A hegyekbe kiránduló embereket általánosságban két nagyobb csoportra oszthatjuk: a legtöbben túrázni, kirándulni jönnek a Tátrába, melynek során nem lépik át a Tátrai Nemzeti Park határait, miközben újabb és újabb útvonalakat járnak be. Másokat viszont a hegyeken kívül más látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek is érdekelnek, kedvelik a termálfürdőket vagy szívesen sétálnak egyet Zakopane sétálóutcáján, a hírhedt Krupówkin. Ön, kedves olvasó melyik csoportba tartozik?
Én magam (a cikk írója, Krzysztof Barczik – a szerk.) a második csoportba tartozom, ezért megpróbálom megvédeni azokat a turistákat, akik nem csak a hegyeket látják a Tátrában. Természetesen nem tagadom, hogy a tátrai tartózkodás során messze a legjobb program egy túra a hegyekben, ugyanakkor igyekszem ezt a kérdést más szemszögből nézni. A Zakopanéba és a környező településekre érkező turisták vagy azért jönnek ide, hogy a hegyekben túrázzanak, vagy hogy vegyenek egy füstölt sajtot a Krupówkin, esetleg századszor is sorban álljanak a Gubalówkára közlekedő felvonónál. A kérdés az, miért nem próbálják meg összevonni a kettőt?
Egykor azt terveztem, hogy végigmegyek a Nyugati-Tátra főgerincén a Volovectől a Szürke-hegyig, majd a túra után egy napot Liptószentmiklóson, a Tatralandia élményfürdőben töltök. Egy aquaparkban vagy egy termálfürdőben töltött nap tökéletes regenerálódást jelent a túra során elfáradt izmoknak.
Mi a baj azzal, ha valaki szimbolikusan megiszik egy pohár sört a Krupówkin egy sikeres túra után? Véleményem szerint ezzel csak akkor van a probléma, ha valaki kimondottan azzal a céllal érkezik a Tátrába, hogy sorban álljon egy felvonónál vagy sétáljon egyet a Krupówkin. Mert eljönni a Tátrába, és nem felmenni a hegyekbe vagy a völgyekbe, szerintem bűn!
Az előbbiekben megpróbáltam felvázolni azoknak az álláspontját, akiknek „nem kell megmagyarázni, miért jönnek a hegyekbe”, és azokét is, akik „soha nem értik a hegyeket”. Egy kicsit más a helyzet, ha a szlovák oldal viszonyait nézzük. A Tátra déli oldalán ha valaki a nehéz túrák után valami más látványosságra vágyik, annak ott van pl. a Jégtemplom a Tarajkán, a csónakázás a Csorbai-tavon, vagy ugyancsak valamelyik felvonó használata. Nekem úgy tűnik, hogy bár Lengyelországban is igyekeznek, de Szlovákiában valahogy jobban kihasználják a természet adta lehetőségeket. Ráadásul ott nem néznek olyan megvetően azokra, akik nem gyalog, hanem felvonóval jutnak fel a magasabb régiókba…
Kommentáld!