Természet: 2004. november 19. – Az emlékezetes tátrai szélvihar 15. évfordulója

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

15 évvel ezelőtt, 2004. november 19-én, a délutáni – kora esti órákban orkán erejű vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin. A félelmetes sebességű szélvihar északról érkezve, a hegység főgerincén átbukva orkánná erősödött, és szinte letarolta a Magas-Tátra szlovák oldalának lejtőit. Óriási, évtizedekig ki nem heverhető károk keletkeztek a Nemzeti Park élővilágában. A négy órán át tomboló vihar kidőlt, derékban kettétört hatalmas fenyőfákat, elpusztult állatokat, járhatatlan közutakat és turistautakat hagyott maga után. Néhány nappal a természeti katasztrófa után indultam Újtátrafüredre, ahol személyesen próbáltam meg felmérni a vihar utáni helyzetet, és nem mellékesen segítettem ott élő barátaimnak a károk elhárításában. Erről az utamról aztán született egy újságcikk, amely a Hegyisport és Turista Magazin 2005. januári számában jelent meg. Az alábbiakban ennek a cikknek vágatlan változata olvasható.

Elképesztő! Döbbenetes! Ezek voltak az első szavak, amelyek eszembe jutottak, amikor egy héttel a Magas-Tátrát 2004. november 19-én sújtó, hosszú távon a Kárpát-medence, ezáltal Magyarország klímáját is befolyásoló természeti csapás után megérkeztem a magyar turisták és hegymászók körében is méltán népszerű hegységbe. A Vázsechez (Važec) közeli Katonai-temetőtől, a szikrázó napsütésben még meglehetősen távolról, de viszonylag nagy területet átlátva nem tűnt olyan rossznak a helyzet, mint amilyennek az előző napokban a hazai média lefestette. Nehéz azonban szavakkal kifejezni azt a torokszorító érzést, amit akkor éreztem, amikor Svitből Tátraszéplak irányában közeledtem a Tátra körút felé.
Elpusztult a Tátra! Ilyen, és ehhez hasonló szalagcímeket hallhattunk és olvashattunk a katasztrófáról három napos késéssel hírt adó hazai médiában. Pedig ez az a kifejezés, amit soha nem lenne szabad leírni! Hiszen bármilyen hatalmas méretű, most még beláthatatlan következményekkel járó természeti katasztrófa történt november 19-én, pénteken, a kora esti órákban a Tátrai Nemzeti Park területén, a Tátra nem halt meg! Sajnos megmásíthatatlan és visszavonhatatlan tény, hogy az egy halálos áldozatot követelő, négy órán át tomboló orkán során elpusztult 2,5 millió köbméter fenyőerdő, gyökeresen megváltozott ezzel a megszokott táj képe. Eltűntek a Tátra körutat szegélyező hatalmas fenyvesek, emiatt egy teljesen új tátrai látképpel leszünk kénytelenek megbarátkozni. Persze, csak pár év múlva, amikorra sikerül majd eltüntetni az orkán nyomait. Mert addig, amíg a jól megszokott, a Magas-Tátra képéhez hozzá tartozó fenyvesek helyén csak a gyökerestől a földből kitépett, vagy pedig derékban kettétört fák százait, ezreit láthatjuk a tátrai hegyoldalakon, addig bizony nehéz lesz vidáman túrázni, jókedvűen szánkózni, derűsen bandukolni a jól ismert turistautakon.
Az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az optimizmus. Erre most, úgy gondolom, mindennél nagyobb szükség van, ha a Magas-Tátra jövőjéért aggódunk. A természet ismét, kézzelfoghatóan bebizonyította, hogy erejével szemben tehetetlenek vagyunk! Egy ilyen természeti katasztrófa után sem tehetünk mást, mint előre tekintünk, és minél gyorsabban igyekszünk alkalmazkodni az új helyzethez. Ezt teszik egyébként a Magas-Tátrában élők is, hiszen már a katasztrófa másnapján – amikor több települést még meg sem tudtak közelíteni – a válságstáb irányításával, tűzoltók, a honvédség és önkéntesek bevonásával hozzáláttak a helyreállítási munkákhoz. A 15 óra 15 perckor kezdődő, nagyjából négy órán át tomboló orkán után a Tátra körút melletti, megközelíthetetlenné vált településeken megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, megszakadt a telefonösszeköttetés, amelyet csak hétfő estére sikerült teljesen helyreállítani. Az Ótátrafüred – Tátralomnic közötti útszakasz egy sávját szombaton 10 órára, a katasztrófa által leginkább sújtott, Ótátrafüred – Felsőhági közötti útszakaszt pedig csak vasárnap 11 óra után tudták megtisztítani, ekkor hagyhatták el a Csorbai-tó melletti szállodákban rekedt turisták a legmagasabban fekvő tátrai települést.
Teljesen új arcukat mutatják majd a jövőben a Tátra körút mentén fekvő települések, hiszen pl. Tátraszéplakon és Alsótátrafüreden, amelyeket talán a többi településtől is jobban sújtott a vihar, az egyébként is beteg, félig elpusztult fákat kivéve gyakorlatilag nem maradt lábon fenyőfa!
Tátraszéplakon a szanatórium két idős betegével beszélgettem az általuk személyesen átélt orkánról. Elmondták, hogy már pénteken reggel figyelmeztették őket a várható, a szokásosnál erősebb szélre, amely szinte percre pontosan az előre jelzett időpontban érkezett. A már napközben is folyamatosan fújó szél du. négy óra körül, egyik percről a másikra erősödött fel annyira, hogy a szobák erkélyajtóit kézzel kellett kitámasztaniuk, mert amint elengedték azokat, már be is törte őket az orkán. A közel 100 éves (1907-ben megnyitott) egykori Guhr-szanatórium tetejének horganyzott lemez borítását felkapta, és papír zsebkendőként összegyűrve az épület közelében derékba törött fa tövébe dobta a szélvihar, de részben vagy egészen erre a sorsa jutott több régi épület tetőborítása is. Magukban az épületekben itt, és a többi településen is csak kisebb károk keletkeztek, a legtöbb megrongált épületnek a tetőszerkezetét érte sérülés, néhány épület a rádőlő fáktól szenvedett károkat, de épületek összedőléséről nincs hír.
Az északról érkező, a hegység főgerincén átbukva felerősödő orkán középpontja 850 és 1200 m tsz.f.m közötti sávban, vagyis Csorbatót kivéve pontosan a Tátra körút mentén fekvő települések magasságában volt, nagyjából Podbanszkótól a Késmárki itatóig. Amennyiben az orkán által sújtott 2,5 km széles és 50 km hosszú sávot szemléljük – amelynek értelemszerűen csak egy része tartozik a Tátrai Nemzeti Parkhoz –, nem egy összefüggő, letarolt területet, hanem különböző mértékben károsodott erdőrészeket láthatunk. Ez leginkább a Tátra körutat végigjárva érzékelhető, amelynek egyes, szinte érintetlen szakaszai után, egy kanyarból kiérve hirtelen holdbéli tájon találjuk magunkat.
A turistaközpont közül Csorbató vésztelte át a legkisebb károkkal a természeti csapást, a tó partjáról alig érzékelhető, hogy milyen vihar tombolt itt egy héttel ezelőtt. A település központjában, az állomás környékén persze itt is több fa kidőlt, de nincsenek olyan összefüggő területek letarolva, mint az alacsonyabban fekvő településeken. Ó- és Újtátrafüred, valamint Tátralomnic ezzel szemben lehangoló képet mutat! Azt hiszem, sokunk előtt ismert a Poprádot Ótátrafüreddel összekötő útvonal felső része, ahol is egy hosszú, nyílegyenes, fenyvesekkel szegélyezett úton érhetünk fel a Tátra körútra. A hosszú, nyílegyenes út megmaradt, de a fenyvesek… Már több km távolságból láthatók Ótátrafüred épületei, a Grand Hotel, vagy a Városháza, hogy a többiről ne is beszéljek. Ugyanez a látvány fogad Tátralomnicon, ahol már messziről látható a település fölötti dombon épült, eddig fákkal eltakart Grand Hotel, úgy, ahogy a 100 évvel ezelőtti képeslapokon látható.
A vihar erejének csökkenésével egy időben, már pénteken este megkezdődött a közlekedési útvonalak megtisztítása, de a Csorbató – Podbanszkó közötti útszakasz még egy héttel a katasztrófa után is le volt zárva. A Tátra körúton való utazás sajátos varázsát adó fenyőfák kidőltek, kettétörtek, ezután észak felé a Magas-Tátra völgyei és csúcsai, dél felé pedig az Alacsony-Tátra vonulata fogja betölteni a látóhatárt.
Erdőalja és Csorbató, valamint Ótátrafüred és Tátralomnic között megsemmisült a legfontosabb helyi tömegközlekedési eszköz, a Tátrai Villamos Vasút (TEŽ) vonalhálózata, a vasút áramellátását biztosító felső vezetéket megszámlálhatatlan helyen leszakították a viharban kidöntött, kettétörött fenyőfák, melyeknek vastag törzsei több helyen a síneket és az oszlopokat is tönkretették. A népszerű „električka” teljes vonalának helyreállítása a jelenlegi tervek szerint 2005. májusára várható. Szintén jelentős károkat szenvedett a szokásos őszi karbantartás miatt a vihar idején nem üzemelő tarajkai sikló, melynek kabinjait a nyílt pályán, az állomásépületek közelében érte az orkán. Egy héttel a tragédia után még nem lehetett tudni, hogy a kidőlt fák által eltorlaszolt sínpályán a december 19.-ére tervezett téli indítás megtörténik-e. Kisebb károkat szenvedett a tátralomnici drótkötélpálya alsó, a „Start” nevű átszállóállomásig terjedő szakasza, bár nem szakadt el a drótkötél, az első állapotfelmérések szerint az oszlopok sem károsodtak. A drótkötélnek támaszkodó, megdőlt fenyőfák eltávolítása után elvégzendő műszeres vizsgálatok elvégzése után derül csak ki, hogy a „lanovka” az eredeti terveknek megfelelően december 19.-én ismét beindul-e. A felső szakasz, valamint a Lomnici-csúcsra vivő drótkötélpálya nem károsodott, ezeken a vonalakon a fenti időpontban megkezdődik a téli üzem.
Scheirich Lászlóval, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) munkatársával Poprádon beszélgettem a természeti katasztrófáról, és annak következményeiről. Érdeklődésemre elmondta, hogy ekkora pusztítást okozó szélviharra nem emlékeznek a Nemzeti Park szakemberei, bár voltak hasonló, de jóval kisebb területet érintő orkánerejű szélviharok a Magas-Tátrában. A magashegyi menedékházak nem szenvedtek károkat, a menedékházak közül csupán a Poprádi-tavi menedékházban rekedt néhány turista, akik pár nappal később, a tóhoz vezető út megtisztítása után hagyhatták el a biztonságot nyújtó hegyi szállót. Viszonylag gyorsan járhatóvá tették a Sziléziai-házhoz, a Zöld-tóhoz, valamint a Tarajkára vezető utakat is, és folyamatosan dolgoznak a többi turistaút járhatóvá tételén. Ugyanez a helyzet a sípályákkal, Csorbatón november 27.-én ünnepélyesen megnyitották a síszezont, beindultak a felvonók, és kitűnő minőségű hó várta itt a sízés szerelmeseit. A mentési munkálatokat irányító válságstáb irányításával a közlekedési útvonalak szabaddá tétele után elsőként a sípályákat, majd a jelzett turistautakat teszik szabaddá, hogy a lehető leghamarabb megindulhasson a téli szezon a Magas-Tátra egész területén.


Az állatállományban okozott kárt jelenleg még nehéz lenne felmérni. Scheirich László szerint az ebben az időszakban már magasabban lévő területekre húzódott zergeállományt nem érintette az orkán. A Tátra másik jellegzetes állata, a mormota ilyenkor már téli álmát alussza a szintén magasabban fekvő területeken lévő, földalatti járataiban, tehát vélhetően őket sem tizedelte meg a vihar. Veszélyeztetettek viszont a medvék, amelyek szintén téli álmukat alusszák november végén, csakhogy ők az erdőkben, kidőlt fák gyökerei alatt készítenek maguknak vackot. Őket tehát érinthette az orkán, csakúgy, mint ahogy bizonyára érzékenyen érintette a madárvilágot is. A kidőlt, kettétört fák között, a megtisztított erdőrészeken sétálva számtalan, a szokottnál is több mókus látható, akik elpusztult életterüket, a fenyőfák hosszú ágait keresik, mindhiába.
A természeti katasztrófa másnapján megindultak a találgatások a Magas-Tátra jövőjével kapcsolatban. Mint köztudott, a hegység területe Nemzeti Park, és mint ilyen területet, szigorú szabályok védik, amelyek eddig gátat szabtak az urbanizációs fejlesztéseknek. Most, a természet által elvégzett erdőirtás után, rögtön felerősödtek azok a törekvések, hogy fejlesszék a Magas-Tátrát egy alpesi jellegű sí- és turistaközponttá, hosszabb sípályákkal, több felvonóval, és minden olyannal együtt, ami ehhez tartozik. A környezetvédők természetesen ellenzik az ilyen törekvéseket, így erősen kérdéses a hegység jövője. Leginkább egy kompromisszumos megoldás lehetősége látszik kibontakozni, amelynek a megvalósításához azonban még sok-sok tárgyalásra, egyeztetésre lesz szükség az érintettek között. Mi, a Magas-Tátrát szerető és féltő turisták bízzunk abban, hogy ha a mi életünkben már soha nem is fogjuk olyannak látni a hegységet, mint amilyen november 19.-e előtt volt, de ésszerű kompromisszumok után, egy természeti katasztrófa következtében kialakult kényszerhelyzetben mindenki számára megnyugtató megoldás születik. Rajtunk is múlik, hogy ez a csodálatos hegység ne veszítse el varázsát, ne veszítse el visszatérő látogatóit, sőt, ha lehet, még több embert érintsen meg páratlan szépségével, levegőjével, hatalmas csúcsaival és zöldellő völgyeivel egyaránt!
Lejegyezte: Nagy Árpád; Fotók: NÁ; lesytanap.sk; 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

" Az igazi csodák mily kevés zajt ütnek! A lényeges ...

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton Szarvas húzza ...

Miclausné Király Erzsébet 13 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_nyajas_mese_2110590_2434_s

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

CSAK KEVESEKET DERÍTHET JOBB KEDVRE A NAPSÜTÉS ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Koós Attila : HA VOLNA Ha volna egy csodás, hatalmas ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy...

Rádiné Zsuzsa 23 órája új blogbejegyzést írt: Kilátástalan tigrissors

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu