Természet: 58 éve G.J. DUFEK ellentengernagy repülőgépével elsőként landolt a Déli-sarkon

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

1956. október 31-én, helyi idő szerint reggel fél kilenckor szállt le az első repülőgép az Antarktisz jégtábláira.

 


hirdetés

Fagyos fogadtatásban részesültek

 

A Déli-sarkon található Amundsen-Scott Állomáson (USA) csillagászok kémlelik bonyolult távcsöveikkel a világűrt, a világ egyik legérzékenyebb szeizmikus állomásán tudósok figyelik a földrengések okozta rezgéseket, illetve a Föld legtisztább levegőjén keresztül a légköri kémiát tanulmányozzák. Mindezt egy kis repülőgép tette lehetővé, amely ötven évvel ezelőtt, 1956. október 31-én szállt le az Antarktisz egyik jégtáblájára.

Az Antarktisz sokáig nem csupán óriási jégsapkája miatt jelentett fehér foltot a világtérképen. Bár a rómaiak már sejtették egy hideg, jeges déli világrész létezését, felfedezése csak a 19. században kezdődött el, miután 185 évvel ezelőtt először pillantották meg a jeges partokat. Elsőként Carsten Eggeberg Borchgrevink, norvég természettudós lépett az Antarktisz földjére 1895. február 17-én. A Déli-sarkot azonban nem ő, hanem honfitársa, Roald Amundsen érte el 1911. december 15-én, az angol Robert Scott előtt, akivel drámai versenyt futott. A norvég természettudós "partraszállásával" indult el a földrész tudományos feltárása.

 

Az Antarktisz felett elsőként Richard E. Byrd repült át 1929-ben, majd mások is követték a példáját, de egyikük sem kísérelte meg a leszállást. Senki nem tudta ugyanis, hogy milyen nehézségek várnak rá a sarkvidéken. 1956-ban érkezett meg az Egyesült Államok haditengerészetének R4D típusú gépe Conrad "Gus" Shinn parancsnok vezetésével, aki gépét az év híres slágeréről nevezte Que Sera Sera-nak.

 

A repülőgép leszállása után a motort nem állították le, hogy elkerüljék a fagyást (ezt még ma is így csinálják), ezután George J. Dufek, a Deep Freeze műveleti parancsnoka és Douglas Cordiner pilóta kitűzték az amerikai lobogót. 49 percnyi ott tartózkodás és egy kockázatos felszállás után, amelyet az is nehezített, hogy a gép talpa beleakadt a jégbe, a három férfi visszatért a ma McMurdo állomásnak nevezett bázisra, ahol az NSF azóta logisztikai központot hozott létre.

 

 

 

Shinnék teljesítménye sokak szerint az Apollo 11 tizenhárom évvel későbbi holdraszállásának teljesítményét idézi. "

 

Olyan volt, mintha egy új világba léptünk volna. Ott álltunk a rengeteg hó és a jég közepén, amelynek nem láttuk a végét. Az alattunk lévő jég mélységét még nem tudták meghatározni. Sivár és kietlen, teljesen halott világ tárult a szemünk elé, ahol életnek semmi nyoma nem volt rajtunk kívül"

 

- írta Dufek az 1956-ban megjelent Operation Deep Freeze című könyvében.

 

 

Az Antarktisz felfedezése

 

Az Antarktisz felfedezői, Bellingshausen és Lazarev orosz felfedezők 185 évvel ezelőtt, 1819. július 16-án idultak útra. 751 nap múlva értek vissza Kronstadtba.

hirdetés

 

http://sio.midco.net
Cook kapitány

A Déli sarkkört első európaiként James Cook szelte át második útján, 1773. január 17-én, elérve a déli szélesség 77. fokát. A kontinenst a tengerészek innen nem láthatták, de Cook jéghegyekről számolt be feljegyzéseiben. A partokat már majdnem megtalálták, ám kénytelenek voltak visszafordulni Tahiti felé, hogy feltöltsék a hajó készleteit. A Resolution és az Adventure legénységével 1775-ig további két alkalommal szelték át a sarkkört.


A földrész partjainak felfedezésével kapcsolatban három személy nevét szokás említeni. Az egyik Fabian von Bellingshausen, egy 1819-es orosz expedíció vezetője; a második Edward Bransfield, a brit flotta kapitánya; a harmadik pedig Nathaniel Palmer amerikai kereskedő, aki hazafelé tartott Connecticutba.


A "valódi első" talán Bellinghausen volt, aki a Vosztok hajó fedélzetéről látta meg elsőként a partokat. Bellingshausen (orosznevén Faggyej Bellingszgauzen) és Mihail Lazarev 1819. július 16-án, 185 évvel ezelőtt indultak az Antarktiszra, és 1821. augusztus 5-én, 751 napos út után érkeztek vissza Kronstadtba. 

 

http://sio.midco.net
Fabian von Bellingshausen

Az első ember, aki az Antarktiszon partra szállt, az amerikai John Davis kapitány volt: 1821. február 7-én tette lábát a jeges földrészre.


Még ugyanezen év nyarán fókavadászok özönlötték el a szárazföldet, s e "fókabőr-láz" majdnem a medvefókák kihalásához vezetett.  1780 és 1892 között több mint 1100 fóka- és bálnavadász hajó fordult meg az antarktiszi partoknál. Hátravolt még a déli mágneses pólus meghatározása, ami James Clark Rossnak 1831-ben sikerült is, jóllehet magát a pontot nem tudta elérni.


Az első tudományos kutató, aki lábnyomát Antarktiszon hagyta, Carsten Borchgrevnik norvég biológus volt 1895-ben. A történet szerint úgy lett ő az első, hogy csónakjából a vízbe ugrott, hogy ott ülő társait is megelőzhesse.

 

http://sio.midco.net
Roald Amundsen

Miután a kontinens partvonalát meghatározták, a kutatók érdeklődése a földrész belseje felé fordult. Earnest Shackleton a Birodalmi Transz-Antarktikus Expedíció keretein belül 1908-ban már a Déli-sark felé tartott, ám 180 kilométerrel a sarkpont előtt kénytelen volt visszafordulni (az ő útvonalát a Mount Everestet is elsőként megmászó Sir Edmund Hillary fejezte be 1957-ben).


Miután 1909 tavaszán az amerikai Robert Peary elérte az Északi-sarkot, a Déli pólus felfedezése maradt az utolsó nagy feladat. Ezt később Roald Amundsen és Robert F. Scott 1911-1912-es tragikus versengése hozta el.
 
 
A modern felfedezés korszakát Richard Byrd amerikai tiszt első antarktiszi repülésétől fogva számítják (1929. november 28-29.). Az első térképek alapjául szolgáló légifelvételek az 1930-as és 50-es évektől állnak az expedíciók rendelkezésére.


A Nemzetközi Geofizikai Év iránymutatásai adták a keretet a modern, tervszerű tudományos feltáráshoz, mely 1956 és 1958 között kezdődött. A gazdagabb országok ekkortól kezdtek állandó kutatóállomásokat építeni. A nemzetközi együttműködés eredményeként 1959. december elsején megszületett a kontinens életét ma is irányító Antarktiszi Egyezmény, mely 1961. június 23-án lépett életbe.


Végezetül pedig egy kis érdekesség: a kontinens első dokumentált szülöttje Emilio de Marcos Palma, aki 1978. január 7-én született Hope Bay-hez közel. Egyszesmind ő a világ legdélebben született embere is. Az édesanyja az argentin kormány megbízásából dolgozott a földrészen, így Argentina adta az első "bennszülöttet" Antarktisznak.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3233_2105755_6287_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2790_2105754_1770_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2782_2105753_9133_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2811_2105752_9538_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2806_2105751_4416_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2680_2105750_1214_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2818_2105749_7176_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2778_2105748_8415_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3100_2105747_1109_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu