160 évvel ezelőtt, 1858-ban született ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki 1897-ben apja, a neves Tátra-fényképész id. Divald Károly halála vette át az eperjesi cég vezetését. Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz hasonló elrendezésű lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek szinte kivétel nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a céget 1903-ban Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet alapított a Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografikai kliséket gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönfélébb alakú, óriási, panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval jelentette meg.
Divald Károly fényképész, aki még az 1900-as lakcímjegyzékben is ifjabbként használta a nevét, ezekben az években az Üllői út 21. alatt lakott, néhány percnyi sétára a műteremháztól. A korabeli reklámoknak köszönhetően azt is tudjuk, nagyjából hogyan festhetett akkoriban a műintézet.
Az Építő Ipar műszaki hetilap egyik 1903. februári száma közli a rajzos hirdetményt, amelyben a telefonnal is rendelkező – négyjegyű szám! – cég tudatja, hogy „készít fölvételeket mindennemű objectumokról, rajzok, festményekről stb., fénynyomatokról, autotypia- és fototypia-clichéket, chromotypiákat, képes levelező- lapokat, stb”. A kép szinte mediterrán hangulatot áraszt. A mély udvar körül földszintes és emeletes épületek sorakoznak, fényüket timpanonos ablakok és korinthoszi oszlopfők emelik. Némelyiknek a funkciója is kitalálható: a kézikocsis hordár alighanem a nyomdaüzemhez érkezett, az udvar végében lévő lépcső pedig a „fényképező műterem” ügyfeleknek szánt feljárata. Odafönt, az erkély mögött kell lennie a napfényműteremnek.
Ifj. Divald Károly 1909-ben Monostory Györggyel társulva megalapította a századelő legtöbb tátrai képeslapot megjelentető hazai kiadóját, a Divald és Monostory kiadót, amely 1919-ig működött. Divald Károly a húszas évekig működtette a céget, és bár egy-egy Divald az újabb világháború végéig vitt fényképészetet Pesten, a Divald és Monostory cég utóda is Monostoryé lett, az általa jegyzett képeslapok tömegével jelentek meg a harmincas-negyvenes években.
Kommentáld!