Legalább 47 millió öt év alatti gyereket sújt Indiában az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettség – jelentette be ma a Greenpeace hivatalos adatokra hivatkozva. A beszámoló 630 millió embert, a több mint 1,3 milliárd lakosú India több mint felét öleli fel, 330 településről. Indiában ugyanis nem minden településen vezetnek nyilvántartást a környezetszennyezésről és annak mértékéről.

A szmog belélegzése leginkább a légzőszervi betegségekben (asztmában, bronchitisben) szenvedőkre jelent komoly veszélyt, de egészséges emberekben is csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A szálló por koncentrációjának már rövid távú emelkedése is izgatja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést vált ki. Ezenfelül a tüdőbe jutó por gyulladásos folyamatot indíthat el, amelynek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés is kialakulhat.

Indiában körülbelül 550 millió ember él olyan helyeken, ahol a PM10 (az 1 köbméter levegőben mért 10 mikron átmérőjűnél kisebb porszemcsék koncentrációja) meghaladja az egészségügyi határértéket, míg közülük 180 millióan e határértéket kétszeresen meghaladó területeken élnek. 

ÚJ Delhi egy gázkamra. India a világ legszennyezettebb országa

A légszennyezettség mértékét tekintve a helyzet a fővárosban, Újdelhiben a legsúlyosabb, ahol a PM10 értéke átlagos értéke 290 volt 2016-ban. Ez csaknem ötszöröse az indiai hatóságok által megengedett értéknek. Szunil Dahija aktivista, a jelentés szerzője ugyanakkor elmondta, hogy ennek az értéknek akár a dupláját is mérhetik az országnak azokon a részein, ahol nem vezetnek nyilvántartást a légszennyezettség mértékéről.

Az MTI szerint az indiai fővárosi közigazgatási terület vezetése az utóbbi években több intézkedést hozott a légszennyezettség enyhítésére. Egyebek mellett korlátozták a gépkocsik használatát, és díjfizetési kötelezettséget vezettek be a városon áthajtó teherautósokkal szemben, de ezek a lépések kevés eredményt hoztak.

Csak szívunk és kínlódunk. A világ szmogtörténelme

Hogy mióta keseríti meg az emberiség életét a szmog? Nos, már az ókorban is lecsapott nagy ritkán a füstköd, s a középkor végén az ipar fejlődésével egyre gyakoribb jelensége lett a fejlett világnak, különösen az ipari forradalom motorjának, Angliának. Igaz, a szigetországban már korábban is gondot okozott olykor-olykor a légszennyezettség: hatalmas mennyiségű kőszénnel rendelkeztek, míg fában hiányt szenvedtek, a fűtést ezért széntüzeléses kályhákkal oldották meg. Amikor például Eleanor királyné 1257-ben látogatást tett a notthingami kastély vidékén, annyira kellemetlennek érezte a szénfüsttel telített levegőt, hogy korábbi terveivel ellentétben hamarosan tovább is állt. Fia, I. Edward (1272–1307) – akit Arany János is megörökített A walesi bárdokban – pedig 1306-ban a fővárosban terjedő bűz miatt halálbüntetés terhe mellett betiltotta a széntüzelést. A törvényi szigor idővel lazult, s bár a szabályozással újra és újra próbálkoztak (még I. Erzsébet is kiadott egy erre vonatkozó rendeletet), igazából egyik sem hozott eredményt. Az ipar fejlődése, különösen az újkor hajnalától fogva, egyre több energiahordozót követelt, és a fellendülést akasztotta volna meg, aki a szén felhasználása ellen komolyabban fellépett volna.
Nem véletlen, hogy egy kortárs 1659-ben Londonról azt írta, „olyan füstfelhő borítja, amely a Földet a pokollal teszi hasonlatossá”.