A klímavédelem sürgősségét hangsúlyozta három idei Nobel-díjas tudós, Didier Queloz csillagász, Esther Duflo közgazdász és Stanley Whittingham kutató is a díjak átadását és a díjazottak hagyományos Nobel-előadását megelőző tegnapi sajtótájékoztatón.Queloz, aki megosztva kapta a fizikai Nobel-díjat egy napszerű csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért, az ENSZ Madridban zajló klímakonferenciája kapcsán (COP25) vitába szállt azokkal, akik lerázzák magukról a klímaváltozás problémáját, mondván, egyszer úgyis elhagyjuk a Földet.

Szerintem ez egyszerűen felelőtlen, mivel ezek a csillagok olyan távol vannak, hogy véleményem szerint nincs komoly esélye annak, hogy azokra menekülhetünk a Földről. Azt is figyelembe kell venni, hogy mi egy olyan faj vagyunk, amely ezen a bolygón alakult ki és fejlődött. Nem arra vagyunk kitalálva, hogy túléljünk bármilyen más planétán. Jobban tesszük, ha időt és energiát fordítunk a Föld megmentésére – fogalmazott.

A közgazdaságtani Nobel-emlékdíjjal kitüntetett egyik kutató, Esther Duflo figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozással való megküzdés “viselkedésbeli változást is követel, főként a gazdag országoktól”, amelyek a javak és az energia nagy fogyasztói.

M. Stanley Whittingham, aki két kutatótársával a lítium-ionos akkumulátor kifejlesztéséért veheti át a kémiai Nobel-díjat,  úgy vélte: “itt az idő, hogy segítsük a klímakérdés megoldását, “de pragmatikusnak kell lennünk. Nem lehet csak úgy lekapcsolni minden szén-dioxidot”.

A kutatók ma tartják meg Nobel-beszédeiket Stockholmban.

Az irodalmi Nobel-díj tavalyi és idei kitüntetettje, Olga Tokarczuk és Peter Handke, akik a Svéd Akadémiát érintő tavalyi szexuális zaklatási botrány miatt mindketten idén vehetik át az elismerést, tegnap tartották meg előadásaikat. Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter szintén szombaton jelentette be, hogy tiltakozásul Peter Handke díja ellen, Koszovó bojkottálja a Nobel-díjátadót, stockholmi nagykövetük távol marad a keddi ceremóniától.

Handke Nobel-díja több balkáni országban is erős visszatetszést keltett. Az író 1999-ben került éles támadások kereszttüzébe, amikor ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen. 2006-ban pedig beszédet mondott a háborús bűnökkel és népirtással vádolt Slobodan Milosevic szerb vezető temetésén. Peter Handke az irodalmi Nobel-díjasok pénteki sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó válaszolni a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos álláspontját firtató újságírói kérdésekre.