1998-ban még csupán az orosz Zárja (bal oldalon) illetve az amerikai Unity (jobbra) alkották a Nemzetközi Űrállomás alapját, a felvételt az Endeavour űrsiklóról készítették 1998. decemberében a két modul összekapcsolása után.
Forrás: Wikipedia
1998. november 20-án a Nemzetközi Űrállomás első egységét, a Zárja (Hajnal) nevű orosz modult fellőtték Bajkonurból, majd december 4-én Floridából útnak indult az Endeavour űrsiklón az első amerikai elem is, a Unity (Egység).
A két modult december 7-én kapcsolták össze, majd még másfél éven keresztül épült tovább az állomás, míg 2000 nyarán az orosz lakómodul, a Zvezda (Csillag) is felkerült, s ugyanezen év novemberében az első legénysége is megérkezhetett: William M. Shephard, Jurij Gizdenko és Szergej Krikaljev 4 hónapon át lakták az Űrállomást.
A Nemzetközi Űrállomás kezdetben ilyen karcsú jármű volt, fentről lefelé a modulok: Unity, Zárja, Zvezda, illetve egy dokkolt Progressz teherhajó látható. A fotót az Atlantis űrsiklóról készítették 2000 szeptemberében.
Forrás: Wikipedia
Az Űrállomást eddig 18 országból összesen 232 fő látogatta meg, számos űrhajós több (2-5) alkalommal is szolgált a fedélzetén. Űrturistaként heten tölthettek el néhány napot az Űrállomáson, köztük a magyar születésű Charles Simonyi, aki 2007-ben és 2009-ben, két alkalommal is járt odafenn.
Ezekből az országokból már jártak a Nemzetközi Űrállomáson
Forrás: NASA
Az Űrállomásra még ma is jut egy-egy újabb elem, illetve a már elhasználódottakat cserélik, pótolják. Az állomás összeállításáról készült animáción megnézhetjük, miként is lett azzá a hatalmas komplexummá, ami ma kb. 400 km magasságban kering felettünk. Az Űrállomás 72,8 m hosszú, 108,5 m széles, és 20 m magas. 92 percenként kerüli meg a Földet, 27 000 km/h sebességgel. A fedélzetén utazók naponta átlag 16 napkeltét vagy napnyugtát figyelhetnek meg.
Az Űrállomás fedélzeti áramellátását óriási napelemtáblái biztosítják, ezek teljes felülete ma 2500 négyzetméter, s közel 13 kilométernyi vezeték szükséges a működésükhöz, 84-120 kW energiát állítanak elő, amelyet az Űrállomás akkumulátorokban tárol. A napelemtáblák 8 egységből állnak össze, ezek 35 x 12 méteresek, s párokba rendezve szerelték fel őket.
A Nemzetközi Űrállomás a Nap előtt vonult át, a jellegzetes alakját a napelemtáblái adják
Fotó: Rózsa Norbert
E napelemtábláknak köszönhető, hogy az Űrállomást a Földről, akár egy metropolisz közepéből is megfigyelhetjük, a rajtuk megcsillanó napfény teszi feltűnően jól láthatóvá éjszakánként. Szintén a napelemtáblák adják az Űrállomás jól felismerhető sziluettjét is, amelyet a Földről, távcsővel készült fotókon láthatunk.
Nagy Szabolcs távcsövön keresztül készített színes fotója a Nemzetközi Űrállomásról. Világszerte számos amatőrcsillagász foglalkozik az Űrállomás távcsöves fotózásával, s elképesztő részleteket lehet némelyik jobban sikerült képen felismerni.
Az áramellátás mellett a kisebb pályamanőverekhez szükséges hajtóanyagot az orosz teherhajók juttatják fel az Űrállomásra és elsősorban ugyanezen hajók irányító hajtóművei segítségével emelnek az állomás keringési magasságán. E pályamódosításokra azért van szükség, mert bár az állomás 400 kilométer „magasan” hétköznapi értelemben a világűrben van, ez még nem jelent a Föld légköri fékező hatásától elkülönült területet, s bár igen kis mértékben, de folyamatosan csökkenne a magasság a módosítások nélkül. E manőverekre elsősorban a szállítóhajók vagy legénység érkezésekor dokkoló hajók kapcsolódása előtt van szükség, ekkor ugyanis kissé megnő az Űrállomás eleve nagy (419 tonnás) tömege. Néha az űrszemét jelentette veszélyek elkerülése végett is kénytelenek kisebb kitérő mozgásra.
Közeledik az Endeavour űrslikló az Űrállomáshoz, a sötét sziluettje hátteréül bolygónk légköre szolgált. A fotó 2010. február 9-én készült.
Forrás NASA
Megszámlálhatatlan mennyiségű csodálatos felvétel készült az Űrállomás kreatív legénységének jóvoltából, amelyeken bolygónk törékeny szépségét különös nézőpontból ismerhetjük meg. Akár légkörünk vékonyka rétegét, akár a felkelő Nap vagy Hold alakját, néha egy-egy hullócsillagot, földi viharok vibráló fényű villámait s az ezekhez kapcsolódó felsőlégköri jelenségeket, üstököst kivilágított nagyvárosokat, vulkánkitöréseket, erdőtüzeket, hurrikánokat örökítettek meg a Föld körüli pályán keringő űrhajósok.
A Nemzetközi Űrállomás kanadai parancsnoka, Chris Hadfield éjszakai fotót készített a magyar fővárosról. A választás nem véletlenül esett Budapestre, ugyanis az űrhajós menye innen származik. A felvétel, közép-európai idő szerint 2013. február 19-ére virradó éjszaka készült.
A Balaton, 2017-ben készült a fotó.
Forrás: NASA
Sarki fény a Nemzetközi Űrállomásról, a kép 2012-ben készült.
Forrás: NASA
Eddig összesen 212 űrsétát hajtottak végre az Űrállomáson, a leghosszabb, 8 óra 56 perceset 2001 márciusában, amikor a Leonardo modul kapcsolódásához szükséges elemeket szerelték fel. A legtöbb űrséta során átlag 6 órát dolgoznak az Űrállomáson kívül a munkában részt vevő űrhajósok.
Az űrséták során ugyan szorosan irányított munkát végeznek az űrhajósok az állomáson kívül, néha jut idő egy szelfi készítésére is. A fotót Aki Hoside japán űrhajós készítette 2012-ben, sisakján nemcsak az Űrállomás, hanem bolygónk is tükröződik.
Forrás: NASA
Az Űrállomáson folyamatosan tudományos kísérleteket is végeznek, ezek egy része biológiai-élettani, ezeket az ismereteket tudják használni egy-egy jövőbeli, hosszabb űrutazás során. Más részük technológiai jellegű, s az itt megszerzett tapasztalatok előbb-utóbb a mindennapi életünk részét képező eszközöket szolgálják majd. Folytatnak fizikai-kémiai kísérleteket is, amelyekhez különleges mikrogravitációs környezet szükséges, és a Földön nem volnának elvégezhetőek. Talán a legfontosabb, hogy az űrből közvetített tudományos ismeretterjesztés révén gyerekek és fiatalok milliói ismerhetik meg a világ működését. A kísérleteken túl az Űrállomásra felszerelten végez méréseket számtalan, bolygónkat figyelő műszer is.
Scott Kelly 2016-os, egyéves kísérleti küldetése során rézvirágot (zinniát) nevelt az Űrállomáson. A virág ugyan nem tartozik a hosszabb ideje űrkísérletekbe vont zöldségek körébe, viszont szimbolikus értéket adott: a praktikus és szükséges mellett ne feledjük el emberi mivoltunk szépség iránti vonzalmát se!
Az Űrállomás elkészültét kormányközi egyezmény tette lehetővé, amelyet az USA, Oroszország, Kanada és Japán űrügynökségei, valamint az Európai Űrhivatal kötöttek. A jelenlegi elképzelések szerint a működését 2028-ig biztosítják, így reméljük, hogy a következő 10 év során is számtalan izgalmas felvételt és tudományos eredményt köszönhetünk majd a fejünk felett éjszakánként ragyogó pontként átúszó Nemzetközi Űrállomásnak!
.png)
Kommentáld!