"Azért mert ott van!" (George Mallory híres válasza arra a kérdésre. hogy miért szeretné megmászni a Mount Everest-et)

Mount Everest

1953 május 29-én mászta meg Sir Edmund Hillary és Tenzing Norgaj Serpa Földünk tengerszinttől számított legmagasabb pontját a Mount Everest-et. Eme jeles alkalom végett a német Bergsteiger magazin e havi számában foglalja össze az elmúlt 60 év történéseit. A továbbiakban ezen cikk részleteit, érdekességeit próbálom továbbítani. 

Khumbu-gleccser

Három elnevezése ismert, a tibetiek Csomolungma-nak, azaz a „a Föld istenasszonya”.ként nevezik. A nepáliul Sagarmatha, a "a magasság koronája". Az angol Mount Everest elnevezés Sir George Everest-nek állít emléket, akinek 1852-es mérései alapján kiderült, hogy a világ legmagasabb hegye a Csomolungma. A csúcsot egyébiránt J.W. Armstrong fedezte fel 1847-ben és sokáig csak Peak XV-nak nevezték.
  Magassága 2005-ös mérések alapján 8848 méter, egyes adatok szerint már 8850 méter, de ez folyamatosan változik, mert az Indiai szubkontinens az Eurázsiai lemez alá bukik. Mai számítások szerint évenként 3–5 mm-rel emelkedik és évi 27 mm-rel mozdul el északkelet felé.
  Nem minden tekintetben a legmagasabb pontja Földünknek. A talapzathoz mért magasság alapján a világ legmagasabb hegye a Hawaii-szigeteki Mauna Kea, amely 10200 méter magas, ebből csak 4205 méter, ami a tengerszintje fölé emelkedik. A Föld középpontjától mért távolságot tekintve csak a hatodik a rangsorban, ez alapján az Andokban található Chimborazo a csúcstartó. A Föld geoid formája miatt lehetséges ez, a Chimborazo 1 fokkal van délre az Egyenlítőtől. 6384,4 kilométerre van a középponttól, ezzel 2143 méterrel előzi meg a nála 2581 méterrel magasabb Mount Everest-et. 

Tenzing Norgaj egy nepáli képeslapon

• 1953 május 29-én 11 óra 30 perckor a tizedik brit Everest expedíció két tagja az új-zélandi Sir Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgaj Serpa elérte a csúcsot. A mai tudásunk alapján ők állhattak legelőször a Csomolungma tetején, de azért volt még egy expedíció, ami azóta is sok embert foglalkoztat. Mégpedig az 1924-es brit próbálkozás George Mallory-val és Andrew Irvine-nal. A csúcs alatti utolsó táborhelyüktől indultak és sohasem tértek vissza, az biztos hogy 8000 méter feletti magasságban járhattak, de hogy felértek-e  azt egyenlőre homály fedi. 1999-ben megtalálták Mallory holttestét, de semmi nyomra nem bukkantak. a keresés tovább tart, állítólag volt náluk egy Kodak fényképezőgép, de ha megtalálja valaki, akkor is kérdéses vajon mi maradhatott azon a negatívon majd 90 év távlatában.
• 1975-ben az első női megmászás a Japán Junko Tabei nevéhez fűződik.
• 1978-ban Reinhold Messner és Peter Habeler érték el először oxigénpalack nélkül a csúcsot.
• 1980 februárjában egy lengyel expedíció keretében Krzysztof Wielicki és Leszek Cichy mászták meg legelőször télen a Mount Everest-et és egyben az első téli 8000-es mászás is ez volt.
• 1980-ban volt az első egyedüli mászás is. Reinhold Messner követte el mindezt, oxigénpalack nélkül 3 nap alatt ért fel az északi oldalról a csúcsra.
• 1984-ben az első magyar, aki feljutott a csúcsra, a felvidéki Demján Zoltán volt.
• 1990-ben volt az első tengerszintről induló expedíció. Az ausztrál Sea to Summit csapat a Bengáli öbölből indulva 1200 kilométer megtétele után jutott fel az Everest-re. 
• 1995-ben a brit Alison Hargreaves volt az első nő, aki oxigénpalack nélkül állt a világ tetején.
• 2002. május 25-én az első magyar állampolgárként Erőss Zsolt érte el a csúcsot. 
• 2007-ben Jelinkó Attila is megmászta a Mount Everest-et, első magyar amatőr hegymászóként.
• 2009-ben az első magyar női megmászás is megvalósult, Ugyan Anita egy nemzetközi expedíció tagjaként is feljutott.
• Lehetne tovább ragozni az extrémebbnél-extrémebb mászásokat, kezdve a síelőktől a siklóernyősökig, de járt már a csúcson egy helikopter is. 

A Csomolungma és a Makalu Tibet felől

• A 2013-as mászóidény kezdetéig 6182 alkalommal érték el a csúcsot.  1975 óta minden évben álltak a világ tetején. 1990-es évek elejétől sokasodtak meg a sikeres mászások számai, amikor is megindultak a kereskedelmi expedíciók. A legtöbben 2007-ben álltak odafent 632-en, a napi rekord pedig 2012 május 19.-e ekkor 214-en jutottak fel az Everest-re. 1998 óta legalább 100-an és 2006 óta minimum 400-an járnak sikerrel minden évben. Komoly iparág szakosodott a "tömegnyi hegymászó" minden igényének kielégítésére. 
• Mind ezidáig csak 155 hegymászónak sikerült oxigénpalackos segítség nélkül a csúcsra állni és csak Reinhold Messner volt aki mindezt egyedül vitte véghez.

Mount Everest sikeres csúcsmászásainak száma éves bontásban

• A legtöbbször a nepáli Apa Serpa állt a csúcson, 1990 és 2011 között 21-szer.
• Nem nepáli serpák között az amerikai Dave Hahn a rekorder, expedíciós vezetőként 14-ig jutott ezidáig. 
• A legfiatalabb mászó a kaliforniai Jordan Romero, 13 évesen sikerült neki megmászni az Everest-et, azt kell még róla tudni, hogy 15 évesen meg volt neki a Seven Summit-is, azaz a 7 kontinens legmagasabb pontjának a meghódítása.
• A legidősebb a nepáli Min Bahadur Sherchan volt, ő 2008-ban 76 évesen állt a csúcson.
• A legidősebb hölgy, pedig a japán Tamae Watanabe, neki 73 évesen sikerült.
• A leggyorsabban 2004-ben Pemba Dorjie Sherpa tette meg az alaptábor-csúcs közötti 17 kilométeres távolságot, oxigénpalackkal 8 óra 10 percre volt szüksége. Oxigénpalack nélkül a leggyorsabb mászó ezidáig az osztrák Christian Stangl volt, ő az előretolt alaptáborból jutott fel az Everest-re 16 óra 42 perc alatt 2007-ben. A fentebb említett Seven Summit-ot ő is teljesítette, sőt már csak egy hegy hiányzik neki és megcsinálja a földrészek második és harmadik legmagasabb csúcsait. Most márciusban indult kerékpárral a grúziai Shkhara megmászására. 5193 méteres magasságával Európában a harmadiknak számító hegy leküzdésével megcsinálja a 21. évszázad- 21 csúcs projektjét. Félelmetes kalandjait a skyrunning.at-n lehet követni.

Halálozások száma a Mount Everest-en éves bontásban

• Meg kell említenem a szörnyű tragédiákat is, amelyek sajnos nagyobb visszhangot kapnak a médiában, mint kellene. Mindenki aki ide merészkedik tudja mire számíthat  8000 méter felett az úgynevezett halálzónában a hegymászóknak a saját maguk testi épségének megóvása is óriási energiájukba kerül. Ha ebben az övezetben valaki nem eléggé felkészült és hibázik, nem lehet rajta segíteni. A mentés ebben a magasságban szinte lehetetlen. De nem csak a kicsúszás vagy a lavina lehet a potenciális veszélyforrás, a nem kellő akklimatizáció miatt vagy szimplán a magasság miatt fellépő ödéma is nagyon veszélyes. Ilyenkor a lankadó figyelem és erő sok esetben tragédiához vezethet, ha nem kerül rövid időn belül alacsonyabb táborba a hegymászó.
• 233-en haltak meg a mai napig a hegyen. 1978 óta minden évben volt halálos áldozat a Mount Everest-en, a legtöbb 1996-ban akkor 15 hegymászó lelte halálát. A 96-os katasztrófa a hegymászás fekete éve. Az időjárási viszonyok nagyon kedvezőtlen alakulása miatt bekövetkezett tragédiában tapasztalt hegyi vezetők is áldozatokká váltak. 
• Az Everest-nek sajnos magyar áldozatai is vannak, 2001-ben Dr. Gárdos Sándor és 2010-ben Várkonyi László nem tért haza a hegyről. 
• Januárban -36 fok is lehet a csúcson, nyáron ez az érték -19 fokig melegszik fel, persze a szél hűtő hatását ezekbe az adatokba még nem számolták bele, ha azt is nézzük bőven -50 fok alatt is lehet a hőmérséklet a Csomolungmán. Ezekre a körülményekre nagyon fel kell készülniük a hegymászóknak. Régiek, Mallory-ék még Lódenkabátban és bőrbakancsokban indultak, a maiak már az űrtechnológiából átvett felszerelésekkel vágnak neki a hegynek (műanyag bakancs, pehely overál és mindenféle ultralight cucc, na meg persze gps és műholdas telefon van mindenkinél). Az egyik expedíciós cég által ajánlott felszerelések listája megtekinthető itt. 
• 2011-ben hat hét alatt 8100 kiló szemetet szedett össze 29 nepáli hegyi vezető. Mai számítások szerint 600 tonnát is elérheti a hegyen hagyott szemét tömege. Ezek közül a kiürült oxigénpalackok, a hátrahagyott sátrak és felszerelések teszik ki a döntőmennyiséget. Sok esetben nincs ereje a mászónak a súlyos felszerelések lecipeléséhez. Egy 4 literes oxigénpalack súlya 3,2 kilogramm és ebből egy mászó 4 és 6 közötti darabszámot visz magával, amiket nagy valószínűséggel nem hoz le a hegyről. Persze vannak kivételek! 
• 0,33 bár légkori nyomás van 8840 méter magasan, ez azt jelenti, hogy 70 fokon forr a víz, de ha hozzávesszük, hogy mínusz 30 fok nem ritka itt, akkor ugyanúgy 100 fokot kell melegíteni a vízen, pontosabban jégen! 

Everest Base Camp

• Ha valakinek kedve támad és szeretne feljutni a csúcsra mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Mai árfolyamon számolva 6 és 15 millió forintért találtam két amerikai utazási irodát, aki szervez expedíciókat a Mount Everest-re. A tibeti oldal az olcsóbb, itt a Summitclimb ajánlata és a nepáli oldal a drágább Adventure Consultants. A drágábbak 1990 óta 24 nemzet 225 hegymászóját juttatták fel a csúcsra, itt megtekinthető a lista is. Az árak elég nagy szórása sok tényezőre vezethető vissza, az olcsóbbaknál csak helyi hegyi vezető van és abból is csak kisebb létszámban, valamint a többi kisegítő személyzet is jóval kevesebb (serpák, szakácsok stb). Nem beszélve, arról, hogy ezekben az árakban nem minden költség van benne, reptéri és egyéb illetékek, járulékos költségek ... Ha egy főre van megkérve a csúcs engedély akkor 25 000 dollár, de ez az érták akár 10 000 amerikai dollárra is lecsökkenhet ha 7 főre van kérve a nepáli hatóságoktól Ugyanez a tibeti oldalon jóval kedvezőbb, de pontos adatra nem leltem az interneten. 
• Földünk legmagasabban elhelyezkedő webkamerája is itt található, 5643 méterről a Khala Pattar-ról figyeli a Himalája tetejét. 
• A világon a legmagasabban is itt könnyíthetünk magunkon. az északi útvonalon 7020 méteren elhelyezett toalettsátorban.