Egyszer télen (márciusban) egyedül túráztam Szlovákiában (a többiek síeltek) és teljesen felkészületlenül összefutottam egy macival. Életre szóló élmény marad! Csak lemerevedve bámultam a  bundást. Na ettől kezdve gyarapítottam tudásanyagomat a témában (pl.: hogy kerüljem el a találkát? stb.), főleg mivel szeretek a területükön (Erdély, Felvidék, Horvátország, …) barangolni.

Először pár mondatban a szakirodalom által jegyzett leírás a viselkedésükről. Majd tanácsaim, amit próbálok időről-időre bővíteni, betartani.

Életmódjuk: A barna medve mindenevő,  gyakorlatilag mindent megeszik: a növényeken és a terméseken (pl.:áfonya) kívül szívesen fogyaszt apró rágcsálókat (pl.:egereket, mormotákat), ízeltlábúakat, ritkább esetekben nagyobb emlősöket is (pl.: nyulakat).

Ragadozó életmódjuk elsősorban a téli álmuk előtti időszakban jellemző, ilyenkor sok zsírt szükséges felhalmozniuk, amit az állati eredetű táplálékforrásból tudnak biztosítani.

A hideg idők beköszöntével nyugalomba vonulnak. A medvék nem alszanak igazi téli álmot, a valóságban nem hibernálódnak (mint a kétéltűek, a hüllők és egyes rágcsálok), szívverésüket ugyan lelassítják, táplálékot nem vesznek magukhoz, viszonylag éber állapotban vannak, felébreszthetőek. (Példa 2011-ben egy svéd síelő esete.) A testsúlyuk télen jelentősen lecsökken, amit tavasszal szereznek vissza.

A vemhes nőstények a téli álom vége felé hozzák világra kölykeiket Az pedig már valóban a természet csodája, hogy a hetek óta semmivel sem táplálkozó mackómama teje mitől lesz átlag 22%-os zsírtartalmú (ilyen zsíros tejet Földünk állatvilágában csak a fókakölykök kapnak.)!

Előfordulása: A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik.

Ennek ellenére hiba lenne azt hinni, hogy a mackók egész nap csak lustálkodnak: napi botorkálásuk során átlagban 2 km-t tesznek meg, kivételes esetekben viszont egy nap akár 10 km-t is átgyalogolnak.

A barna medvék magányos állatok, csak olyan helyeken láthatjuk többesben, ahol táplálékbőség van, ilyen például egy nagyobb érett áfonyacserjés terület.

A medvék telephelyeit ezért viszonylag nagy magasságban, lakott helyektől távol találjuk, az állatok pedig jobbára csak éjszakánként ereszkednek le a völgyekbe - zsákmányszerzés céljából. 

A fiatal nőstény medve sokszor születésének helyén telepedik meg. Az ifjú hím medve elvándorol, és igyekszik a felnőtt hímek útját elkerülni, mert a riválisok találkozása gyakran halálos küzdelembe torkollhat. "A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak."

 TANÁCSAIM 

1.             Túrázáskor

Amikor „medvésben” járok, pl.:2011.május, alkalmazom a LEGFONTOSABB szabályt: NE LEPD MEG A MEDVÉT! Nem csípik a meglepit! Folyamatos időközönként kiabálj, mint Bear Grylls, énekelhetsz is, vagy beszélj hangosan. Nem próbáltam, de köthetsz egy „medvecsengőt” a hátizsákodra. Ebben a lényeg: a medve beazonosítja a helyedet és elkerül. Mivel a medve alapjában kerüli az embereket, ha teheti elkerül. Látszik ez abból is, hogy kevesen látnak medvét. Inkább csak a nyomát. A csapatban haladás ilyenkor előnyösebb, mint egyedül. Ha folyamatosan megy a csicsergés, a medve könnyebben észrevesz. Ha sűrű bozótosban kell menned, tényleg lármázz! Ha tetemet látsz, bűzt érzel, kerüld el azt a részt! Láttam a Discovery-n egy vadászt, akit azért támadott meg a medve, mert figyelmen kívül hagyta ezt és megnézte a medve által elejtett vadat. Ha hangoskodsz, valószínűleg elkerülöd. De ha csendesen bekerülsz a zónájába (és még bocsai is vannak), nagy eséllyel átélhetsz egy macitámadást. Nem véletlen a Székelyek mondása: ”A medve nem játék!” A medvék indoktalanul nem támadnak. Majd' minden esetben az emberek a felelősek a támadásért. Ez nem érvényes az emberi kajákra, hulladékokra szokott (szoktatott) maciknál. Nekik a természetes viselkedésük felborul. Több szerencsétlen esetről hallottam Romániából (”kukázó macik”). Nekik a étel összekapcsolódik az emberrel, és ez baj.

2.             Sátrazáskor

Ne a csapások közelében sátrazz! Ne főzz a sátornál! Ne aludj kajaszagú ruhában! Ne legyen illatos ez-az a sátradban! Ne sátrazz kukák/szemét közelében (pl.: Romániában)! A kaját jó messze a sátortól, 2 fa közé felhúzva tárold! Az edényeket jobb, ha a távolban a tehén, mint a sátorban a medve nyaldossa (2010. Erdély! HTTK túra)!

3.             Találkozás esetén:

Ha látod, kerüld el, ha van rá mód. Ha közelről találkoztok össze, maradj nyugodt. Ritkán támadnak, a szakirodalom szerint, csak a bocsaikat, elejtett zsákmányukat és személyes territóriumukat védik. Ha már nem érez fenyegetést, megy tovább. Van, hogy közelebb jön, feláll kétlábra, hogy jobban lásson. Ez még nála nem a támadás jele. Mozgasd a karod hogy magasabbnak lásson, határozott mély hangokat adj ki!  Ne szaladj el, rögtön zsákmánynak néz! Ha már nem foglalkozik veled, lassan, nem megfordulva hátrálhatsz! Ha többen vagytok, ütögessetek össze lábast, túrabotot!

Ha megtámad: ”Tettesd magad halottnak!” módszer. Lényege: magzatpóz, kézzel a tarkót védve. Ha fenyegetve érezte magát és azért támadott, ott fog hagyni. Erőspaprika vagy gázspray is jó szolgálatot tesz. Bár nekem nincs.

Mindent összegezve: ha betartod a legfontosabb szabályt, nagy a valószínűsége hogy nem fogsz látni sem, nemhogy találkozni macival.

    http://hegyekvandora.hu/