A szlovák Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkatársai az elmúlt évben 45 halálosan végződött balesetnél működtek közre, ezek közül 22 személy a Magas-Tátrában vesztette életét. „Ez mindenképpen több mint a sokéves átlag, amely a Magas-Tátrában évente 15 személy” – mondta a HZS igazgatója, Jozef Janiga. Hozzátette, hogy a hegyimentők tavaly 2229 esetben avatkoztak be, ebből 454 esetben a Magas-Tátrában. Az előző, 2014-es évvel összehasonlítva ez a mentőakciók számának növekedését mutatja.
A halálos balesetek többsége jelzett turistautakon kívül, hegymászó terepen történt, ahol a szabályok szerint csak hegymászók tartózkodhatnak. „Sok esetben azonban olyanok szenvedtek itt balesetet, akik nem rendelkeztek az ilyen terepen történő mozgáshoz szükséges tapasztalattal. Nem lehet azonban általánosítani, és kijelenteni, hogy csak tapasztalatlan turisták vesztették életüket, mert néhány esetben nagyon tapasztalt hegymászók és síalpinisták halálos baleseteinél is be kellett avatkoznunk” – tette hozzá Janiga.
A hegyimentők vezetőjének szavai szerint a hegymászó terepen történt balesetek legfőbb oka a nem megfelelő biztosítás volt. „A legtapasztaltabb hegymászóval is előfordulhat, hogy megbotlik és elesik, a probléma az, ha közben nincs megfelelően biztosítva, és az elesést kontrollálatlan zuhanás követi. Az elmúlt télen a körülmények nem voltak túl ideálisak, viszonylag kevés volt a hó, sok helyen csupasz volt a hegyoldal, nem borította hótakaró, az alacsonyabban fekvő területeken a sziklafalak kevésbé voltak havasak. Az ilyen terepen történő zuhanás közben sokkal nagyobb az olyan sérülések veszélye, amely az élettel összeegyeztethetetlen” – tett hozzá az igazgató.
Az elmúlt évben a hegyvidéki terepen történt balesetek következtében legtöbb esetben a végtagok sérültek, a hegyimentők 940 ilyen sérüléssel járó balesetnél avatkoztak be, ezek közül a legtöbb az Alacsony-Tátrában történt. Kevesebb olyan baleset történt, melynél csak könnyebb sérülés keletkezett, ezek száma 712 volt 2015-ben. „22 személyt találtunk közvetlenül életveszélyes állapotban, potenciális kockázatnak viszont 74 személy volt kitéve, ami nagyon magas szám” – jegyezte meg Janiga. Voltak azonban olyan esetek is, amikor a hegyimentők feleslegesen indultak útnak. Az ilyen hamisnak bizonyuló bejelentések száma azonban szerencsére nem túl nagy, az igazgató szerint éppen azért, mivel Szlovákiában a hegyimentés költségeit meg kell téríteni. „Arra is volt példa, hogy tévesen hívták a hegyimentők segélyhívó számát. Hívták őket pl. egy balesethez, aztán kiderült, hogy a hívás városi területről jött, emiatt pedig nem tudtak beavatkozni az időközben a hegyekben történt balesetnél” – tette hozzá Janiga.
Az utóbbi időszakban a hegyimentőknek azokkal a hívásokkal akadt a legtöbb problémája, amikor a bejelentő nem tudta kellő pontossággal meghatározni, hol tartózkodik a sérült. „Néhány éve folyamatosan emelkedik azoknak az eseteknek a száma, amikor az emberek eltévednek vagy elakadnak a kitett terepen, és nem tudnak sem visszafordulni, sem tovább menni” – tett hozzá az igazgató. Szavai szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy a turisták többsége viszonylag későn indul túrázni, és a túra végén, menet közben rájuk sötétedik. „Amennyiben nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel (pl. fej- vagy kézilámpa), megfelelő tájékozódó képességgel, térképpel, iránytűvel, nagyon nehéz a terepen tájékozódni” – emlékeztet a HZS vezetője.
Kommentáld!