Elbukott a szabadságharc: 163 éve volt a világosi fegyverletétel

Budapest - Százhatvanhárom éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger)

Az orosz sereg vezetője már 1849 júliusának közepén felszólította Görgeyt, hogy közölje feltételeit, amelyek mellett hajlandó véget vetni az egyenlőtlen küzdelemnek. Görgey az orosz küldötteket a magyar kormányhoz utasította, amely válaszában ismertette az ország sérelmeit, feltételül szabta az 1848-as alkotmány szavatolását, s ezen az alapon szövetséget ajánlott az oroszoknak. Paszkevics, akinek I. Miklós cár minden politikai tárgyalást megtiltott, a küldötteket nem fogadta, s annyit üzent Görgeynek, hogy ha fegyverletételről kíván tárgyalni, forduljon  uralkodójának megbízottjához.

 A kormány augusztus 10-én Görgey javaslatára még egy utolsó, elkeseredett lépésre szánta el magát: elhatározta, hogy felajánlja a koronát egy orosz nagyhercegnek. Kossuth és Görgey aznapi, utolsó találkozóján a tábornok közölte: ha Temesvárnál a magyarok győznek, egyesíti a sereget és megtámadja az osztrákokat, vereség esetén leteszi a fegyvert. Másnap, miután ismertté vált, hogy a honvédsereg döntő vereséget szenvedett, Görgey közölte, hogy a fegyverletételhez politikai és katonai teljhatalomra lesz szüksége. Némi alkudozás után Kossuth és a kormány - Szemere Bertalan miniszterelnök kivételével - lemondott, s a teljhatalmat a tábornokra ruházta át.
    


163 éve volt a világosi fegyverletétel

Időközben a túlerővel szemben reménytelen helyzetbe került a feldunai hadsereg (29 889 fő, 9839 lóval, 144 löveggel): utánpótlásuk gyakorlatilag megszűnt, a gyalogságnak puskánként mindössze másfél lőszere maradt. Görgey Magyarország teljhatalmú vezetőjeként ebben a helyzetben a kisebbik rosszat, és a kevésbé megalázót választva augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt. "A háború nem vala cél, csak eszköz a haza megmentésére... én leteszem a fegyvert, hogy békés polgártársaimat, kiket ezentúl megvédeni gyönge vagyok, mentsem meg legalább a háború iszonyaitól" - írta az orosz tábornoknak, levelében azt is jelezte: bízik a cár nagylelkűségében. A fegyverletételről nem egyedül Görgey, hanem a nyolcvan tagú haditanács döntött, a szabadságharc harmincezer magyar katona szomorú, de fegyelmezett csapatszemléjével ért véget.
    
A közvélemény e cselekedetéért indokolatlanul árulónak bélyegezte, holott Görgey azt remélte: mivel Aradon és Világosnál minden felelősséget magára vállalt, a győztesek csak őt végzik majd ki. Az oroszok azonban presztízskérdést csináltak abból, hogy a magát nekik megadó Görgey életét megkíméljék, így a tábornokot "csak" Klagenfurtba internálták, míg 13 társa Aradon mártírhalált halt.

Címkék: 1848/49-es szabadságharc, történelem, Világos, fegyverletétel