- Meghalt MÓRA FERENC író, újságíró, múzeológus- 1934. 02. 08.

Szegeden halt meg. Szegényparaszt családból származott. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított. A Szegedi Napló c. lapnak 1913?1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt.

- Megszületett JULES VERNE ( VERNE GYULA) fran­cia író- 1828. 02. 08.

Jules Gabriel Verne (ejtsd: zsül gabriel vern) (magyarosan: Verne Gyula) (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították

Válasz

FEBRUÁR 6. - DOROTTYA NAPJA -- NÉPI HIEDELEM

Időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.

Dorottya-napi szokások Február 6-a a Felvidéken dologtiltó nap volt, az asszonyok nem varrhattak, nehogy megfájduljon az ujjuk.
A régi szentet hívták segítségül a várandós asszonyok és a szülésznők is. Máshol a következő hónapok időjárására próbáltak következtetni. Ha ezen a napon esett az eső, annak a juhászok örültek, mert úgy vélték, hogy akkor bőséges tejhozamra számíthatnak. Létezett egy jól ismert mondás is: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” Ez azt jelenti, hogyha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára, február 16-ra megenyhül az idő.

Ha mégsem következne be enyhülés, hanem még tart a téli zimankó, akkor Julianna majd biztosan meghozza, ezért mondják: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”
A Muravidéken az enyhülést Zsuzsannához kapcsolják: „Ha Dorottya szorítjo, Zsuzsanna megtágítjo.”

A Csíziók a Vízöntő jegyben született leányokról azt írja: “a mely leány a Vízöntő-jegy alatt születik, kevély, minden embert becsmérlő, sokat szóló, férjét gyakorta megcsúfolja, jól megtanított, eszes lesz, a lapoczkáján vagy orcáján jegy lesz…”

A Vízöntő jegyben “jó eret vágatni, orvosolni, vénekkel barátkozni, házasulni, jégen járni, madarászni, borotválkozni, adósságot behajtani és haszonra való dolgokat kezdeni”.

FEBRUÁR 6. – FRIVALDSZKY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1799

FRIVALDSZKY IMRE (Bacskó, 1799. febr. 6. – Jobbágyi, 1870. okt. 19.): zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója.

Válasz

Február 5. – ÁGOTA NAPJA - NÉPI HIEDELMEK

E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Az időjárást illetően ezt halljuk: „Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja.

- Meghalt DUICSH ENDRE Kossuth-díjas zoológus.1971. 02. 05.

Nevéhez fűződik a modern barlangbiológia megalapítása. Az ő kezdeményezésére indították be az egyetemeken a korszerűsített állatrendszertani és állatföldrajzi oktatást

Válasz

FEBRUÁR 3. - BALÁZSOLÁS - NÉPSZOKÁSOK

Szent Balázs püspök egy özvegyasszony fiának kivette a torkán akadt halszálkát. A fia megmentőjének hálából ételt és gyertyát vitt az anya. Ennek emlékét őrzi a Balázs-áldás vagy balázsolás.
A balázsolás alkalmával a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel enyhítsék a fájdalmat, betegséget és elűzzék a gonoszt.
Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázsjárást, amikor házról-házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába.
Regulája:
Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

– KITAIBEL PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1757

A botanika és mineralógia úttörő kutatója, KITAIBEL PÁL (Nagymarton, 1757. febr. 3. – Pest, 1817. dec. 13.)Kitaibel Pál tudományszervezői tevékenysége is jelentős: 1902-ben magyar természettudományi társaság tervezetét terjesztette fel Bécsbe, de tervét a kormány elutasította; csak jóval halála után, 1841-ben valósulhatott meg a Magyar Természettudományi Társulat formájában.

- ORBÁN BALÁZS SZÜLETÉSNAPJA 1830. február 03-án

A méltán a legnagyobb székelynek nevezett író, tudós, polihisztor Székelylengyelfalván született. Apja Orbán János huszárkapitány, anyja Knechtel Eugénia pedig egy konstantinápolyi kereskedő leánya volt.

Válasz

FEBRUÁR 2. - GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY - NÉPI HIEDELEM


„Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket vedd elő!”
Ha süt a nap és a medve vagy a borz meglátja árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.
Ha viszont hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz.
A hosszú jégcsap – jó kukoricatermést ígér.

A rómaiak tavaszkezdő fáklyás felvonulásának ősi tűzkultuszra utaló szokását a kereszténység is átvette. A házakban eloltották a tüzet, és mindenhol szentelt gyertyával világítottak.

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház azután gyertyaszentelési ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.

A Muravidéken és másutt is torokfájás ellen gyertyát szenteltettek, és az álluk alatt, a torkuknál keresztben tartottak 3–4 égő gyertyát. Egyesek egy pici gyertyadarabot le is nyeltek.

Az öreg topolyaiak hite szerint, ha eljön a világ vége, akkor csak a szentelt gyertyák fognak világítani. A református vallású öreg pacsériak úgy tanulták őseiktől, hogy a szentelt gyertya a haldokló kezében enyhíti az elmúlás kínjait, és gyógyítja az orbáncot. Az öreg topolyaiak házában – Borús Rózsa szerint – valamikor régen mindig tartottak egy szentelt gyertyát vihar, vész ellen, egyet a haláluk órájára és egyet a nagyobb ünnepekre. Becsén a szentelt gyertyát felakasztották a falra, hogy ne csapjon a ménkű a házba.

Muhi János említi azt a bácskai hagyományt, hogy amíg nem keresztelik meg az újszülöttet, olvasót kell kötni a pólyájára, a fejénél meg gyertyaszentelő boldogasszony napján szentelt gyertyának kell világítania, hogy a gonoszok el ne cseréljék a „pogánkát”.

Bácsszőlősön gyertyaszentelőkor egy versikét szoktak mondani az ünnep köszöntésére:

„Itt a gyertyaszentelő
A pincekulcsot vedd elő,
Ha fénylik, ha nem, nem bánom,
Majd búsulhatunk a nyáron.
De most az nem való ide,
Bort az asztalra ízibe!
Ne légy szomorú és csüggedő,
Mert itt a gyertyaszentelő!”


- A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJA

Egy iráni kisvárosban, Ramsarban 1971. február 2-án tartott nemzetközi találkozón megfogalmazták és elfogadták az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe, tartalma nemzetközi jelentőségű, a vadvizek, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeinek megóvásáról.

- MEGHALT SAJÓ SÁNDOR költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja 1933. 02. 02.

Válasz

FEBRUÁR 1.

– A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította.

Megszületett VARGYAS LAJOS (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 11.) Széchenyi-díjas magyar népzenekutató, folklorista.

A népzene mellett leginkább a népballada műfajával foglalkozott. A nemzetközi szempontból is egyedülálló A magyar népballada és Európa (1976) című művében a népballadát tekinti át a kontinens népei szempontjából.

Válasz

JANUÁR 30.

- Meghalt Gerald Durrell brit zoológus és író (Családom és egyéb állatfajták) 1995. 01. 30.

- Meghalt TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. 1556. 01. 30.-án

– GÖRGEY ARTÚR SZÜLETÉSNAPJA – Toporc, 1818. jan. 30

a különböző korokban szélsőségesen megítélt, időnként heves indulatokat kiváltó hadvezért eredetileg a vegyészet érdekelte, csak apja parancsának engedelmeskedve végezte el a tullni utászképző akadémiát, majd kezdte meg katonai pályáját. Apja halála után otthagyta a hadsereget és a prágai egyetemen kémiát tanult. Professzora olyan tehetségesnek tartotta, hogy tanársegédként maga mellé vette. Görgey 1847-ben módszert dolgozott ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására és ennek során felfedezte a tizenkét szénatomot tartalmazó laurilsavat. 1848-ban azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémiai katedráját. Ám amikor kitört a szabadságharc, mint volt tiszt, bevonult a honvédséghez. Innentől kezdve hosszú élete során már nem tért vissza igazi érdeklődési területéhez.

Válasz

JANUÁR 28

ezen a napon

- Megszületett BENCZÚR GYULA festőművész, a magyar történeti festészet nagy alakja 74 éve 1844. 01. 28.


- Meghalt DEÁK FERENC magyar politikus, a "Haza bölcse".
1876. 01. 29.

Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert. Kortársai "a haza bölcsé"-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt. Az 1848.04.07-én megalakult első, a parlamentnek felelős, független minisztérium (Batthyány-kormány) igazságügy minisztere volt, majd a kormányzó Deák-párt

– Meghalt CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY költő, író műfordító, színész
1805. 01. 28.

A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Lilla-verseinek ihletője nagy szerelme, Vajda Julianna volt. Versei mellett kiemelkedik A méla Tempefői című színműve és Dorottya című vígeposz

Válasz

JANUÁR 27.

EZEN A NAPON

Meghalt Ady Endre költő, újságíró.100 éve 1919. 01. 27

Válasz

JANUÁR 25. - PÁL NAPJA - NÉPI HIEDELEM

EZEN A NAPON

- Megszületett FEKETE ISTVÁN író, költő 1900. 01. 25.-én

- Megszületett Gyulai Pál író, költő, kritikus 1826. 01. 25.-én

Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle.

Pál napi regula:
„Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.”

A valamikori veszedelmes járványok szülték a vészjósló megfigyelést is:
“Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.”

A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat:
“Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás."

Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek. Annyi darabot, ahány tagja volt a családnak. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek, és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony – legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint – még abban az évben búcsút mondhatott az árnyékvilágnak.

A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni, hogy szaporábban tojjanak.

Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő “medvejóslat” eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott. “Ha Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből – állították Baranyában a múlt század közepén is – és meglátja, hogy süt a nap, akkor még visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint amennyi az esztendőből már elmúlt.”

A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz: “Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.”
Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.

Válasz