Természet: MAGAS TÁTRA - A könyvek feltárják a hegyek titkait

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Idősebb (87) és ifjabb (54) Ivan Bohušról feltételezhetjük, hogy szinte mindent tudnak a Tátráról. Szerencsére azonban ezt a tudást nem tartják meg maguknak. A szerzőpáros idősebb tagja történész és muzeológus, ma már azonban természetesen nyugdíjas. Fia meteorológus, aki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Geofizikia Intézetének Csillagászati obszervatóriumában dolgozik a Kő-pataki-tónál. Apjával közös hivatásuk a könyvkiadás, könyveikben a Magas-Tátra kevésbé ismert titkait, történeteit osztják meg az olvasókkal.

Apa és fia

„A Tátrában soha sem csak a szemet gyönyörködtető csúcsokat, a hűvös völgyeket, a tiszta tavakat és a gránitsziklákat látom. Különösen érdekel, milyen történetek zajlottak a csúcsok alatt, milyen érdekes emberi sorsok alakulnak ki alattuk” – mondja az idősebb Bohuš, több mint 2300 megjelent publikáció szerzője, nem csak Szlovákiában, de a cseh és lengyel szakirodalomban is. Mint a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) múzeumának egykori igazgatója, majd később a múzeum Kutató Állomásának tudósa első könyvét 1962-ben írt a Tátráról.

Néhány évtizeddel később viszont már két nevet láthatunk a frissen megjelent könyvek borítóján. Apa és fia. „A könyveinkben látható fényképeket hosszú évek óta Božena Mrhová készíti. Amikor nyugdíjba vonultam, megkérdeztem a fiamat, nem szeretné-e saját fotóit mellékelni a cikkekhez”  - kommentálja a szerzőpáros létrejöttét az idősebbik Bohuš. Fia közben heti váltásos munkarendben, klímakutatóként dolgozott a Kő-pataki-tó melletti obszervatóriumban. Ebben a munkakörben nem az időjárást kell megjósolni, fő feladatuk az éghajlat kutatás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mérik és értékelik a napsugárzást, és mintavétel alapján elemzik a légszennyezettség mértékét. Meteorológusból klímakutatóvá vált, ennek már 15 éve.

Az első könyv
Apa és fia nevével közösen 2004-ben találkozhattunk először egy szokatlanul hosszú című könyv borítóján: „Rozprávanie o názvoch a prvých výstupoch na tatranské štíty” (A tátrai csúcsok elnevezésének és első megmászásának története – a fordító). „Apámnak egy nagy dosszié tele volt a tátrai csúcsok első meghódításáról szóló jegyzetekkel, történetekkel, ezért úgy gondoltuk, jó lenne, ha ezeket könyv formában is megjelentetnénk. Olyan sok feljegyzése volt, hogy szó szerint majd belefulladtunk a feldolgozásukba. Két teljes évig tartott, amíg ezekből létrehoztunk egy érdekes kiadványt.

Ezért lett ilyen szokatlanul hosszú a könyv címe” – mondta el a közös munkáról a két szerző közül a fiatalabbik, aki saját bevallása szerint 46 tátrai csúcsot mászott meg. Ifjabbik Ivan Bohuš akkor még nem tudta, mire vállalkozik. Mert más egy könyvet kiadni úgy, ha a szerző csak keres egy jó nevű kiadót, aki biztosítja a honoráriumot, a nyomtatást és a forgalmazást. De saját költségen kiadni egy könyvet, az azért más tészta. „Abban az időben volt egy kis spórolt pénzünk egy új autóra, mert e régi, 26 éves Skodánk már ereje végét járta. Szóval apósom és a férjem ezen a pénzen adta ki az első könyvet. A Skodát pedig kénytelen voltunk újabb 6 éven át használni” – mondta el Iveta Bohušová, az ifjabbik szerző felesége. Hogy a könyv érdekes olvasmány volt, arra bizonyíték, hogy ezer darab szinte azonnal elfogyott, és három hónap múlva már készült az utánnyomás.

Tolvaj-ösvény

A két Bohuš feljegyzései kimeríthetetlen forrásai a Tátráról szóló kalandos történeteknek, a szokatlan emberi sorsoknak, és a gyakori tragédiáknak. Nem túlzás azt mondani, hogy szinte minden tátrai kő titkát ismerik. Csak a megfelelő helyen kell felütni a könyveiket. Az ifjabbik Bohuš a leghíresebb tátrai közlekedési útvonalat, a mai szlovák nevén Cesta slobody (Szabadság út) néven közismert Tátra körutat hozza fel példaként. „Ki tudja a ma közlekedők közül, hogy ezen az útvonalon hajdan legfőképpen csempészek közlekedtek?

Az ösvényen 1590-ben közlekedő első csempészekről szóló feljegyzéseket apám találta meg az archívumokban. Abban az időben a nagyon találó Tolvaj-ösvénynek nevezték az útvonalat. Nem csak a rablók, hanem az orvvadászok és a csempészek is használták azt, akik a XVI. századtól a titkos tátrai átjárókon szállították a vámköteles és a tiltott árukat Magyarország és Lengyelország között.

A csempészek egyik kedvelt átjárója a Kopa-hágó volt. A csempészek lóháton szállították a csempészárut, gyakran egy egész ménes használva a szállításhoz. Voltak köztük híres csempészek is, akiket a zsdjári vámiroda tisztjei soha nem tudtak elfogni. Paradox módon a Tolvaj-ösvény az igazi rablók számára érdektelen volt, mert ott nem volt kitől zsákmányt szerezni. A Tátraalján élő csempészek szegények voltak, a szerény zsákmány nem érte meg a kockázatot.

A rablók inkább a Tátra alatt vezető forgalmas kereskedelmi útvonalakat kedvelték, ahol a kereskedők megrakott szekerei közlekedtek. 1558-tól aztán megindult a postakocsi közlekedés Pozsony és Kassa között, amely még nagyobb zsákmánnyal kecsegtetett. A banditák többnyire Vázsec és Csorba között húzódtak meg, ahol biztonságos menedékből támadhatták meg az utazókat, a kereskedőket, a postakocsikat. Miután a rablók egyre inkább nem fértek a bőrükbe, Mária Terézia avatkozott közbe. A XVIII. század közepén elrendelte, hogy az út mentén széles sávban kivágják az erdőt, amely így már nem tudta elrejteni a rablókat.”

Ifjabb és idősebb Bohuš eddig több mint tíz könyvet jelentetett meg közösen. A tátrai menedékházakról szóló könyvet az ifjabbik szerző saját tapasztalata ihlette. Ez volt az első könyve, amelyet apja segítsége nélkül írt. „Nyolc alkalommal szállítottam fel árut a Téry-menedékházba. Amíg nem próbáltam addig azt hittem, hogy a menedékház vezetése és a teherhordó munka nagyon romantikus dolog lehet. De ez valami más. Először is a robotolás. Talán ezek a benyomások ihlették a menedékházakról szóló könyvet. Később a nagyszombati Katarína Nováková néprajzkutató kiadott egy könyvet a tátrai teherhordókról, melyek nélkül a magashegyi menedékházak nem létezhetnének.

Jó orr

A riport készítésének idején (2011 – a szerk.) az ifjabbik Bohuš éppen apja tátrai csúcsokról szóló könyvének lengyel kiadásán dolgozott. Itt nem csak az ötven legismertebb csúcsról van azonban szó, hanem a csúcsokat meghódító emberek sorsáról is. Legyen szó hegymászókról, túrázókról, teherhordókról vagy tudósokról. A későbbi tervek között szerepel egy könyv a Tátrában található emlékekről, emlékművekről. Eredetileg már 2011-ben szerette volna kiadni ezt a könyvet, de a hatalmas anyagmennyiség miatt nem készült el időben. „Nagyon nehéz utánajárni ezeknek a dolgoknak, az emlékművek feldolgozása szerfölött nehéz. Kíváncsi vagyok például, miért állítottak a völgyekben kereszteket? Ki állította őket? Milyen alkalomból? Ki és miért állított keresztet a Nagyszalóki-csúcson?  Tudjuk, hogy a Tengerszem-csúcson Leninnek is volt egy emléktáblája. Jelenleg azonban már nincs a helyén. Ki bontotta le, vagy semmisítette meg? Ezek mind kiderülnek következő könyvemből” – ecsetelte terveit a szerző.

A Tátra történelmében a menedékházak, a teherhordók, a hegymászók és a rablók történetei között sokszor találkozunk kincskeresőkkel. Én is találkoztam kettővel. Ők azonban nem aranyat, gyémántot, vagy Jánošik legendás kincseit keresik. Az olvasóknak keresnek érdekes történeteket. El kell ismerni, jó orruk van hozzá.

 

Forrás és fotók: http://zivot.azet.sk

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu