Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérésének összesítése. Eszerint legalább 459 település 694 helyszínén 11 412 erdei fülesbagoly telel.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január közepén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás rendkívül sikeres volt.

A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 459 településén, 694 helyszínen, 11 412 erdei fülesbagoly telel. A felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt. Ennek köszönhetően a számlálás tíz éves történetében az idei volt az első, melyben Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. 

Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is jól mutatja, hogy 2018-ban 227 olyan településről kaptunk információkat, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem. A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 11 412 bagoly legalább 2 853 000 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2017/2018-as telelési időszakban. Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 71,5 tonna.

A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell a drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.Ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének fontosságát, amiben a madarak többségét vendégül látó lakosságnak nélkülözhetetlen szerepe van. 
További részletek, érdekességek, megyei bontású és összesített adatok >>>

Baglyok érdekességek

A baglyok a madarak osztályának egyik rendje, 2 család és 217 faj tartozik ebbe a rendbe. A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő. Érdekességük például, hogy a baglyok összes faja rendelkezik szemöldökkel és nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, látásuk is kitűnő viszont a szemüket nem tudják mozgatni. Az OzoneTv mai Egyenlítő c. műsorának vendége Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője személy szerint nagyon kedveli a baglyokat és sok ismerettel is rendelkezik ezekről a madarakról. A műsorban szó esik többek között az erdei fülesbagolyról, az uhuról, a hóbagolyról és több kuvikról is.

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Egy-egy fenyőn nem ritkán több tucat egyed is nappalozik, majd sötétedéskor vadászatra indulnak. 
Az uhu tipikus csúcsragadozó, a táplálkozási piramisnak ténylegesen a legmagasabb pontján helyezkedik el. Minden nála apróbb állatot elfog. Nem ritka, hogy más kisebb ragadozókat, így macskabaglyot, erdei fülesbaglyot, egerészölyvet is zsákmányol. 
A füleskuvik az egyetlen Magyarországon költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Tollazata a fa kérgéhez hasonló, ezért jól el tud rejtőzni a fák lombkoronájában. Éjjel aktív. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja.