Köszönöm, Zsuzsikám!

Válasz

Mintha a Sóstói Múzeumfaluban járnék. Képzeljétek el az ősszel a Beregben tölthettem el pár napot, s ott vannak falvak, ahol szinte még mindig a falu szinte 90%-ban ilyen házakban laknak az emberek. Szépen fel van újítva, tiszta porta tele virággal, persze már nem szalmatetővel, de mégis olyan jó érzés, hogy megőrizték ezt a kultúrát is.

Na, megtaláltam. Szeretném megosztani veletek ezt az írást, miért is laktak őseink ilyen alakú házakban:

"A magyar hitrendszer úgy tartja, hogy a világ Teremtője a sarkcsillagon, az égig érő fa tetején lakik. Az égig érő fa törzse a világ tengelye, lombja, koronája maga a világegyetem, és rajta a csillagok , a bolygók az aranyalmák.
Hagyományainkban létezik egy kifejezetten jóindulatú házi kígyó, aki a küszöb alatt lakik és még véletlenül sem szabad bántani, mert őrzi a házat, és a lakóit. A házikígyó ugyanúgy őrzi a ház bejáratát, mint a csillagkígyó a Mennyország kapuját.
Virágoskert
A kapun belépvén a vendéget a ház előtti virágoskert fogadta, amelynek eleink szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak, hiszen a ház ölét, a termékenységet jelképezte. Egész éven át, még télen is virágoztak itt a virágok. Télen a télálló, bokorrá terebélyesedő rozmaring virágzott, amit szent növényként, istenfaként tiszteltek. Azt mondták őseink,hogy a virág a Nap földi kedve. Általában az eladó lányok gondozták, akikben legerősebben nyilvánult meg a kikelet megtermékenyítést váró ereje.
A ház bejárata
A magyar ház a Világmindenség kicsinyített mása, hármas egysége a Teremtés hármasságát jelképezi, ily módon az egész ház szentség, a benne lakó család temploma. A régi házak ajtaja alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette kalapját, hiszen egy templomba az ember tisztelettel lép be. A ház másik neve, hajlék, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás.
Első szoba
A ház legértékesebb része. A régi egyterű ház funkcióját örökölte,ezért is nevezik máig első HÁZnak, csak a tűzhelyt költöztették ki később a közepéből.
Konyha
A bejárat a konyhába vezetett, ahol nap közben az egész család szívesen tartózkodott. Télen a kemence melege, és az étel finom illata mindenkit oda csalogatott. A ház közepe a kereszt közepét jelképezte, vagyis a megnyilvánult világot, az embert. Természetes, hogy itt érezték magukat leginkább elemükben az emberek.
Tűzhely
A ház közepén találtuk a tűzhelyet. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, ezért a tűz folyamatosan égett a tűzhelyen, az év egyetlen napja kivételével, amikor megszentelték és újra meggyújtották. Bármilyen nagy ünnep volt a családból mindig valaki otthon maradt,hogy vigyázzon a tűzre. Háztűznézőbe mentek a lányok a fiús házhoz, a tűzben ugyanis az Ős szelleme lakott, így a háztűz az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte. A tüzet tilos volt piszkálni, vagy szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. Az Ős az első megtestesült embert jelentette, aki közvetlenül az atyaistentől és az Anyaistentől származott. A ház tehát az ember testével azonos, a tűz pedig a lelkével. A ház lelke ott van, ahol a tűz ég. A lélek helye nálunk,magyaroknál, a szív. A piros szív a matyó rózsa is ennek a léleknek szimbólumai.
Hátsó szoba vagy kamra
A ház legkevésbé értékes része. Régen csak tároló kamrának használták, később lett belőle szoba, melyet leginkább nők és gyerekek háló helyének, illetve élelmiszer tárolására használtak.
Ablakok
Ha a ház az ember testét, a kemence védelmében égő tűz pedig a lelkét jelképezi, mi más lehetne az ablak, mint a ház szeme. Ablakszem. A magyar ember azt mondja, a szem a lélek tükre. Logikus tehát, hogy a lélek tükrét a lélek, a Fiúisten szimbólumával, kereszttel jelölik, az ablakon lévő kereszt alakú osztással, illetve ennek hiányában az ablakot védő ráccsal. A ház egyetlen tükrét is a két ablak közt helyezték el.
Hármasság a berendezésben
A szent hármasság nemcsak a ház beosztásában, felépítésében jelenik meg, hanem a belső berendezésében is. A parasztházak berendezése évszázadokon keresztül ugyanazt a rendet követte. A szoba egyik sarkában, két ablak között található az ún. szent sarok. Vele átellenben a kandalló, a tűz. A kemence melletti sarokban állították fel a magasra vetett ágyat, a Boldogasszony ágyát.
Az Atyaisten megjelenési helye a szobán belül a szent sarok. A szent sarok általában egy sarokpaddal, négyszögletes asztallal, sarokszekrénnyel, szentképekkel és feszülettel berendezett lakótér. Az asztal a házban oltárként működött. A fő helyet a családfő foglalta el, hiszen ő képviselte a házon belül az Atyaistent.
Az Anyaisten megjelenési helye a szobában a vetett ágy. Ezt alvásra nem használták. Itt helyezték el a hímzett ágyneműt és a kelengye egy részét. A vetett ágyat gyermekszülés vagy halott felravatalozás alkalmával bontották csak meg, hiszen ezek olyan különleges alkalmak voltak, amikor az érkező vagy a távozó lélek különös, Égi anyai védelemre szorult.
A Fiúisten, a lélek megjelenési helye a tűzhely, a kemence. A kemence körül folyt a munka, itt tanyáztak a gyerekek, öregek. A kemence a lélek tüzének anyai védelmét jelentette. "

Egész hosszú írás még, s nagyon érdekes a folytatása.

Válasz

Szépek ezek a régi, tornácos házak.

Válasz