TUDOMÁNY
Újabb dinoszauruszfajok, teknősök, az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen.
Ősi Attila és Segesdi Martin egy Nothosauria csontvázat bontanak ki.
Fotó: MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport
2016 nyarán immár a tizenhatodik ásatását végezte Iharkúton a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, amely az utóbbi öt esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának támogatásával folytathatta a bakonyi dinoszauruszok, valamint a hazai mezozoikumi ősgerincesek kutatását.
A Lendület-projekt egyik legfontosabb kutatása egy új, triász időszaki ősgerinces-lelőhely felfedezéséhez kötődik. A 2012-ben felismert lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon Archosauromorphák és eddig közelebbről meg nem határozott páncélos őshüllők csontjait találták meg.
Magyarország legnagyobb dinoszaurusz-lelőhelyén majd 600 négyzetméterre nőtt az eddig feltárt terület. A kutatók a Lendület program ideje alatt mintegy 200 négyzetméternyi területről előkerült fosszíliákat centiméter pontosságú GPS-mérésekkel kiegészítve 3D térképen rögzítették. Az iharkúti csonttemető virtuális modellezésével lehetőség nyílik az egykori felhalmozódás körülményeinek tisztázására és annak megértésére, hogy hogyan és mennyi ideig zajlott az a folyók megáradásával társuló természeti katasztrófa, melynek során a dinoszaurusztetemek és -csontok tízezrei kerültek egy-egy helyre.
Az iharkúti lelőhelyhez köthető egyik legnagyobb felfedezés az Ajkaceratops maradványainak megtalálása volt. Ezzel elsőként igazolták a kutatók, hogy a Ceratopsia dinoszauruszok Európa kréta időszaki szigetvilágát is benépesítették.
Halak, krokodilok és dinoszauruszok fogai a 85 millió éves ajkai kőszénből
Forrás: MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport
Az iharkúti lelőhely csonttartalmú rétegeivel azonos korú, ám egészen más, mocsári, tavi környezetre utaló üledékes kőzetek ismertek Ajka határából. Ezeket a város környéki szénbányászat keretében mintegy 140 éven keresztül fejtették. Bár a bányászat mindig is mélyműveléssel dolgozott, az ajkai barnakőszén felfedezése felszíni kibúvások révén történt 150 évvel ezelőtt. Ősi Attila kutatócsoportja 2015-ben megtalálta ezeket a kibúvásokat, majd gyűjtéssel és iszapolással egy értékelhető gerinces fauna első nyomait fedezte fel és publikálta.
A kutatócsoport eredményeiről szóló hosszabb cikk az mta.hu-n olvasható.
.png)
Kommentáld!