Természet: CIKKEK (fórum)

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 705 fő
  • Képek - 16851 db
  • Videók - 5590 db
  • Blogbejegyzések - 12805 db
  • Fórumtémák - 15 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 705 fő
  • Képek - 16851 db
  • Videók - 5590 db
  • Blogbejegyzések - 12805 db
  • Fórumtémák - 15 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 705 fő
  • Képek - 16851 db
  • Videók - 5590 db
  • Blogbejegyzések - 12805 db
  • Fórumtémák - 15 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 705 fő
  • Képek - 16851 db
  • Videók - 5590 db
  • Blogbejegyzések - 12805 db
  • Fórumtémák - 15 db
  • Linkek - 35 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

CIKKEK

Ezt a témát Rádiné Zsuzsa indította 5 éve

KÉRLEK TITEKET , IDE MÁSOLHATJÁTOK A TERMÉSZETVILÁGÁRÓL TALÁLT HIREKET !

Hozzászólások eddig: 3016

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

Miclausné Király Erzsébet üzente 10 órája

Egyél virágot! avagy: mi fán terem az articsóka?
Egy nálunk kevéssé ismert növény tudományosan bizonyított hatásaival foglalkozunk ebben a bejegyzésben. Már a rómaiak is ismerték az articsókát, nemcsak étkezési, de gyógyászati célra is használták, bár nem a mai szerepében. A mai Etiópia területéről származó, mediterrán vidéken elterjedt növény, nálunk főként pizzafeltétként ismert. Konyhaművészetben a még ki nem nyílt bimbóját használják frissen, gyógyászati célból a levelét szárazan.
Hatásai
Kémiailag a levelet ismerjük jobban. Többféle hatóanyagot tartalmaz, egyik legjelentősebb a cinarin (de ha kivonjuk a tiszta cinarint, az nem lesz önmagában olyan hatásos, mint az articsóka egész kivonata).
Többféle jótékony hatása bizonyított. Antioxidáns, így védi a sejtmembránt, és sejttenyészeten és állatkísérletekben is bizonyítottan májsejtvédő hatású. Széndiszulfid-mérgezésnek kitett műanyagipari munkásokon nézték meg, hogy javította a májfunkciós értékeiket.
Csökkenti a koleszterintermelődést, azaz része van az érelmeszesedés megelőzésében, sőt a „rossz”-koleszterin szintjét csökkenti, a HDL, avagy a „jó” koleszterin szintjét meg 5-10 százalékkal növeli.
Azáltal, hogy fokozza az epetermelést és ürülést, csökkenti a különféle emésztési panaszokat (puffadás, hasi görcsök). Nemcsak az epetermelésre kifejtett hatásával éri el mindezt, hanem simaizomgörcs-oldó és feltehetőleg gyomornedv-elválasztást fokozó hatásán keresztül is.
A virágot kevésbé ismerjük, az biztos, hogy vannak benne antioxidánsok, flavonoidszármazékok, a cinarin viszont kb. feleakkora mennyiségben van meg a virágban, mint a levélben.
Figyelem!
Epekövesség esetén fokozott óvatosság szükséges, mert egy jó adag articsóka(kivonat) úgy meg tudja lódítani az epét, hogy egy kisebb kő beékelődhet az epehólyag kijáratába, és az bizony kemény kínokkal járhat. Kérdezzünk meg orvost, hogy mekkora a kövünk (köveink) és hogy az – akár articsókás, akár más módszerrel történő – epehajtás nem fog-e gondot okozni.
Ismert kamilla-, körömvirág-, árnikaallergia esetén szóba jön a keresztallergia, ilyenkor nem javasolt az articsóka szedése, de a bimbóban egyébként sokkal kevesebb az allergén cinaropikrin, mint a levélben.
Én még életemben nem ettem articsókát, de ha eleget olvasom vissza a saját bejegyzésem, még lehet hogy sor kerül rá :)
Forrás: Csupor Dezső: Fitoterápia – Növényi szerek a gyógyászatban JATEPress

Válasz

Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.

A szakemberek szerint egy ilyen képződménynek fontos szerepe lehet a jövőbeli holdi expedíciókban, mivel menedéket nyújthat az űrhajósoknak a Napból érkező sugárzással és a kozmikus sugarakkal szemben, írja az MTI.

A barlang, amelyről úgy vélik, hogy egy nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett úgynevezett lávacsatorna lehet, a vulkanikus Marius Hills-régió alatt található.

Egy vulkánkitörés után a lávafolyásoknak először a külső "burka" szilárdul meg, és miután alóla kifolyik a még olvadt anyag, hosszú alagút marad mögötte - ez a lávacsatorna vagy lávacső.

Az akár több kilométer hosszú lávacsatornák idővel kihűlnek, helyenként felszakadoznak, ezek lehetnek a felszínen látható mélyedések, az esetleges barlangok bejáratai.

A japán szonda eredetileg egy nagyjából 50 méter átmérőjű és 50 méter mély üreget talált, és a területen végzett további vizsgálatok vezettek végül a lávacsatorna felfedezéséhez.

Válasz

Szereti a pandabocsokat? Mit szólna rögtön harminchathoz?

Rekordszámú, negyvenkét óriáspandabocs született idén a délnyugat-Kínában lévő csengtui pandavédelmi és kutatóközpontban – írja az MTI.
A People.com képeket is közölt arról az eseményről, amikor összesen harminchat apróság együtt mutatkozott be a nagyközönségnek.

A sokaság összesen harminc anyuka segítségével jött össze. „Az idén született bocsok száma azt mutatja, hogy beértek a fajmegőrzésre és tenyésztésre kidolgozott módszereink" – magyarázta Csang Ho-min, a központ helyettes vezetője a sikert.

A tenyésztési technológia fejlődésével a fogságban született óriáspandák száma jelentősen megnőtt 1983 óta, akkor még csak hat óriáspandabocs született, idén már 273.

Kínában nagyjából négyszáz óriáspanda él fogságban, vadon mintegy kétezer, leginkább a délnyugat-kínai Szecsuán és Sanhszi tartományokban.

Fajmegőrzési erőfeszítéseik keretében az illetékesek nemzeti park létrehozását hirdették meg az óriáspandák számára, azaz az összes természetvédelmi területet, parkot, maradványfoltot, ahol a veszélyeztetett állatok élnek, egyetlen nemzeti parkba vonnák össze.

Kínában ma már 67 óriáspanda-rezervátum van, de élőhelyük szétszórtsága jelenti a legnagyobb veszélyt a faj fennmaradása szempontjából.

Válasz

Halálra ítélte az indiai bíróság az emberevő tigrist

A bíróság Mahárástra államban jóváhagyta azt a végzést, miszerint végezni kell a négy embert megölő tigrissel. Korábban állatvédők támadták meg a döntést.
A kétéves állatot először júliusban fogták el, miután megölt két embert, négy másikat pedig megsebesített Brahmapuriban. Miután szabadon engedték egy rezervátumban, újabb két emberrel végzett.
Jerryl Banait a BBC-nek azt mondta, hogy a legfelső bíróság elé viszi az ügyet, mert nem akarja, hogy lelőjék az állatok. Az állatvédők szerint egyszerűen csak le kell nyugtatni a tigrist, és át kell telepíteni egy másik területre.
A világ tigrispopulációjának 60 százaléka Indiában él, azonban őket is fenyegeti, hogy egyre szűkülnek az élőhelyeik, ráadásul az orvvadászok is sokat megölnek közülük, hogy a testrészeiket kínai orvosoknak adhassák el. (BBC)

Válasz

Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből

A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.

A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban.

Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban. Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához.



A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot - olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.

A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.

A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.

Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.

Válasz

Erdély délkeleti sarkában, a Kárpátok fenséges hegygerincének óriási kanyarulata adja a hátterét annak a tájegységnek, amit Barcaságként jegyeznek már sok évszázad óta. Brassó (Brasov) város jelenti a gazdasági és kulturális központját, de természetesen még számos műemléket kereshet fel az ide látogató idegen. Most a tőle délnyugati irányban elterülő Barcarozsnyó (románul Rasnov) várának felfedezésére tegyünk egy próbát!

A település lakóházai és közintézményei magukon viselik egykori lakóik, a szászok keze nyomát, építészeti stílusát. A főtéri plébániatemplom mellett információs tábla jelzi, hogy úti célunkhoz egy kanyargós szerpentinúton juthatunk fel. Személygépkocsinkat egy tágas parkolóban hagyva, alig néhány perces kaptatóval már ott állunk a barcarozsnyói vár vaskos kaputornya előtt.

Hogy a környező vidék széles rónaságából jó 150 méter magasra kiemelkedő sziklás hegycsúcsra mikor emelték az első erődítést, annak eldöntése még vita tárgyát képezi a szakemberek között. Egyes vélemények szerint már az Árpád-házi II. Endre király hívására ide érkező Német Lovagrend lerakta egy öregtorony alapjait az 1210-es években. Mivel azonban függetlenedni akartak a magyar uralkodótól, egy évtized múltán fegyverrel űzték el őket az országból. Az általánosabb vélekedés szerint azonban csak a XV. században, az egyre gyakoribb török rablótámadások elleni védekezésül keletkezett a szászok menedékvára. Mondhatjuk parasztvárnak is, mivel a Várhegy alatti lakosság az oltalmazó falakon belül kialakított lakóházakat, templomot és a nagyszámú állatseregletnek egy „baromudvart”. Az erdélyi szászok vészterhes időszakának számított Báthory Gábor fejedelemsége, aki valóságos irtóháborút folytatott a zsarnoki uralma ellen fellázadt közösséggel. 1612-ben csapatai többek között megostromolták Barcarozsnyó parasztvárát is, amit végül a vízhiány miatt kénytelenek voltak feladni a behúzódott polgárok.

A hibán okulva később egy 146 méter mély kutat véstek a sziklába. Az alsó baromudvarból és felsővárból álló erődítmény falait ágyúbástyák tagolták, amelyek lőréseiből gyilkos tűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1658-ban már sikerrel verték vissza a tatárokat. Utolsó katonai alkalmazását a Rákóczi-szabadságharc jelentette, amikor Rabutin császári generális garázda zsoldosai felgyújtották a mezővárossal együtt. 1802-ben hatalmas földrengés döntötte le épületeit, amikkel a továbbiakban már nem törődtek.

Romlása egészen a XX. század végéig tartott, amikor a helyi Önkormányzat felismerve a turizmusban rejlő hatalmas lehetőséget, nagy ütemben megkezdte a renoválását. Napjainkban belépőjegy ellenében látogatható.

Szatmári Tamás – erdelyivarak.hu

Válasz

Új-Zéland hatalmas példát mutat!

Büszkék lehetünk déli embertársainkra, ugyanis világelsőként tiltották be az állatkísérleteket!
Új-Zéland végre elismerte, hogy minden állatnak vannak érzései, ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a kutyák, macskák, csimpánzok és egyéb emberszabásúak, vagy épp a delfinek kerülhetnek védelem alá, hanem minden egyes állat. A tervek szerint az új törvény jelentősen javítana a háziállatok körülményein is.

A csirkéket például nem lehetne többé 30-40 centis ketrecekben tartani a tojásuk kedvéért, de a több száz négyzetméteres területen, ipari körülmények között nevelt állatok helyzete is javulna, nem zsúfolnának össze belőlük több ezernyit egy levegőtlen helyen. Az állatjóléti módosítójavaslatot múlt hónapban terjesztették a parlament elé, a képviselők pedig úgy tűnik, el is fogadták. Ugyan a törvényt abból a célból alkották meg, hogy biztosítsa az állatok jogait a bántalmazási ügyekben, de többek között például a rajtuk való kísérletezést és különböző kutatásokat is betiltaná.

Tekintve, hogy alig néhány ezer kilométernyire tőlük, Kínában épp ma kezdődött el az éves kutyahúsfesztivál, nem mondhatjuk, hogy az új-zélandiak megváltják vele a világot, de kétség kívül hatalmas előrelépésnek számít a jó irány felé.

Válasz

Újraéledni látszik a magyarok hun eredetéről szóló vita. Szegedi genetikusok honfoglaláskori leletek vizsgálata alapján azt állítják, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink jelentős százalékban a hunok DNS-ével rendelkeztek. Ráadásul azt is feltételezik, hogy nem a honfoglalók, hanem az itt élő avarok beszélték a magyar nyelvet.

Összefoglalva:

a honfoglalók az onogur bolgárok egyik csoportja lehetett,
Közép-Ázsiából származtak,
korábban szoros rokoni-szövetséges viszonyt ápoltak a hunokkal,
ez nem új hipotézis, sokan felvetették már.

Válasz

Folytatás:
A régészeti genetika egy fiatal tudományterület, mely elsősorban csontmaradványokból kivont DNS alapján próbálja rekonstruálni a múltbeli eseményeket és a leszármazásunk ágait-bogait, írja a hvg.hu. A legrégebbi leletek, amelyeket sikerrel tudtak genetikailag analizálni, több tízezer évesek. Így állapították meg például, hogy a neandervölgyi ember nem tűnt el véglegesen a Föld színéről, mivel a mai ember DNS-ének 2-4 százaléka tőlük származik, magyarul, szaporodtunk velük. Török Tibor és csoportja a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén a honfoglalók genetikáját tanulmányozza. A kutatók a csontmaradványokból kinyert mitokondrium DNS-ből próbálják a magyarok őstörténetének mozaikjait kirakni. Tanulmányukban arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a honfoglaló magyarok a hunoktól származnak, legalábbis részben. Ez a nézet, mely sokáig uralkodott, a jelenlegi régészeti felfogás szerint hamis. Nagy vita alakult ki a genetikai eredményeket illetően. A genetikus csoportot vezető Török Tiborral a Szegedi Tudományegyetem professzora, Boldogkői Zsolt beszélgetett.

Válasz

Kevesen, ázsiai eredettel

Török Tibor szerint a honfoglaló magyarokban 30-40% ázsiai eredetű összetevőt találtak. Abból, hogy ma csupán 4% ez az arány, az a fontos következtetés adódik, hogy a vizsgált honfoglalók hozzávetőleg 10%-ban járultak hozzá a mai magyarság genetika arculatához. Mivel a honfoglalást követően ismereteink szerint nem történt komoly méretű népességcsere a Kárpát-medencében, sőt további keleti eredetű csoportok – besenyők, kunok – is megjelentek, eredményeik azokat a korábbi régészeti, antropológiai adatokat erősítik, melyek szerint a honfoglalók kevesen lehettek.

Nagy port kavart fel az ázsiai komponens: a kutatócsoport szerint hun gének is keveredtek az ősmagyarok DNS-ébe, kvázi a hunok őseinknek tekinthetők. A középkori krónikákban éppen ez foglaltatott, de ma már ezt az elméletet a régészet elveti.

Török szerint saját módszerük a korábbi vizsgálatoknál – melyben csak a mitokondrium DNS egy kis részét vizsgálták – hozzávetőlegesen ötvenszer több információt jelent, és ez mind az egyének, mind a populációk leszármazási vonalainak jóval nagyobb felbontású vizsgálatát teszi lehetővé. Ez az ázsiai komponens elméletileg a finnugor népektől, szkítáktól, a hunoktól és az avaroktól is származhatott. A finnugor származást lényegében kizárták, a többi csoportból pedig a hunok illenek leginkább a képbe, de a másik két csoport hozzájárulása sem zárható ki teljességgel. Ez a komponens a ma élő tuvaiak, burjátok, mongolok, mandzsúriaiak, kazahok, kirgizek, üzbégek, türkmének, őseitől származik.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 6 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja ...

Rádiné Zsuzsa írta 6 órája a(z) Stignor István: ŐSZ képhez:

Stignor_istvan_osz_2049628_5888_s

Ősz lombjai is lehetnek szépek, sárguló, barnuló, vöröslő varázs.

Rádiné Zsuzsa 6 órája új képet töltött fel:

Stignor_istvan_osz_2049628_5888_s

Rádiné Zsuzsa írta 6 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

OKTÓBER 21. A ködös időben sok panasz lehet! Pénteken ...

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) CIKKEK fórumtémában:

Egyél virágot! avagy: mi fán terem az articsóka? Egy...

Rádiné Zsuzsa 11 órája új blogbejegyzést írt: Már a kutyákat is doppingolják?

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu