Dadogás nem létezik, csak dadogók – állítják a szakértők. A jelenségnek ugyanis számtalan oka lehet. Néhány okot és következményt veszünk most számba.

 Futaki Balázs

A dadogás az afrikai törzsektől kezdve a skandináv országokig mindenhol ismert, és nem is ritka jelenség. A világon a gyermekek 5, a felnőttek kb. 1 százaléka dadog, összesen 70 millió embert érint. Számtalan oka lehet, és ma már több módszer is létezik mérséklésére vagy megszüntetésére – természetesen a kiváltó októl függően. A legismertebb Démoszthenész technikája, aki egy kavicsot tett a nyelve alá, hogy ezzel „kényszerítse” magát a pergő beszédre. Nem ez az egyetlen érdekesség a témával kapcsolatban. Lássunk néhány kevésbé ismert tényt a dadogásról!

Balkézről. A dadogás okai között fizikai és lelki tényezők is szerepelnek. Az utóbbihoz tartozik az átállított balkezesség is. Korábban bevett gyakorlat volt, hogy a balkezes gyerekeket átszoktatták. Ma már tudjuk, hogy ennek a pedagógiai gyakorlatnak mennyi negatív hatása van, többek között olvasási, számolási nehézségek, egyensúlyzavar, és igen: a dadogás is.

Férfiak hátrányban. Míg a gyerekeknél a dadogó fiúk és lányok aránya kb. 2:1, addig felnőttkorban jóval több férfit érint a jelenség. A dadogó férfiak és nők aránya kb. 4:1-re tehető.

Híres dadogók. Bár sok dadogó úgy érezheti, sok szempontból hátrányban van társaival szemben, sokan éppen előadóművészként futottak be nem mindennapi karriert. Bruce Willis gyerekkorában vette észre, hogy a színpadon elmúlik a dadogása, ezután iratkozott be drámaszakkörbe, és vált végül világszerte ismert színésszé. Anthony Hopkins ugyancsak dadogó, visszahúzódó tinédzserből lett nagy formátumú színész, Churchillt pedig a történelem egyik legnagyobb szónokaként ismerjük, noha élőbeszédben igencsak meggyűlt a baja a szavakkal.

Önmagát beteljesítő dadogás. Az úgynevezett élettani dadogás a gyermekkorban, a beszéd kialakulásával együtt járó, természetes jelenség. Nem kell róla tudomást venni, pláne nem tudatosítani a kicsiben a dadogás tényét. Ha ugyanis a szülő felhívja csemetéje figyelmét a dadogásra, éppen azt éri el vele, hogy a gyerek görcsölni kezd, túlzottan figyel a beszédére, és sok esetben később is dadogni fog.

A traumás dadogás. Valóban előfordulhat, hogy valaki egy erősebb trauma hatására kezd el dadogni. Főleg gyermekeknél történhet meg, hogy erősebb érzelmi hatásra – például anya elvesztése, bántalmazás vagy elutasítás hatására – a gyerek szinte egyik napról a másikra dadogni kezd.

Fertőző dadogás. Akárcsak az ásítás, a dadogás is ragadós lehet. Különösen gyerekeknél vehetjük észre, hogy egy hangadó dadogó gyermek hatására több más kicsi is dadogni kezd. Ezt természetesen csak tréfásan lehet fertőzésnek hívni, a hatás nem maradandó vagy káros.

Sárkány ellen sárkányfű. 2006-ban az USA-ban gyógyszert is fejlesztettek az akadozó beszéd ellen. A készítményt szedők 55 százalékánál érték el érdemi eredményt, míg a kontrollcsoport tagjainál, akik placebót kaptak, az esetek 36 százalékában következett be javulás. A placebó eredményessége mindenesetre elgondolkodtató tény a dadogás természetét, lelki eredetét illetően.