Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy szalamandra, amelyik leginkább a Star Trek klingonjaira emlékeztet csak néhány példa a Mekong újonnan felfedezett fajai közül, amelyeket a duzzasztógátak, erőművek és a túlzott fakitermelés miatt már most a kihalás fenyeget.

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A ma közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése már felfedezésük pillanatába is kétséges.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy szalamandra, amelyik leginkább a Star Trek klingonjaira emlékeztet csak néhány példa a Mekong újonnan felfedezett fajai közül, amelyeket a ma kiadott WWF jelentés szerint, a duzzasztógátak, erőművek és a túlzott fakitermelés miatt már most a kihalás fenyeget. A friss dokumentum összesen 9 kétéltű, 11 halfaj, 14 hüllő, 126 növényfaj és 3 emlősfajt említ, amelyeket 2015-ben fedeztek fel és most kerültek először meghatározásra.  Köztük van egy világoskék színű gekkófaj Laoszból és egy nagyon ritka banánfaj Thaiföld északi területeiről, amely a gyors ütemben haladó erdőirtások miatt kritikusan veszélyeztetett. A Mekong vízgyűjtő területe ad otthont a Föld legveszélyeztetettebb fajainak. Az olyan kritikusan veszélyeztetett állatok testrészei, amilyen a rinocérosz tülök vagy a tigrisek csontjai a feketepiacon gyűjtők kezébe vándorolnak, vagy a feltételezett gyógyhatásuk miatt, keresett csempészáruként kerülnek illegális forgalomba.

2016 júniusában a Thaiföldi vadvédelmi hatóságok razziáztak a Bankoktól nyugatra található Tigris Templomban. A felkapott turistalátványosság falai között tigriskölyök tetemekre, lefagyasztott maradványokra, bőrökre, formalinban tárolt tigris embriókra és más veszélyeztetett fajok tetemeire bukkantak, amelyeket a hivatalos szervek álláspontja szerint, minden bizonnyal a hagyományos kínai gyógyászat eszközeiként használtak volna fel.

Jimmy Borah, a WWF Mekong élőhelyvédelmi programjának vezetője elmondta: „A Mekong területén újonnan felfedezett fajok azt mutatják, hogy még mindig számos, lenyűgöző új terület van a természetben, amelyek felfedezése sohasem tapasztalt meglepetésekkel szolgálhat. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy gondoskodjunk ezeknek a területeknek a védelméről, mielőtt még túl késő lenne.”

A WWF idén közölt Élő Bolygó Jelentése szerint, ha a megszokott ütemben haladnak a folyamatok, akkor 2020-ig a halak, madarak, kétéltűek, emlősök és hüllők populációi az 1970-ben felmért állapot egyharmadára csökkenhetnek. 

A Mekong területe az illegális vadkereskedelme világhálózatának egyik kulcsfontosságú központja. „Számos gyűjtő hajlandó akár több ezer dollárt fizetni a legritkább, a legveszélyeztetettebb, legkiszolgáltatottabb fajok példányaiért, amelyeket általában épp ennek a régiónak a feketepiacáról szereznek be. Ezért fontos, hogy még inkább megerősítsük az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem elleni küzdelem jogi hátterét ” – tette hozzá Borah. 

1997 és 2015 között a tudósok összesen 2409 új fajt fedeztek fel a Mekong vízgyűjtő területén és a jelek szerint még számos további felfedezést hozhat a jövő, ha képesek vagyunk megóvni ezt a földi paradicsomot. A fenti új felfedezések, az eddig is ismert több mint 430 emlős, 800 hüllő és kétéltű, 1200 madár, 1100 hal és 20000 növényfaj mellett bukkantak fel a területen. Tekintettel arra, hogy átlagban hetente két új fajt fedeznek fel, megjósolhatatlan, hogy mit hozhat még a jövő, ha gondoskodunk a terület védelméről.

A friss kutatási adatokra támaszkodó kétéves, átfogó jelentés2016-os kiadása riasztó adatokat közöl: a Földön található gerinces fajok populációi 58%-kal szorultak vissza, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81%-os csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest. Mivel a drasztikus veszteség legfőbb oka az emberi tevékenység, a 25 éves WWF Magyarország a tendencia megváltoztatása érdekében a természeti erőforrásokkal való bánásmód átalakítását sürgeti.