Az Alzheimer-kór több millió embert érint világszerte, a betegségről azonban keveset lehet tudni.

Szerző:Tóth Mónika

1. Nem a modern kor betegsége

Az Alzheimer-kórt már 1906-ban azonosították: Alois Alzheimer német pszichiáter és neuropatológus írta le először a tünetegyüttes egyes elmeit. Egy 51 éves beteg esetéből indult ki, aki különösen viselkedett, és emellett rövid távú memóriazavarai voltak. Később Alzheimer laboratóriumi kutatásokkal és más betegek eseteivel támasztotta alá elméletét, amely szerint az utóbb róla elnevezett kór különálló betegség, a demencia egyik válfaja.

2. Milliókat érint világszerte

Egy 2006-os kutatás majd 27 millió alzheimeres beteget regisztrált világszerte. A kutatók még nem találtak ellenszert a betegségre, noha a tünetek enyhítésére van mód. Előzetes számítások szerint 2050-re minden 85. ember érintett lesz a világon.

3. A keresztrejtvény segíthet?

Egy 2003-ban megjelent amerikai kutatás összefüggéseket tárt fel az időskori aktivitás és az Alzheimer tünetei között. A New York-i Yeshiva Egyetem orvos kutatói kimutatták, hogy akik időskorukban is szellemileg frissek maradnak, kisebb eséllyel lesznek alzheimeresek. Az olvasni szerető, rejtvényt fejtő, kártyázó, illetve hangszeren játszó emberek mintegy 60 százalékkal csökkenthetik annak kockázatát, hogy Alzheimer-kórosok, illetve demensek legyenek, azokhoz képest, akik kevésbé lelik örömüket ezekben a tevékenységekben.

4. A hírességeket sem kíméli

Számos híres emberről tudni, akik Alzheimer-kórban szenvedtek. Évekig küzdött a tünetekkel Ronald Reagen, Frank Sinatra és Puskás Ferenc is. Mivel a betegség a demencia egyik válfaja, a hírességek is sokszor hosszas, akár kórházi kezelésben is részesültek. Egy új tanulmány szerint még a híres angol írónő, Agatha Christie is szenvedhetett Alzheimerben. Noha őt sosem diagnosztizálták, kései műveinek elemzéséből egyes kutatók arra következtetnek, az írónál is megjelenhettek az Alzheimer-kór első tünetei.

5. Folyamatosak a kutatások: a B-vitamin szerepe

Mivel az Alzheimer-kór világszerte több millió beteget érint, számos kutatócsoport keresi az ellenszerét. Egyelőre a kórt gyógyíthatatlannak tartják, ezért legfőképp olyan újabb és újabb módszerekről lehet olvasni, amelyek a tünetek enyhítésében segíthetnek. 2011-ben az oxfordi Celeste de Jager kétéves kutatómunkával bebizonyította, hogy a nagy dózisú B-vitamin csökkentheti a szellemi hanyatlás tüneteit idős betegeknél. Az általa kikísérletezett gyógyszeregyüttessel, amely B6- és B12-vitamint is tartalmaz, a vizsgált betegek szellemi képességei 30 százalékkal kisebb mértékben csökkentek.

6. A zene varázsa

A kieső emlékeket nehéz visszahozni, azonban sok Alzheimer-kóros betegnél a régi dallamok segíthetnek a múlt felidézésben. Az amerikai Alzheimer Társaság többek között azt vizsgálja, hogy az éneklés mennyiben javíthatja a betegek életkörülményeit. Tapasztalataik szerint az Alzheimer-kórban szenvedők nem csupán gyerekkoruk zenéit ismerik fel, hanem a közös éneklés hangulatukat, közérzetüket is javítja. Daloló csoportjaikban bebizonyosodott: az éneklés a kommunikációban is segíthet.

7. Alzheimer a filmvásznon

Számos játékfilm foglalkozik az Alzheimer-kórral: a legtöbb esetben a családtagok, hozzátartozók szempontjából mutatják be, milyen is alzheimeres beteggel együtt élni, és hanyatló állapotában segítségére lenni. Az egyik legismertebb ilyen film a Szerelmünk lapjai, amely egy idős pár megismerkedésének emlékeire épül. A 2001-es Iris című angol–amerikai film pedig Iris Murdoch angol írónő élettörténetén keresztül mutatja be a betegség időskori kialakulását és magánéleti következményeit.