Ötvenhat milliárd ausztrál dollárt (11 734 milliárd forint) ér a Nagy-korallzátony, és kulcsfontosságú szerepet játszik Ausztrália gazdaságának támogatásában - állapították meg szakértők.

A Deloitte Access Economics tanácsadó cég jelentése szerint a világörökségi helyszínek közé tartozó Nagy-korallzátony 6,4 milliárd ausztrál dollár gazdasági bevételt generál évente, és nagyjából 64 ezer ausztrálnak biztosít munkahelyet egyebek között a turisztikai szektorban - írta a BBC News. A dokumentum szerint több erőfeszítésre lenne szükség a koralltelep megóvása érdekében. "Ez a jelentés egyértelmű üzenete annak, hogy a Nagy-korallzátony mint ökoszisztéma, mint gazdasági hajtóerő és mint globális kincs túlságosan fontos ahhoz, hogy elveszítsük" - húzta alá Steve Sargent, a tanulmányt megrendelő Great Barrier Reef Foundation igazgatója.

A szakemberek gazdasági modellek révén számolták ki, hogy a korallzátony 29 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turisztikai, és 3,2 milliárd ausztrál dollárral a rekreációs szolgáltatásokból eredő bevételeihez, illetve "nem közvetlen" módon további 23,8 milliárd ausztrál dollárt hoz a konyhára. Az eredményeket hat hónapnyi tudományos és gazdasági vizsgálatokra, valamint egy 11 ország több mint 1500 lakójának bevonásával készített felmérésre alapozták.

Sargent szerint az adatok alapján a Nagy-korallzátony értéke tizenkétszerese a sydneyi operaházénak. A világ legnagyobb korallzátonya jelenleg történelme legsúlyosabb fehéredését éli át. A leginkább érintett terület a Port Douglas turistavárostól északra lévő régió: itt a sekélyvízi korallok mintegy 70 százaléka már elpusztult, de a Cairns és Townsville közelében lévő területeket is erősen érinti a fehéredés. 

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak. A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.(MTI) 

A Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont a múlt héten az Ökológiai Közgazdászok Nemzetközi Konferenciájának. A fenntarthatóság, a gazdasági-társadalmi átalakulás, a nem-növekedés, a jól-lét, az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság, a felelős kutatás és innováció, és a rendszer szintű megközelítés voltak a főbb kulcs-szavai a konferencia párhuzamosan futó szekcióinak. A Jazzy rádió Millásreggeli műsorának szerdánként jeletkező  ZÖLD IRÁNYTŰ c. rovatában Sarkadi Péter, a greenfo.hu főszerkesztője Pataki György ökológiai közgazdásszal, a konferencia főszervezőjével beszélgetett arról, hogy hol is tart ma ez az interdiszciplináris tudományterület - és hogy lehet-e, érdemes-e a természeti értékeket "pénzre váltani", azaz dollárosítani. A műsor itt hallgatható vissza >>>