Az elmúlt 25 év legszörnyűbb sáskajárása pusztít Kelet-Afrikában

Az egyiptomi vándorsáskák (amelyeket egyszerűen sivatagi sáskáknak is neveznek) észak felől támadják Kenyát, Etiópiát, Szomáliát és Ugandát, és inváziójuk megállíthatatlannak látszik. A Kelet-Afrikát ellepő sáskarajok egészen hatalmasak is lehetnek.

Az etióp légitársaság Dzsibutiból Dire Dawába tartó járata nemrégiben éppen a leszálláshoz készülődött, amikor egy sáskaraj teljesen elvakította a pilótákat. Nem ez volt az első raj, amellyel az egy órás út során találkoztak, de az első kisebb felhőn még gond nélkül átjutottak. Másodszor azonban hiába próbálták letörölni a rovarokat a szélvédőről, végül feladták, megszakították a leszállást, és inkább a fővárosban, Addisz-Abebában landoltak fél órával később, gond nélkül. -írja az index.hu

Vannak, amelyek több száz négyzetkilométeren szóródnak szét, és olyan sokan vannak, hogy ennek ellenére is összefüggő felhőt képesek alkotni. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint egy négyzetkilométerre minimum 40 millió sáska jut, de a valós mennyiségük ennek akár a duplája is lehet.

Egy rajt átlagosan 50-100 milliárd rovar alkot, össztömegük elérheti a 200 ezer tonnát is. A Kenyából jelentett egyik raj 2400 négyzetkilométeres területen oszlott el. Tavaly novemberben azt jelentették Etiópiából, hogy a sáskák 1,76 millió tonna zöld vegetációt pusztítanak el –NAPONTA.

A sáskák persze nem álltak meg Etiópiában, illetve Szomáliában, ahol eddig már több tízezer hektárnyi termőföldön pusztították el a termést. Mostanra olyannyira elterjedtek Kenyában is, hogy a FAO szerint az országban példátlan sáskajárás várható a következő hetekben.

(index.hu)

Sáskajárás.jpg

Válasz

Pontius Pilatus által épített utat találtak Jeruzsálemben

Jeruzsálemben egy palesztin negyed alatt ásva a régészek egy út nyomaira találtak, amely a Templomhegy alatt vezet.

A mészkő lapokkal kirakott út 600 méter hosszú és 3 méter széles volt.

A lapok alatt talált mintegy 100 pénzérme elemzése alapján feltételezik, hogy az út Pontius Pilatus kormányzósága alatt épült Kr.u 26 és 36 között.

Az eddigi ismeretek szerint a nagy építkezések korábban Nagy Heródes király idejében folytak, de Pilatus valószínűleg az emberek megbékítése miatt fogott bele a város fejlesztésébe. Intézkedéseivel és gőgös viselkedésével ugyanis maga ellen hangolta Jeruzsálem egész lakosságát. Egyike maradt a történelmi hagyomány leggyűlöltebb figuráinak, nemcsak Jézus Krisztus megfeszítése miatt. Különös haragot váltott ki, hogy a zsidó vallási tabut megsértve embert ábrázoló domborműveket készíttetett a városban, és a Templom pénzét elkobozva akart új vízvezetéket építeni. Josephus Flavius római zsidó történetíró szerint azonban kegyvesztett lett Tiberius császárnál, miután meg akarta támadni a szamaritánusokat Judea északi részén, és visszarendelték Rómába. Caligula császár Galliába küldte Pilatust, ahol öngyilkosságot követett el.

Az utat Kr.u 70-ben, a zsidó háború idején maguk alá temették a Titus által lerombolt város romjai.

A kutatást több bírálat is érte. Egyes régészek kifogásolták, hogy kollégáik alagúton, nem felszíni ásatás során jutottak el az úthoz, ezért nem lehet tudni, hogy mi volt felette vagy az oldalában. Ám a felszíni ásatás a felette lévő sűrűn lakott negyedben lehetetlen volt. A palesztinok így is panaszkodnak házaikon esett károk és üzleti tevékenységük akadályoztatása miatt.

(gnlszinfolt.blog.hu)

Válasz

Száz éven belül élelmiszert is termelhetünk a Marson

Száz éven belül elérhető az élelmiszer-önellátás a Marson - állítják amerikai kutatók egy új tanulmányban, amelyben azt vizsgálták, milyen technológiai stratégiák és források szükségesek, hogy egy egymillió fős populáció a vörös bolygón minimálisan el tudja látni magát élelemmel.

Egy tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók modellezték a népességnövekedést, az emberek kalóriaszükségletét, a földhasználatot, megbecsülték a különböző lehetséges élelmiszerforrásokat.

Modellezték azt is, hogy a Földről biztosított élelmiszerekről miként, mennyi idő alatt lehet átállni a vörös bolygón helyben termelt élelmiszerekre.

Az Egymillió embert élelmezni a Marson című tanulmányban a vörös bolygón élő emberek étrendjéhez egy olyan modellt vettek alapul, amely növényekre, rovarokra és sejtkultúrákból előállított agrártermékekre - "tiszta" húsra és halra, algára, tyúkmentes tojásra és tehénmentes tejre - épül.

A Közép-Floridai Egyetem kutatói számításba vették az élelmiszertermeléshez szükséges energia, víz és más rendszerek nagyságát is.

"Az emberek túléléséhez szükséges minimális kalória- és táplálékmennyiség biztosítása bármely holdon vagy bolygón lévő település esetében nélkülözhetetlen tevékenység. Ezen felül azonban minden más kereskedelmi tevékenység lehetne"

- idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Ken Davidiant, a New Space folyóirat főszerkesztőjét, aki a kereskedelmi célú űrszállítmányozás területén dolgozik több mint 30 éve.

(népszava)

Válasz

Először fedeztek fel vízgőzt egy olyan távoli bolygó légkörében, amely csillaga körül az úgynevezett lakható zónában kering -írja az inforadio.hu.

A K2-18b elnevezésű égitest mintegy 110 fényévnyire található a Földtől, az Oroszlán-csillagkép irányában. Az exobolygó egy halvány, apró vörös törpe körül kering.

Az űrteleszkóppal végzett vizsgálatok alapján brit és olasz kutatók jutottak arra, hogy vízpára lehet a bolygó légkörében, amely a tranzitjelenség alkalmával állapítható meg. Ilyenkor a csillag fénye áthatol a légkörön, különféle elnyelési jelenségek jönnek létre a sugárzásban, és ennek során sikerült vízgőzt kimutatni, de valószínűleg hidrogén és hélium is megjelent.

Azt egyelőre pontosan nem tudni, hogy gőz halmazállapotban fordul elő kizárólag, vagy pedig felhőket alkot vízcseppek képében, de úgy néz ki, hogy végre elérkezett az a pillanat, amikor először sikerült vízgőzt kimutatni egy exobolygó légkörében.

A felfedezés azért lehet fontos, mert a mi Földünkhöz hasonló égitestről van szó, bár inkább egy szuperföldről, miután kétszer nagyobb és nyolcszor nehezebb a bolygónknál.

(infostart.hu)

Válasz

Egyiptomi szkarabeuszt fedeztek fel Silonál

A samáriai Silónál végzett régészeti ásatások során sok jelentős leletet tártak fel, de a legújabb felfedezés, egy 3000 éves egyiptomi szkarabeusz újraírja az Egyiptomból való kivonulás dátumát.

"Akkor ezt mondták: Évenként ünnepet tartanak az Úrnak Silóban, amely Bételtől északra fekszik; attól az országúttól keletre, amely Bételből vezet Sikembe, Lebónától, pedig délre van." (Bírák 21:19)

A Dr. Scott Stripling által vezetett texasi Bibliai Kutatások Társulatának régészei és a Polgári Közigazgatás régészeti csoportvezetője mutatták be a Silónál végzett ásatásnál talált leleteiket a 8. Siló-i Konferencián, amelyet 2019. 07. 25.-én tartottak az ősi Siló területén. A bemutatott leletek között volt egy 3000 évesre becsült szkarabeusz és egy a vaskorból származó (i.e. 1200-586), kőből készült szarv-formájú oltárszél. A kutatók úgy vélik, hogy a pecsétként használt szkarabeusz egyiptomi eredetű és egy magas rangú egyiptomi hivatalnok használta.

Egy 3000 éves egyiptomi szkarabeusz újraírja az Egyiptomból való kivonulás dátumát.
A kőből faragott vagy agyagból formázott szkarabeuszok népszerű amulettek és pecsétnyomók voltak az ősi Egyiptomban. Nagy számban maradtak fent ilyen leletek, a falírások és a régészeti tipológia* révén fontos információforrásként szolgálnak az ókori világ régészei és történészei számára. Továbbá az ősi művészet jelentős részét is képezik. Számos szkarabeusz az izraeli régészeti feltárások során került elő.

(* A régészeti tipológia a történelemtudomány része és egyben segédtudománya, a rétegek és tárgyak összehasonlító vizsgálata. A tipológia és a régészet ötvözése, amelyben alaki összehasonlítások segítségével relatív kronológiai rendszert lehet felállítani, illetve eszköztárak jellegzetességeinek terjedésével a kultúrahordozó nép kapcsolatait lehet felismerni.)

Az oltárról származó szarvról úgy gondolták, annak bizonyítéka, hogy a kivonulás idején a sivatagban felállított zsidó sátortemplom valójában Silónál állt. Bibliai beszámolók szerint a sátortemplom 369 évig állt Silónál, amíg az első templomot felépítették Jeruzsálemben. A lelet kora jelentős, mivel a régészek a régió kultúráinak változását, átalakulását fedezték fel a Kr.e. 1200-1000 közötti időszakban, a kánaáni kultúrától az Izrael törzséig és a filiszteusokéig. Ez a harmadik idény, hogy Dr. Stripling egy önkéntesekből álló csapatot vezetett a Silónál végzett ásatásokon.

Forrás: breakingisraelnews.com

Válasz

3400 éves szarkofágokat restaurálnak Egyiptomban


Az egyiptomi régészeti miniszter jelenlétében nyitottak fel a hétvégén két 3400 éves egyiptomi szarkofágot.

A restaurálás után az ország ókori műkincseit őrző új múzeumban helyezik el őket.

A szarkofágokban Szennedzsem és felesége múmiája fekszik. Szennedzsem az ókori Egyiptom Újbirodalmának a XIX. dinasztiája idején, I. Széthi és II. Ramszesz fáraók uralkodása alatt kézművesként dolgozott a Királyok völgye sírjain.

A két múmiát festett fa szarkofágban helyezték el. A testek kitűnő állapotban maradtak fenn.

A halottak feltehetően a fáraóknak járó mumifikációs eljáráson estek át. A szarkofágok felnyitása után a múmiákat átszállítják a restauráló laborba, ahol sterilizációs kapszulába kerülnek több mint húsz napra, megvizsgálják és megtisztítják őket.

A Szennedzsem-múmiákat egy 1886-ban feltárt sírban találta egy francia régész 20 további múmiával együtt a Nílus nyugati partján.

Szennedzsem az Igazság helyének szolgálója néven szerepel a sírban, ez a cím illette meg a királysírokon dolgozó kézműveseket.

(nepszava.hu)

3400 éves szarkofágokat restaurálnak.jpg

Válasz

A világ legnagyobb gyermekáldozati helyét találták meg Peruban

Perui régészek 227 olyan gyermek földi maradványait találták meg, akiket feláldoztak az istenek kiengesztelésére.

A világ legnagyobb gyermekáldozati helyét egy tengerparti fürdővárosban, a fővárostól, Limától 700 kilométerre tárták fel.

A 4-14 éves, arccal a tenger felé eltemetett gyermekeket azért ölték meg, hogy kiengeszteljék az istenségeket, akik a csimuk hiedelme szerint haragjukban küldték rájuk a természeti katasztrófákat okozólégköri jelenséget.

A régészek bizonyítékokat találtak arra, hogy az emberáldozat bemutatása idején nagy esőzések pusztítottak a térségben.
Forrás:https://www.hitradio.hu

Válasz

Az utóbbi napok legjobban felkapott híre az Amazonas őserdejét pusztító tűzvész.

A legtöbb mainstream hírforrás természetesen Jair Bolsonaro, konzervatív brazil elnök erdőgazdálkodási politikájára vezette vissza a problémát, őt téve felelőssé a “világ tüdejének” pusztulásáért. Michael Shellenberger, a Forbes-on megjelent cikkében viszont szokatlanul kritikus hangvételt ütött meg a témával kapcsolatban.

Mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy bár rengeteg celeb posztolt a tragédiáról megrázó felvételeket, a képek többsége nem is az aktuális tűzesetet ábrázolja. Cristiano Ronaldo 7, Leonardo DiCaprio és Emmanuel Macron 20, Madonna és Smith pedig 30 éves képet osztott meg.

A CNN és a New York Times is felhívja ezekre a tévedésekre a figyelmet, de furcsamód “a Föld tüdeje”-ként emlegetik az őserdőt, és Bolsonaro-t teszik felelőssé. Shellenberger itt az ismert Amazonas-szakértőt, Dan Nepstad-ot hívta segítségül a kérdés elemzéséhez.

Válasz

Arra a kérdésre, miszerint az Amazonas tényleg bolygónk elsődleges légzőszerve-e, Nepstad egyszerűen és egyértelműen nemet mond. Úgy fogalmaz: “ A tudomány ezt nem bizonyítja. Az Amazonas rengeteg oxigént termel, de ugyanezt az oxigénmennyiséget elhasználja légzésre, úgyhogy ez kiegyenlített.”

Az az állítás pedig, hogy az erdőgazdálkodás és a termőföldek kialakítása csökkentené ezt az oxigénmennyiséget, megint csak megalapozatlan a szakértő szerint, mivel az ültetvényeken termesztett növények közel azonos mértékben termelnek oxigént. Kiemelte azt is, hogy a brazil GDP negyedét adja a mezőgazdaság. Mivel rengeteg ember megélhetése múlik az ültetvényeken, ezek megszüntetéséről beszélni szerinte képtelenség.

Egy másik hatalmas ferdítésre is felhívja Nepstad a figyelmet. A mainstream szalagcímek ugyan mind soha nem látott nagyságú tűzvészről tudósítanak, de az adatok mást mutatnak. Ugyan tényleg 80%-al több tűzeset tapasztalható 2019-ben 2018-hoz képest, de ha az utóbbi 10 év átlagához viszonyítjuk az idei adatokat, az emelkedés mindössze 7%.
A média furcsa narratívájával kapcsolatban Brazília egyik vezető természetrajzi újságírója, Leonardo Coutinho nyilatkozott. Coutinho majdnem egy évtizeden keresztül tudósított közvetlenül a terepről a Veja-nak, Brazília legnagyobb hírmagazinjának. Állítása szerint az ehhez hasonló tűzestetek egyáltalán nem szokatlanok. Szerinte érdekes megfigyelni, hogy az évben, amikor Brazíliában minden idők legtöbb tűzesetét jegyezték (2005), a nemzetközi média nem igazán foglalkozott a kérdéssel. Odáig már el sem jutottak, hogy az éppen hivatalban lévő szociáldemokrata elnök, Lula da Silva politikáját okolják. Az akkori környezetvédelmi miniszter, Marina Silva pedig máig népszerű környezetvédő aktivista és gyakorló politikus.

Shellenberger végül finoman kiemeli: rengeteg híroldalnak még bőven van hová fejlődni a pontos és megbízható tudósítás terén.

Michael Shellenberger többszörös díjnyertes újságíró, rendszeresen vendégszerzője olyan orgánumoknak mint a New York Times, a Washington Post, vagy a Wall Street Journal.

TED Talk beszédeit több mint 3 millióan tekintették eddig meg.

(Forbes.com)

Amazonas.jpg

Válasz

Nyílhegyeket, ékszereket és korsókat találtak abból az időszakból, amikor Babilónia elfoglalta Jeruzsálemet.

A University of North Carolina kutatói a Sion-hegyen felfedeztek ékszereket is, amik igen jellemzőek voltak erre a korszakra.
A kutatók szerint a leleteknek ez a fajta egysége egy rétegben (égett fa, hamu, a korra jellemző ékszerek, kerámiák és fegyverek) a hódítás konkrét eseményére utalnak – olvasható a jpost.com cikkében. A csoport izraeli szakemberekkel együtt már egy évtizede kutat Jeruzsálemben és már eddig is számos jelentős tudományos megállapítást tett a város több történelmi korszakával kapcsolatban is.
Ám, kétségtelenül a mostani a legfontosabb, hiszen Jeruzsálemnek a babilóniai király általi leigázása a zsidó történelem egyik kiemelkedő, tragikus mozzanata. A szakemberek szerint a bizonyítékok egyértelműek: senki nem hagy hátra önszántából arany ékszereket és senki nem tart az otthonában nyílhegyeket. Ékszerek egyébként ritkán maradnak meg ilyen területeken, mivel a hódítók jellemzően beolvasztották a zsákmányt. - írja a zsido.com.
Úgynevezett szkíta nyílhegyeket más harctereken is találtak ebből a századból, ezeket pedig a babilóniai harcosok használták – magyarázta a kutatás egyik vezetője. Más, pusztításra utaló réteget nem fedeztek fel az időszámítás előtti VII.-VI. századból, ez is erre a konkrét, bibliai eseményre utal. A csatában a város és az első Szentély is elpusztult, a zsidók jelentős részét pedig elhurcolták.
(zsido.com)

Válasz