Több mint 7 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Bulgária területén fejlődhetett ki az a faj, amely az emberfélék legkorábbi ismert őse lehet.

A Bulgáriában azonosított fog 
Fotó: Phys.org

Nem lehetetlen, hogy legkorábbi ismert felmenőnk nem Afrikában, hanem a Balkán területén élt. A kutatók bíznak benne, hogy újabb bizonyítékokat találhatnak ezen elképzelés alátámasztására - számol be a Phys.org. Korábban ugyanis ezen elméletet alátámasztó maradványokat fedeztek fel egy kiszáradt folyó medrében, a dél-bulgáriai Rupkite közelében.

A történet 2002-ben kezdődött, amikor egy helyi amatőr paleontológus, Petar Popdimitrov unokája egy megkövesedett fogra bukkant. Popdimitrov először azt hitte, egy állat maradványába botlottak, fogorvos veje azonban úgy vélte, a lelet egy emberhez tartozhat.

Popdimitrov 2007-ben mutatta meg a fogat Nyikolaj Szpasszovnak, a bolgár Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársának, illetve Denis Geraads-nak, a francia Nemzeti Természettudományi Múzeum szakértőjének.

10 évvel az első vizsgálat után Szpasszov a Tübingen Egyetem kutatójával, Madelaine Böhmevel arra jutott, a fog passzol ahhoz a Graecopithecus-állkapocshoz, melyet német katonák találtak meg Athénban 1944-ben, egy bunker kiásása közben.

Az állkapocs, a fog és a korabeli régió alaposabb elemzése után a szakértők megdöbbentő elméletet dolgoztak ki: úgy vélik, hogy a Graecopithecus volt a legkorábbi emberféle. Ez azt jelenti, hogy az ember, a gorilla, a bonobó és a csimpánz legősibb közös felmenője nem Afrikában, hanem Európában jelent meg.

Korábban úgy gondolták, a legelső emberféle a 2001-ben Csádban azonosított 7 millió éves Sahelanthropus. „Most úgy véljük, hogy a Görögországban és Bulgáriában megtalált Graecopithecus volt az, mert a két leletünk több százezer évvel idősebb” - mondta Szpasszov.

Egy kifejlett hím Graecopithecus nagyjából 40 kilogrammot nyomhatott, megközelítőleg annyit, mint egy mai csimpánz. Az élőlény állkapcsa igen erős volt, segítségével akár a fakérget és a keményebb terméseket is fel tudta törni. Szpasszov hozzátette, a faj valószínűleg felegyenesedve járt.

A csoport új elméletét rengeteget kritizálták a kevés bizonyíték miatt. Éppen ezért a szakértők úgy döntöttek, felkerekednek, hogy újabb leleteket találjanak. Szpasszov csapatával bízott benne, hogy egy új feltárással a fogaknál és állkapcsoknál többet, akár egy medence, csípő vagy koponya töredékeit is meglelhetik.

Mivel Bulgáriában csak kevés anyagi támogatást tudnak biztosítani a kutatásokhoz, az ásatás mindössze 8 napig tartott. Igaz, ez is elég volt ahhoz, hogy több száz maradványt fedezzenek fel. Remélhetőleg ezek közt a későbbi elemzésekkel újabb Graecopithecus-leleteket azonosítanak majd.

A szakértők azt tervezi, hogy 2017 szeptemberében Görögországban és Macedóniában folytatják kutatásaikat.

Összeállította: Lugosi Péter