A Gyergyói-havasok a Keleti-Kárpátok központi Öve­zetében a Kelemen-havasok, Besztercei-havasok, Csalhó­hegy, Nagy-Hagymás vonulatt valamint a Gyergyói-meden­ce és a Maroshévízi-medence által körülhatárolt területen fekszik.

Észak-déli irányban a Szék-patak völgye és a Marosfői-hágó között található mintegy 50 km hosszúság­ban és 10-20 km szélességben.

Felépítésében egy főgerinc halad majdnem észak-dél irányban, ide kapcsolódnak a mellékgerincek, amelyek többnyire erre merőlegesek.
Ami a csúcsok magasságát illeti, ezek alacsonyabbak a környező hegyvidék csúcsainál. Mint szomszédos területek a Bélbori­medence és a Gyilkos-tó környéke is ide sorolhatók, főleg turisztikai szempontok alapján.

A Borszéki-medence a Ke­leti-Kárpátok belső medencesorának tagja, akárcsak a Bél­bori- és a Gyergyói-medence. Alig 50 km területével zárt fészekszerűen fekszik a hegyek szorításában. Tökéletes föld­rajzi elhatárolását az 1200-1400 m magas hegykoszorú adja és csak a Kis-Beszterce völgye felé nyitott a Bor-patak szűk völgyén keresztül.

A hegykeret tagjai délnyugaton a Kerek­hegy (1259 m) nyugaton a Nagy-Salamás (1394 m), a Köz­Rez-nyaka, keleten az Esztefán-tető (1377 m) és a Száraz­halom (1217 m), északnyugaton a Hazanéző-tető (1250 m), északon a Bükk-havas (1310 m), ezt a keretet Borszéki­havasok néven is említi az irodalom.

A második tájegység a Cengellér-hágó és a Pongrác-tető között elterülő hegyvidék, amit újabban Ditrói-havasok néven említenek. Ennek ki­emelkedő csúcsai a Piricske (1545 m), Csanód (1506 m), Benevesze (1460 m), Új-havas (1451 m), Tatár-havas (1455 m), Nyerges (1490 m), Likas (1676 m). A harmadik, vagyis a déli rész a Pongrác-tető és a Marosfői-hágó között talál- ható. Itt vannak a Fekete-Rez (1538 m), a Sipos-kő (1568 m), a Cofi•ánka (1608 m), a Nagy-Hagymás vagy Bárány­havas (1793 m), Maros-bükk (1111 m), Sóvető-havas (1428 m).

A Gyergyói-medence és a Maros völgye nyugatról le­zárja a Gyergyói-havasok vidékét. Ez a medence 750-800 m tengerszint feletti magasságban fekszik, kiterjedését tekintve a legnagyobb ebben az övezetben. Csaknem teljesen sima enyhén északra lejtő, a Várhegyi-szoros választja el a Maroshévízi-medencétől.

A Borszéki-medencétől északra fekszik a Bélbori-medence, amely mint kapocs, képzelhető a Kelemen-havasok felé. Ez a legmagasabb az összes meden­cék közül (közel 1000 m-en található). Kőzettani szempont­ból a Gyergyói-havasok elég változatos képet mutat. Meg­találhatók a kristályos palák, a vulkáni eredetű szienitek (ez alkotja a Piricske tömbjét), a mészkövek, dolomitok.

Válasz