greenfo/MTI

A párizsi megállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg világszerte a levegőszennyezés csökkentése révén - ez a becslés olvasható az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló, a katowicei klíma csúcstalálkozón ma bemutatott jelentésében.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) ma felszólaló WHO-főigazgató, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint egyértelműen bizonyítható, hogy a klímaváltozás a levegő és a vizek tisztaságát, továbbá az élelmiszer ellátást is veszélyezteti, ezáltal közvetlen hatással van az egészség romlására is.

Az éghajlatváltozás fő okozójaként Ghebreyesus a fosszilis tüzelőanyagok égetését jelölte meg.Az ENSZ égisze alatt működő WHO által készített, Katowicében ma ismertetett dokumentum leszögezi: a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, az ezzel járó veszteséget a dokumentum készítői 511 billió dollárra becsülik.  Az emberiség több mint 90 százaléka él olyan környezetben, ahol a légszennyezés mértéke magasabb, mint a WHO elfogadhatónak tart. 

A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása a bruttó hazai termék (GDP) több mint 4 százalékát teheti ki becslések szerint, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedések a globális GDP 1 százalékával egyenlő ráfordításokat kényszerítenék ki. 

Példátlan anyagi hasznot is jelent a klímavédelmi politika

A jelentés szerint a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége, ennek értékét szakemberek a klímavédelmi politika költségeinek kétszeresére becsülik. A haszon aránya a ráfordításokhoz képest például Kínában és Indiában még kedvezőbb lenne becslések szerint. A WHO arra szólítja fel az ENSZ-tagországok vezetőit, hogy költségvetési politikájukban vegyék figyelembe az egészség és az éghajlatváltozás közötti összefüggést, alkalmazzanak a légszennyező anyagok csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket, szüntessék meg "a klímaváltozás hatásait kivédő egészségügyi rendszerek előtt álló akadályokat".A világszervezet szorgalmazza továbbá, hogy a párizsi megállapodásban szereplő, az egészség felmérésére és védelmére vonatkozó kötelezettségvállalások tükröződjenek a nemzeti és globális szintű megvalósítási mechanizmusokban, a gazdasági és költségvetési politikában.

Ebben a vonatkozásban egyébként tegnap Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke megerősítette: a 2020 utáni, mintegy 1,2 billió eurónyi kiadásokkal számoló európai uniós költségvetési keret 25 százalékát a klímapolitikára szánják.
Eddig 184 ország ratifikálta az egyezményt. A WHO azt is ajánlja jelentésében, hogy a felvázolt célok érdekében sor kerüljön "a városok és a nemzetek feletti kormányzás szerepének elősegítésére", a civil társadalom és az egészségügyi szakemberek mobilizációjára.

A december 14-ig tartó COP24-en a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény részletes megvalósítási tervéről egyeztetnek a résztvevők. A klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

Túl sok szenet éget el Németország

Németország jóval ambiciózusabb célt tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mint Európa vagy az Egyesült Államok, ennek elérését azonban a szénfelhasználás magas aránya hátráltatja, a cél eléréséhez teljesítenie kellene például a Zöldek követelését: azonnal be kellene zárnia 20 legszennyezőbb szénerőművét. A Bloomberg hírügynökség szerint Németország a megújuló energiaforrások kiaknázásába fektetett nagy összegeknek köszönhetően áramfelhasználásának már egyharmadát szél és napenergia fedezi, több mint kétszeresét, mint az Egyesült Államokban.
Amikor az USA kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, Angela Merkel német kancellár epésen megjegyezte: "nem várhatjuk meg, amíg a Földön mindenkit meggyőznek a klímaváltozás tudományos bizonyítékai". A német energiafelhasználási összkép azonban egyáltalán nem olyan rózsás, mint amilyennek első látásra tűnik: az energiafelhasználás negyven százalékát szén fedezi, jóval nagyobb arányban, mint bármely más európai országban. Ráadásul a felhasznált szén túlnyomó része a legszennyezőbb széntípus, a lignit. 
    Az energiaellátás széntől való erős függősége Németországban részben az emisszió-mentes atomenergia feladásának, részben a széntermelő vidékeken a szavazói bázis elvesztésétől való kormányzati félelemnek tudható be. A legutóbbi parlamenti választásokon viszont megerősödött a Zöldek politikai befolyása, ők pedig a szénerőművek bezárását követelik, mégpedig a 20 legszennyezőbbet azonnal. Ha ez meg is történne az még nem oldaná meg a problémát, de legalább lehetővé tenné, hogy Németország teljesíteni tudja 2020-ra kitűzött emissziós célját.

 COP24 Katowice
A képre kattintva galéria nyílik.
 
Lengyel elnök: a klímavédelem nem csak a kibocsátások korlátozását jelenti

A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a klímacsúcson. A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. "A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni" - fejtette ki. A klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől. A lengyel elnök aláhúzta:  Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít. "Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról" - érvelt.
    Örömmel nyugtázta, hogy a COP24 államfői ülésén jóváhagyták a lengyel kezdeményezésre bemutatott, az Igazságos transzformáció nevű, a klímavédelem és  a biztonságos gazdasági fejlődés párhuzamos biztosítását szorgalmazó nyilatkozatot. Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak. Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik - mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét.
Duda utalt a csúcstalálkozó előtt bemutatott hosszútávú energiapolitikai stratégiára, amely szerint Lengyelországban 2040-ig 30 százalék alá csökkentenék a szénalapú áramtermelés arányát a jelenlegi 80 százalékról. A stratégia szerint fokozatosan módosítanak a lengyelországi energiapalettán, növekszik a megújuló forrásokból származó energia aránya, és számítanak az atomenergia alkalmazására is - erősítette meg Duda.
António Guterres ENSZ-főtitkár a sajtókonferencián szükségesnek nevezte, hogy a december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozó megállapodáskötéssel érjen véget. A végkövetkeztetéseket "nem feltétlenül úgy fogalmazzák meg, hogy azzal minden ország elégedett legyen", viszont szükség van kompromisszumos megoldásra - hangsúlyozta a főtitkár, aki korábbi beszédében többek között azt szorgalmazta, hogy a megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát biztosítsák, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki.
 
A Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást,
így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója Katowicében. Nyilatkozatában arra reagált, hogy António Guterres, az ENSZ főtitkára a klímacsúcs megnyitóján nagyobb, "ambiciózusabb" erőfeszítésre hívta fel az ENSZ tagállamait.
A Világbank  "megduplázza erőfeszítését", hogy az ENSZ-tagállamok ambiciózus lépéseket tehessenek a klímavédelem érdekében - közölte Georgijewa. Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el.
Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.