A természet nagy méregkeverő, nem mindig szabad bedőlni egy-egy gusztusosnak tűnő fogásának.

Szerző:Gönye László

Néhány száz, pláne ezer éve még nem volt hírértékű, ha egy lakomán elpatkoltak néhányan, ma viszont egy szalmonellamérgezés is felháborító eseménynek számít. Pedig a világ tele van magukat mérgekkel védő növények és állatok seregével, csupán az ember tanulta meg kiválasztani az étkezésre alkalmas egyedeket. Bizonyos tekintetben még ez sem igaz, hiszen előfordul, hogy kimondottan mérgező hatása miatt kerül a konyhaasztalra egy-egy alapanyag. Hogy világossá váljon ez a talányos mondat, nézzük, mitől óvakodjunk egy egzotikus üdülésen vagy éppen egy vasárnapi ebéd elkészítésekor.

Gömbhal

A gömbhal, vagy más néven fugu, a keleti konyha népszerű alapanyaga. Állítólag rendkívül finom, ám az ínyencek nem is csak ezért szeretik. Érdekes, borzongató élmény lehet egy étteremben olyan ételt rendelni, amely feldolgozás előtt még mérgező lehetett. A fugu májában és nemzőszervében ugyanis olyan erős méreg van – tetrodotoxinnak hívják –, amelyhez képest a cián is csupán enyhén csípős koktélnak számít: annál mintegy 1200-szor erősebb vegyület, így egyetlen állat harminc ember életét olthatná ki. Amikor tehát belekóstolsz a fuguba, szó szerint a szakács kezébe helyezed az életedet. Nem is dolgozhat bárki olyan konyhán, ahol a gömbhal feldolgozása folyik: külön szakképesítés szükséges a munkakörhöz.

Kevésbé híres tengeri állat az ezüst csikóhal, amely ugyanezt a mérget tartalmazza. Az eredetileg az Indiai-óceánban élő, amúgy kimondottan aranyos jószág az utóbbi évtizedekben telepedett meg a Földközi-tengerben, ahol a görögök több halálesetet követően kezdik megtanulni, hogy jobb nem táplálékként tekinteni rá.

Gyilkos, kalapban

A mérgező ételek toplistájának örök bajnoka a gyilkos galóca, mely a magyarországi halálos gombamérgezések mintegy 98 százalékáért felelős. Hogy a tengernyi újságcikk és figyelmeztetés ellenére miért hallunk minden évben gombamérgezéses tragédiákról? A zsenge gyilkos galóca nagyon hasonlít az ehető bimbós pöfetegre. Ez a burokba zárt példányokra igaz, a burok felmetszésével már jól megkülönböztethető a kétféle gomba. A kifejlett gyilkos galóca lemezei, tönkje és a bocskora fehér színű, valamint gallérral is rendelkezik. A színe zöldes, sárgás, esetleg barnás.

Nem kell kiadós galócalakomát csapni ahhoz, hogy bekövetkezzen a baj, elég egyetlen példány egy nagy lábosnyi gombapörköltbe – ez már elég akár tíz ember halálához is. A méreganyag nem kifőzhető, nem szárad ki, így még évek múlva is hatásos. Fogyasztása nem jár azonnali halállal, körülbelül 18–24 óra múlva jelentkezik a hányinger, majd az általános gyengeségérzet, fejfájás és ájulás. Amikor hatni kezdenek a méreganyagok, a beteg közérzete kicsit javul, pedig ilyenkor következik be a vese és a májsejtek végzetes károsodása. Az orvos ilyenkor már nem tudja megakadályozni a tragédiát.

A méreg neve: kapszaicin

Egy olyan konyhai alapanyagról van szó, amelynek minden magyar konyhaszekrényben ott a helye. Bár büszkék vagyunk a csípős magyar paprikára, azért a derék hazai vörösből kilószám kéne fogyasztanunk, hogy halálos legyen – akárhogy fáj is, a csípősséget tekintve nem vagyunk paprika-nagyhatalom.

Létezik ugyanis egy csípősséget mérő skála, melynek segítségével könnyen összehasonlíthatók a világ különböző terményei. A Scoville-skálán az igazán erős magyar paprika 2000 SHU értékű, míg a jelenlegi rekorder ausztrál chili 1,4 millió SHU értékű. 

Az ausztrál chilifajta olyannyira erős, hogy termelői vegyvédelmi öltözetben dolgoznak, és a termés puszta érintése égési sérüléshez hasonló tüneteket okoz. Marcel de Wit, a chilit termesztő gazda elárulta a hihetetlenül erős paprika titkát: a termőterület egy gilisztatenyésztő farmról kapja a vizet. A farmról elfolyó víz növekedési hormonok és különleges baktériumok mellett kitint is tartalmaz. Ez utóbbi a rovarok páncélját alkotó anyag, amely többek között kozmetikumokban és gyógyszerekben szolgál keményítőként.

Halálos keverékek

Hallottunk már mérgező növényekről, tudunk mérgező állatokról, de az tényleg meglepő, hogy külön-külön ártalmatlan ennivalók keverve halálos mixet alkotnak a gyomorban. A ráncos tintagomba például Magyarországon is megtalálható, és nem soroljuk a mérgező fajok közé. Azt viszont kevesen tudják, hogy alkohollal keverve heves rosszullétet idéz elő, ezért sem a fogyasztása előtt, sem után nem ajánlott iszogatni. A tintagomba szerencsére nem tartozik a népszerű konyhai alapanyagok közé, inkább turistákra szakosodott éttermekben szolgálják fel, főleg rántva vagy töltve.

Hozzá kell tennünk, hogy listánkra a tintagomba kis csalással kerülhetett fel, hiszen nagyon nagy mennyiségben kellene fogyasztani mind a gombát, mind az alkoholt, hogy a keverék halálos legyen.