Eddig is tudtuk, hogy a rendszeres mozgás mennyire fontos egészségünk megőrzéséhez. A közelmúltban néhány fontos felfedezés egészítette ki a képet.

Ferenczy Mária

Minél több, annál jobb

Heti 2,5 óra mozgás tizedével csökkenti a szívelégtelenség kockázatát, kétszer ennyi viszont már csaknem ötödével. A 10 órát mozgóknál pedig már 35 százalékkal csökken a probléma veszélye – állítják a szakemberek.

Szívelégtelenség akkor következik be, amikor a szív képtelen megfelelő mennyiségű vért pumpálni. Fő tünetei a légszomj és a fizikai teljesítménycsökkenés.

A Texasi Egyetem munkatársai 370 000 fő adatait vizsgálták, akiket átlagosan 15 évig kísértek figyelemmel.

Az ajánlásoknak megfelelően napi félórát mozgóknál 10 százalékkal volt alacsonyabb a szívelégtelenség kockázata, ami a tudósok szerint „nem elég jó arány”. A kétszer ennyit sportolóknál már 19 százalékkal csökkent a veszély, a négyszer ennyit edzőknél pedig 35-tel.

A Circulation című szakfolyóiratban megjelent eredmények kapcsán a kutatást vezető Jarett Berry professzor úgy nyilatkozott, hogy érdemes meghaladni a napi ajánlott félórás mozgásmennyiséget.

Jobb, mint a kábítószer

A futók rendre tapasztalják azt a másfajta tudatállapotot, amelyet ez a sport okoz. Az eufória jellegű érzés kellemessé teszi az edzést, hiszen oldja a feszültséget, és növeli a fájdalomküszöböt.

Eddig a szakemberek a „boldogsághormonok” termelődésének tudták be a jelenséget, ám egy mostani – egereken végzett – kutatás szerint az agyban lévő kannabinoidérzékeny receptorok felelnek érte, melyeket egyébként a marihuána fogyasztása is működésbe hoz.

A Hamburgi és a Heidelbergi Egyetem munkatársai egerek agyát vizsgálták meg, miután futtatták őket. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent eredmények alapján kétségtelenül a kannabinoidreceptorok aktiválódnak, amelyek összefüggésben állnak az étvággyal, a fájdalomérzettel, a hangulattal és a memóriával is.

Az összehasonlításhoz az egerek fele csoportját öt órán keresztül futtatták, míg a többiek pihentek. Előbbi példányok sokkal nyugodtabban viselkedtek a sötétben, illetve jobban tűrték a fájdalmat. A hatás azonban endokannabinoid- és endorfinantagonista vegyületek beadása után elmaradt. „Ez bizonyítja, hogy a kannabinoidreceptorok kulcsszerepet játszanak a futók eufóriájában” – írták a szerzők.

Éjszaka is segít

Köztudott, hogy a mozgás segít a jó alvásban, ám a kutatók szerint egyes mozgásformák hatékonyabbak erre a célra a többieknél. A Pennsylvaniai Egyetem munkatársai a kertészkedést, a futást, a golfot és a jógát javasolják azoknak, akik szeretnék kipihenni magukat.

„Nemcsak azt sikerült bebizonyítanunk, hogy már az egyszerű séta is javítja az alvás minőségét, hanem azt is, hogy bizonyos jelentőségteljes tevékenységek is hatékonyak erre a célra” – mondta dr. Michael Grandner. A tanulmány szerint tehát nemcsak maga a mozgás ténye számít, hanem a formája is.

A szakértők rögzítették az alvással töltött órák számát, illetve a fizikai aktivitás típusát is a résztvevőknél. Korábbi eredmények alapján már tudható, hogy a napi hét óránál kevesebb alvás károsan hat az egészségre.

„Eredményeink gyarapítják azon tudományos bizonyítékok sorát, amelyek szerint az alvás kulcsfontosságú az emberi teljesítményre nézve. Laboratóriumi kísérletekkel alátámasztották, hogy az alváshiány gyengíti a fizikai és a szellemi teljesítményt, amivel a való életbeli megfigyelések egybeesnek” – tette hozzá dr. Grandner.

A tanulmányt az Associated Professional Sleep Societies LLC seattle-i éves ülésén prezentálják.