1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép
zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével
Magyarország nemzeti himnusza lett.
E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.
Nem lett piros betűs ünnep, nincs ezen a napon iskolai szünet, de a
legtöbb helykönyvtárban, faluban, városban valamiképpen megemlékeznek Kölcseyről, a Himnuszról és a magyar kultúráról.
A magyar
kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére,
hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon
tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy
nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek,
nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat
idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt
tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá –
1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat:
* Apáczai Csere János-díj
* Brunszvik Teréz-díj
* Éltes Mátyás-díj
* Karácsony Sándor-díj
* Kiss Árpád-díj
* Németh László-díj
* Szent-Györgyi Albert-díj
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony
Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a
református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár)
volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún.
Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is
megzenésítette.
MTI
Kommentáld!