Az 1958-ban létrehozott Velencei tavi Madárrezervátum és az épp 50 éve védetté nyilvánított Dinnyési-fertő sok madárcsodát rejt. A 2010-ben megnyílt Madárdal tanösvényen bepillantást nyerünk a nádi-mocsári-szikes élőhelynek a természeti értékeibe.

Régi székesfehérvári levéltári adatok szerint, ha elindulunk keletre, Pákozdnál van egy tó, amelyet el is neveztek Pákozdi tónak. Amióta Budapest az ország központja, a tó átneveztetett, mert ha Budapestről dél-nyugatnak indulunk, Velencénél találunk egy tavat, tehát a tó neve Velencei tó lett. Az 1886-os vasút építés alaposan megváltoztatta e tájat, mert a tó déli nyúlványát, a mai Dinnyési-fertőt leszelte a tóról. Az északi partot az M7-es autópálya választja el Pákozd és Sukoró településeitől. Mindezek ellenére, aki erre utazik, a madarak mozgásából megsejtheti, hogy az 1958-ban létrehozott Velencei tavi Madárrezervátum és az épp 50 éve védetté nyilvánított Dinnyési-fertő ma is sok madárcsodát rejt.

Nem is olyan régen még tiltott volt a terület látogatása, mert vannak olyan madárfajok, amelyek nehezen tűrik a zavarást. A 2010-ben megnyílt Madárdal tanösvényen azonban szabályozott körülmények között, kijelölt útvonalakon a legkisebb zavarást okozva a lehető legközelebbről nyerhetünk bepillantást ennek a nádi-mocsári-szikes élőhelynek a természeti értékeibe.

A tanösvény három részből tevődik össze, vezérfonalát a hagyományok és a természet kölcsönhatásainak bemutatása adja. Kerékpáros szakasza a Tóparti túra, mely Dinnyésen a Templomkert Hagyományőrző Központtól indul és a Chernel István Madárvárta érintésével Gárdonyi Géza szülőházáig vezet. Útközben a „Sarvajcz körösztye” mellett madármegfigyelő toronyból a Velencei tó úszólápjaira nézhetünk rá madártávlatból. Útközben nyári ludak és récék láthatók gyakran családostól és nem ritka esemény, hogy mocsári teknős kér tőlünk áthaladási elsőbbséget.

A Szikes túra Dinnyésen a Rákóczi utca végétől indul, és Elza majorig vezet a hajdani Csikó-tanya mentén, ahol a régi öregek szerint Mátyás király legszebb ménese legelt. Lovak itt ma nincsenek, de egy kisebb szürkemarha gulya élőhely kezelési tevékenységét megfigyelhetjük. Az útvonal egy földúton vezet, mely kerékpárral kissé rázós, ezért a lovas kocsis közlekedés ajánlható. A közeli Seregélyesen, vagy Gárdonyban bérelhető erre a célra lovas kocsi. Elza majornál (régi nevén Szerecsenpusztán) a Pelikán-ház Erdei Iskola várja a diákcsoportokat. Ugyancsak itt működik 20 éves távlatban a hagyományőrző madarásztábor, ahol nyaranta a természet és a madarak iránt elkötelezett ifjak egy-egy hetet tölthetnek el. A táborlakók életét egy Árpád kori veremház rekonstrukció segíti.

Müller István útján a Belső-tó érintésével a fertőparti megfigyelő helyekhez már gyalogosan juthatunk el, ahol a vezetett túrákon, programokon szakemberek mutatják be a madárgyűrűzés rejtelmeit. Ilyenkor közeli ismeretségbe kerülhetünk sok madárfajjal. A befogott és gyűrűzött madarakat a látogatók engedhetik szabadon- írta Fenyvesi László a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján, ahol fotógalériát és kapcsolódó cikkeket is találni.