejét és falát penész borítja –e. Ez a penész nem más, mint a különleges pincepenész, amelynek köszönhetően elpusztulnak a káros baktériumok.

Kevesen tudják, hogy Tokaj különlegessége a vulkáni talajban is rejlik. Természetesen ma már nem működik a vulkán, hiszen az 10 millió évvel ezelőtt kihunyt, de a talaj ma is ideális a szőlőtermesztésre. Az eredeti kristályos palára rakódtak rá a 15 millió évvel ezelőtti vulkanikus kőzetek, majd az újabb vulkáni kitörés során ezek felbomlottak és átalakultak. így jött létre ez a mai változatos termékeny talaj.

Tokaj mind a borbarátokat mind a turistákat vonzza, hiszen a rendkívül változatos táj ideális a kirándulásra is. Vulkáni kúpokkal, hegygerincekkel, völgyekkel és dombokkal tarkított táj ez, ahol vár minket a Tokaji hegy, a szerencsi dombság, a Bodrog folyó, és a Szerencs patak. Tokaj település látképét a környező szőlők, ártéri erdők, és a folyók adják.

A város szerkezete az utcahálózat, a környező településekhez hasonlóan a vidék vízrajzához és domborzatához igazodik. Régészeti kutatások igazolták, hogy Tokaj már az ősidők óta lakott. Később fontos hadi és kereskedelmi út volt. A honfoglaló magyarok is benépesítették Tokajt, majd a XIII. században érkeztek azok a latin telepesek, akiket olaszoknak hívtak. Róluk kapta a nevét Olaszliszka és Bodrogolaszi is.

A Bodrog és a Tisza összefolyásánál keletkezett szigeten sokáig vár állott, amely őrizte a vidéket és a Tiszai átkelőhelyet. A tokaji várnak a szerepe az ország három részre szakadása után lett igazán fontos.

Több alkalommal is gazdát cserélt a vár, végül II. Rákóczi család tulajdonába került,1646-tól, majd a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban a Labancok elfoglaltál a várat, ekkor a fejdelem kiadta a parancsot a vár lerombolására.

Aki szereti a jó borokat vagy szeret kirándulni, okvetlenül keresse fel Tokaj lenyűgöző vidékét.

Íme, néhány látnivaló:

Tokaji múzeum

Paulay Ede színház

Tokaji galéria és képzőművészeti szalon

Városháza

Tokaji pincesor

/utazasmagazin,hu/