Nem kérdés, hogy mennyi hátránnyal jár a szegénység. A következőkben az egészségre gyakorolt negatív hatásait tárjuk fel.

szerző: Futaki Balázs

Az egész nyugati világban tapasztalható tendencia, hogy egyre szélesednek a társadalmi különbségek, és egyértelmű, hogy nem a tehetősek száma növekszik. Emellett és ezzel összefüggésben az egészségügyi ellátórendszerek is egyre nagyobb kihívással szembesülnek. Nem véletlen, hogy az elmúlt években több kutatás is célkeresztbe állította a szegénység és az egészség összefüggését. Ezekből az – elsősorban egyesült államokbeli – vizsgálati eredményekből választottunk ki három érdekeset.

Kisebb marad a szegény gyerekek agya

Egészséges csemeték agyának MRI-vizsgálatával bebizonyosodott, hogy a szegénység szerkezeti változásokat idéz elő az agyban. A JAMA Pediatrics című szaklapban megjelent eredmények szerint az alacsony jövedelmű háztartásokból származó gyerekek tanulmányi eredménye akár ötödével is rosszabb lehet.

Seth Pollak professzor, a Wisconsin-madisoni Egyetem munkatársa kollégáival együtt 389 normális fejlődésű 4 és 22 év közötti gyereket-fiatalt vizsgált. A résztvevők gazdasági-társadalmi helyzetéről is rendelkezésükre állt információ, továbbá kognitív teszteket is végeztettek velük az MRI-vizsgálat mellett.

Sikerült kimutatni, hogy a regionális szürkeállomány kiterjedése 8-10 százalékkal az átlag alatt marad a létminimum alatt élőknél, a létminimum másfélszerese pedig 3-4 százalékos eltérést jelentett.

A szakértők szerint az eredmények egybeesnek a korábbi megfigyelésekkel. A kognitív teszteken egyébként 4-7 százalékkal teljesítettek rosszabbul a szegény családból származó diákok.

A szegénység 10 évvel rövidebb életet jelent

Legalábbis az Egyesült Államokban. A szegény amerikaiak egy évtizeddel korábban halnak, mint a jómódúak – derül ki az East Tennessee-i Állami Egyetem friss kutatásából. A szakemberek az 50 állam lakosait jövedelem alapján osztották csoportokba, és kiderült, hogy az átlagos szegény család alig jut több bevételhez, mint a minimálbér, és talán nem túl meglepő módon ők azok, akik a legrövidebb várható élettartamra számíthatnak.

Ehhez képest a leghosszabb élet (átlagosan 83 év) a gazdag államokban élő a jómódú nőkre vár. Az ország legszegényebb megyéiben élő nők ezzel szemben hét évvel kevesebbet, csupán 76 éves korukig maradnak köztünk. A leggazdagabb amerikai férfiak 79,3 éves korukig élnek, 9,5 évvel többet, mint a legszegényebb férfiak: ők átlagosan 69,8 évesen hunynak el. (Összehasonlításképpen: a teljes lakosságra vonatkoztatott magyar várható átlagos élettartam férfiak esetén 72,09 év, míg nők esetén 78,61 év).

Takarékos családban nem lesz beteg a gyerek

Egyértelmű összefüggés van a család jövedelme és a gyerek egészsége között: az alacsony bevételű családok sarjai gyengébb egészségi állapotúak, és nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus betegségben. Most azonban az UCLA szakemberei arra is rájöttek, hogy nem csupán a fizetés számít, hanem az is, hogy mennyit képes félretenni a família. 

Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik családjában kevesebb, mint 3 hónapnyi megtakarítás van, nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak, továbbá a krónikus betegségek is gyakrabban ütik fel a fejüket. A közgazdászok szerint ahhoz, hogy az embernek ne kelljen kölcsönöket felvennie, legalább 3 hónapra elegendő megtakarításra van szüksége. Így kerülhető el, hogy egy-egy váratlan esemény – pl. egy autójavítás vagy az állás hirtelen elvesztése – jelentősen megviselje a családot.

A kutatást vezető dr. Adam Schickedanz szerint a megtakarítás az egyik legfontosabb és egyre jelentősebbé váló szocioökonómiai tényező. A megfelelő megtakarítással nem rendelkező amerikai háztartások száma több mint 40 százalék, és az ilyen körülmények között élő gyerekek aránya 50 százalék körül alakul. Még többen vannak, akik eleve az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű családban élnek.

„A kutatások egyértelműen megmutatták, hogy minél tovább él fizetéstől fizetésig egy család, annál súlyosabb egészségügyi kockázatokkal néznek szembe a gyerekeik. Az anyagi háttér és a gyerek egészsége közötti összefüggések a megtakarítás arányában jelentek meg a leginkább, függetlenül attól, hogy mennyi a szülők fizetése, illetve milyen végzettséggel és etnikai háttérrel rendelkeznek” – teszi hozzá Schickedanz.

A kutatás során 2907 gyerek és szülei adatait vizsgálták 1997 és 2007 között.