mno.hu

Gazdag vadállománya miatt a külföldiek körében is felkapott vadászterületnek számít Románia, ahol – például Magyarországgal ellentétben – mégse tekintenek önálló gazdasági tevékenységként a vadásztatásra. Ráadásul a környezet- és állatvédőkkel folytatott állandó viták következtében tavaly fölfüggesztették a nagyragadozók kilövését.

Ez jelentős bevételkiesést jelent a vadászegyesületeknek. Ráadásul a szinte mindennapos medvetámadások miatt Erdélyben módosítanának a tiltáson. Romániában évtizedeken keresztül a kommunista hatalom privilégiumának számított a vadászat, amely Nicolae Ceausescu pártfőtitkár legnagyobb szenvedélye volt. A diktátor jóformán mindenre lőtt, ami mozgott, közismert megalomániája miatt ugyanakkor ebben is a legnagyobbat kedvelte: a legértékesebb trófeákra tört, így például előszeretettel kapta puskavégre az öreg hím medvéket. Rendszeresen – nemegyszer magas rangú külföldi vendégeivel – járt a székelyföldi vadászterületekre, a vadakat pedig napokig éheztették, hogy többet időzzenek a lesnél elhelyezett élelemmel, és az ország fővadásza könnyen leteríthesse a zsákmányt. 

Ceausescu olyannyira magának vindikálta a vadállományt és a trófeákat, hogy 1974-ben betiltotta a külföldiek romániai vadásztatását.

Utolsó vadászatán 1989. december 10-én vett részt a dél-romániai Giurgiu megyében, ahol a följegyzések szerint egymaga több száz fácánt lőtt le. Aztán a pár nappal később kirobbant népfelkelés során, a rögtönítélő bíróság ítélete nyomán a diktátor golyó általi halált halt.  A rendszerváltás után beindult a vadásztatás Romániában is, ahol a Kárpátok bércei, az értékes trófeák különleges vonzerőt jelentenek a külföldiek számára is. Arról nem beszélve, hogy miközben a kontinens nyugati felében szinte csak állatkertben találkozni barnamedvével, a mintegy 17 ezer példányt számláló európai állomány 40 százaléka, ezen belül a kárpáti barnamedvék háromnegyede Romániában él. Számuk hozzávetőlegesen 6–8 ezer között mozog, viszont akadnak, akik szerint tízezernél is több medve él az országban. Az egyik leghíresebb vadászbirtok a magyar–román határ mentén fekvő Bihar megyei Bályokon terül el, ahol Ion Tiriac egykori teniszcsillagnak, Románia leggazdagabb emberének illusztris vendégei – köztük Wolfgang Porsche, az ismert autókonszern tulajdonosa, Klaus Mangold, a Daimler-Chrysler elnöke és Adrian Nastase román exkormányfő – több száz vaddisznót ejtenek évente. Bár a szenvedélyes vadász hírében álló Nastase a 2004-es államfőválasztási kampányban állatvédő szervezetek heves bírálatára nyilvánosan megfogadta, hogy szögre akasztja fegyverét, az elveszített megméretés után néhány nappal ismét megjelent a bályoki hajtóvadászaton, ahol egymaga mintegy harminc vaddisznót ejtett el. A szociáldemokrata politikus egyébként ma már nem hódolhat hobbijának, korrupció miatt kétszer kiszabott letöltendő börtönbüntetésével együtt ugyanis a fegyvertartási engedélyét is bevonták. Nemrég az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump jr. járt többnapos romániai vadászportyán.

Amúgy a vadászat Romániában sem olcsó mulatság.

Az erdélyi vadászegyesületek árajánlatait böngészve kiderül, hogy egy vaddisznótrófea agyarhossztól függően 300–1500 euró között mozog, egy gímszarvasé 1200-tól 8000-ig terjed, míg a barnamedve trófeájáért 4000–8000 euró közötti összeget kérnek. Ezenkívül számos más szolgáltatásért kell fizetni, a vadászatszervezési díjtól kezdve az állategészségügyi igazoláson keresztül a határátkeléshez szükséges bizonylatig. Ugyanakkor a vadásztató egyesületek, társaságok megoldják a határátkelőig való oda-vissza szállítást, a szállást, sőt fordítóról is gondoskodnak. 

Benedek Barna székelyföldi fővadász, erdőmérnök a nagy potenciállal bíró Románia hiányosságának tartja, hogy itt az erdőgazdálkodás alegységeként, és nem igazi gazdasági tevékenységként tekintenek a hobbi- és sportkategóriába sorolt vadgazdálkodásra. A Kovászna megyei Pro Silva Vadászegyesület igazgatója – aki Sopronban szerzett vadgazdamérnöki oklevelet – a Magyar Nemzetnek elmondta, az erdélyi kilövési keret egytizede a magyarországinak, az anyaországi vadásztatás színvonalához, szervezettségéhez képest pedig a romániai gyerekcipőben jár. – Hozzánk a külföldiek csak akkor jönnek, ha minőségi szolgáltatást és különleges trófeákat kapnak, olyan vadakat ejthetnek el, amiket otthon nem találnak – magyarázta a Magyar Nemzetnek a szakember.

Benedek Barna szerint mérhetetlen károkat okoz az erdő- és vadgazdálkodásban a bukaresti környezetvédelmi minisztérium tavaly októberi döntése, amellyel meghatározatlan időre felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését. A vadgazdamérnök szerint nemcsak arról van szó, hogy a tiltás nyomán a vadászegyesületek elestek bevételeik mintegy negyven százalékától, és ezáltal kevesebbet költhetnek a vadállomány gondozására. Legfőbb probléma szerinte, hogy az egy évvel ezelőtti létszámhoz képest jelenleg ezerrel nagyobb a medveállomány Romániában, emiatt Székelyföldön szinte mindennapossá váltak a medvetámadások. A kialakult helyzet következtében a többségében magyarok lakta régió vadász- és gazdaegyesületei a napokban közösen fordultak a román környezetvédelmi tárcához a kéréssel, hogy módosítsanak a medvék kilövését tiltó jogszabályon.

Közös madárirtás a Hortobágyon 

Botrány tört ki abból, hogy 2003 augusztusában magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására; 2400 tőkésréce pusztult el. A miniszterelnökök mellett a vadászaton több magyarországi és külföldi politikus, bankár vett részt – írta akkoriban a Népszabadság. A vadászatot az 1999 óta az UNESCO-világörökség részeként nyilvántartott természetvédelmi területen, a Hortobágyi Nemzeti Parkban tartották. Lapunknak akkor a kormánykoalíció tagja, az SZDSZ ügyvivője, Gusztos Péter úgy nyilatkozott, sajnálatos, de tény, hogy jelenleg a jogszabályok még lehetővé teszik a természetvédelmi területen folytatott vadászatot. Ugyanakkor fölvetődik a kérdés, illik-e természetvédelmi területen vadászni, csupán azért, mert azt a törvény nem tiltja – mondta az egykori kormánypárti politikus.