Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be a most nyilvánosságra hozott legfrissebb biológiai sokféleségről szóló ENSZ-jelentés. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.

A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszak  pusztításairól. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet mint valaha az emberiség történelmében.  A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.

A globális jelentés kiemeli a döntéshozók – és különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett. Továbbá haladéktalanul cselekedniük kell a jelentés ajánlásainak megfelelően.

Jövőre Kínában rendezik a biológiai sokféleség egyezmény következő részesfelek-konferenciáját (COP 15). Itt a vezetőknek kemény  célokat és ezek végrehajtására valóban megvalósítandó intézkedési terveket kell elfogadniuk a Föld élővilágának védelmében. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy biztosítsuk az őslakosok és a helyi közösségek képviselőinek részvételét a döntéshozatalban.

biodiverzitás kutatás: rovarok válogatása talajmintából

„Egy remélhetőleg mindenki számára kijózanító pofont kaptunk most a valóságtól.

Az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatok megállításában Magyarországnak is egyre sürgetőbb feladatai vannak. Meg kell védenünk hazánk világviszonylatban is kiemelkedően sokszínű, mozaikos élőhelyeit, biztosítanunk kell a jelentős értékeket őrző védett területeink  megfelelő szintű fenntartását és ennek finanszírozását. Önálló Természet- és Környezetvédelmi Minisztériumra van szükség és a természet védelmét prioritásként kezelő döntéshozatalra. Élővilágunk hathatós védelme a magyar lakosság egészségének, megmaradásának is záloga. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 C alatt tudjuk tartani, Magyarországnak is feladata az élővilág sokszínűségének megőrzése, a drasztikus kibocsátás-csökkentés, az ipari mezőgazdaság, különösen a nagyüzemi állattartás sürgős átalakítása a természettel összhangban végzett ökológiai gazdálkodássá. Ezek olyan azonnal szükséges, létfontosságú lépések, amelyekkel elkerülhetjük a katasztrófát.” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Az IPBES-jelentés tehát étkezési szokásaink megváltoztatására is felszólít: a hús- és tejtermék-fogyasztásunk csökkentésére és a növényi alapú étrendre való átállásra. Jól tudjuk, hogy ezeknek milyen negatív hatása van a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és az emberi egészségre. Bármi, ami a nagyüzemi állattartásban a  takarmány megtermeléséhez szükséges  mezőgazdasági területek növelését eredményezi erdőírtásokhoz és az élőhelyek pusztításához vezet. A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen.

túlhalászat: halászhajó zsákmánya kép: youtube

Az IPBES jelentése felhívja a figyelmet arra is, hogy az emberi tevékenység hatására a tengeri élővilág gazdagsága és sokszínűsége rohamosan pusztul. Pedig az óceánok tartják fenn a földi életet. A tengerek hasznosítását csak a fenntarthatóság és a közjó szempontjai alapján szabad folytatni. Véget  kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a rövid távú haszon kedvéért teljesen kifosztjuk az óceánokat.  A jelentés megerősíti, hogy a tengereket védő jelenlegi mechanizmusok nem működnek. Ma a világ óceánjainak csak kb. 1%-a védett, és nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Egy olyan globális tengeri egyezményre van szükség, amely 2030-ra a világtengerek 30%-át védetté nyilvánítja.

„Itt a kiváló lehetőség, hogy a világ kormányai összefogjanak és közösen védelmezzék a földi életet, biztosítsák több millió ember élelmiszer-ellátását és az óceánok regenerálódását. Ne feledjük, hogy az óceánok egészsége a klímaváltozás szempontjából is kulcsfontosságú” – figyelmeztetett Louisa Casson, a Védjük meg az óceánokat! Greenpeace-projekt munkatársa.

fairtás Oregon államban (USA) az ezer éves erdő esett áldozatul a láncfűrésznek egy új gát építése miatt.

Lásd még: ENSZ: Egymillió faj pusztulhat ki a Földről az emberi tevékenység miatt

Magyarország, ill. a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézet munkája az IPBES-jelentésben, mely nem egyszerűen egy újabb cselekvésre szóló felhívás.

Ez a  legfrissebb a sok súlyos figyelmeztetés közül, és ha nem vagyunk elég éberek lehet, hogy az utolsó is, mert a pusztulás visszafordíthatatlanná válik. A túlélésünk forog kockán a növény és állatvilág kizsákmányolása és az egyre súlyosbodó klímaváltozás miatt. Itt az ideje, hogy felismerjük: nincs értelme klímavédelemről beszélnünk anélkül, hogy a földi élővilágot megvédenénk és helyreállítanánk.

Magyarország erősségei az IPBES-ben:
1) erős jelenlétünk van az IPBES szakmai vezetésében
2) társadalomtudósaink vezető szerepben vannak a természet kapcsán felmerülő értékek elemzése (főleg a nem pénzben kifejezett értékek) kapcsán
3) a hagyományos ökológiai tudás kutatása a régióban Magyarországon a legerősebb, emiatt is az értékelés több alfejezete magyarok vezetésével készült.

Kis József hortobágyi pásztor és hű társ munkakutyája. Kép: Bajomi Bálint

Ez nem szimplán egy ‘újabb konferencia’, hanem az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagy jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról és ennek következményeiről a mi életünkre, az emberiség jövőjére. Ráadásul azokat a lehetőségeket is elemzi, amivel meg lehet állítani a pusztulást, életfeltételeink felszámolását.

Az IPBES elnöke, Sir Robert Watson azt szeretné, hogy az emberek felismerjék:
a természet valóban fontos nekünk, nem szabadna elpusztítanunk, merthogy a természet alapvető az élelem, víz- és energiabiztonságunk szempontjából.
A természet értékes, merthogy egészséges, jól működő ökológiai rendszerek (erdők, gyepek) nélkül nem élhet túl az emberiség.
A természet gyorsabban pusztul, mint bármikor máskor az emberi történelem során.
Az életünket fenntartó rendszert pusztítjuk, ha elpusztul, vele pusztulunk mi is.

Még van esély, de ehhez radikális átalakításra van szükség a gazdaságban, világnézetünkben és viselkedésünkben. Egymillió faj élő halott, kipusztul, ha nem restauráljuk az élőhelyét. A természet és javainak (szolgáltatásainak) megvédése nélkül nem védhetjük meg magunkat.

∑ Részletek: IPBES MTA Ökológiai Kutatóközpont háttérinformációk (26 KB word)