Az asztrológia és a csillagászat sokáig kéz a kézben fejlődött, és igen komoly karriert futott be, különösképpen az ókori világban. Ahogyan minket is, az ókori embert is érdekelte, hogy mit hoz a jövő. Az első írásos jövendőmondás Kr.e. 19. századból maradt fent (ez kb. Ábrahám kora).

A csillagászati ismeretek az ókorban egészen mások voltak mint ma, például Mezopotámiában alapvetően 5 bolygót ismertek, ezeket pedig isteneknek tartották. (Mai napig őrzünk néhány ilyen elképzelést a hét napjainak neveiben: Saturday, Sunday, Monday) Az ókori világban ismeretlen volt a személyes asztrológia, horoszkópot egész birodalmakra készítették, illetve az uralkodóra, aki egy személyben az egész birodalmat képviselte (ez a szemlélet csak a felvilágosodás korában tolódik el a polgárság irányába). Az első fennmaradt horoszkópot Kr.e. 410-re datálják.

A Római Birodalomban – a kiváltságos császárok kivételével – nem lehetett keleti asztrológusokhoz fordulni, ugyanis a birodalomban a hanuspexek (madárjósok) kiváltsága volt látni a jövőt – és elfogadni az ehhez tartozó pénzbeli ellentételezést. Rómában, tehát ebből a megfontolásból, tiltották az asztrológiát.

Egységes világkép-e az asztrológia?
A válasz egyértelműen nem. Ha ez tényleg az emberiség ősi, közös ismerete lenne, nem lenne ekkora különbség a rendszerekben. Egyrészről már sejthető, hogy az égbolton megjelenő csillagokba belelátott „képek” kultúránként mást és mást jelentettek. (Pl. a görögöksaját isteneiket, a kelták fákat, a kínaiak teljesen másfajta állatokat stb.)

Az asztrológia céljai 
Az asztrológiának sokféle célja lehet, a legjellemzőbbek a következők:

• születési (személyi) asztrológia: egy adott személy születési/fogantatási időben leírható csillag- és bolygóállás viszonyaiból kiindulva következtetéseket von le az adott személy személyiségére, egészségére, párkapcsolatára, karrierjére, halálára stb. vonatkoztatva

• mundán (evilági) asztrológia: egy adott pillanatban egy ország, esemény, politikai fordulat stb. horoszkópja (sokáig csak ez volt!)

• jövőkutatás az asztrológia alapján: Mi lesz ezután?

• a legalkalmasabb időpont kutatása: Mikor a legjobb? (Pl. aláírni ezt a szerződést, házasságot kötni..)

• üzleti, szórakoztatási célok: magazinok által kínált horoszkópok tartoznak ide, amikor a cél egy adott termék eladása és/vagy a sztárpletykák által még ki nem töltött hasábok megtöltése valódi horoszkóp felállítása nélkül (Példa: magazinok horoszkópjai)

A nyugati asztrológia
A többféle asztrológiai rendszer közül hazánkban a legelterjedtebbet, a nyugati asztrológiát vizsgáljuk meg részletesebben. A nyugati asztrológia a zodiákust 12 egyformának mondott csillagképre osztja be, ezek sorrendben: Kos, Bika, Ikrek, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Bak, Vízöntő és Halak. Az a kifejezés, hogy egy adott csillagképben vagyunk, azt jelenti, hogy az adott csillagképet éppen nem látjuk, ui. a Földről nézve éppen abban jár a Nap. Amikor valakitől megkérdezik, hogy milyen jegyben született, általában gondolkodás nélkül rávágja. A nyugati asztrológia érdekes vetülete az egészségügyi asztrológia. Lényege, hogy az egyes állatövi jegyekhez szerveket és betegségeket rendel, és ez alapján következtet a kliens lehetséges vagy meglévő betegségeire/hajlamaira.

Mégis, miért "működik" az asztrológia? 
Nem gondolom, hogy erre a kérdésre minden részletet illetően tudok válaszolni, de három szempontot érdemes megfontolni:

• közös hit: aki komolyan veszi, már eleve bizalommal fordul hozzá, kritika nélkül
• az asztrológus emberismerete. Akik komolyan veszik, elutasítják a „szalagszerű” horoszkópot, ui. mindenkivel személyesen beszélnek
• szellemi befolyás lehetősége.

A pszichológiai érvei
A tudományos vizsgálat harmadik területe a pszichológia, az emberi lélekkel foglalkozó tudomány. Mivel az alkalmazott pszichológiai terápiák között találkozhatunk ún. asztrológiai pszichológiával, a pszichológusok maguk is kénytelenek voltak ezt a módszert megvizsgálni, és esetleges hibáira/veszélyeire figyelmeztetni. Az első dolog, amit megemlítenek, az, hogy a személyiségtípusok nem a születési idő alapján alakulnak ki.Valóban van szerepe annak, hogy ki mikor és főként hova született, de ez inkább szociológiai tényezőként hat az egyén személyiségének kialakulására.

Gondoljuk végig: pl. sokkal inkább hasonlítani fog két személy személyisége akkor ha azonos korszakban születtek (pl. mindketten átélték a világháborút), még akkor is, ha más csillagképben születtek, mint akkor, ha azonos csillagképben születtek – ugyanakkor 50 év különbség választja el őket.

A modern pszichológia szerint egy adott személy személyisége kb. 70 személyiségjegy alapján írható le. A jelenlegi pszichológiai iskolák egyáltalán nem szeretik az olyasfajta skatulyázásokat, amiket az asztrológia és korábban a pszichológia is művelt. Megítélésük szerint egy ember lelki alkata sokkal bonyolultabb annál, mintsem hogy 12 alaptípusba sorolható lenne. A másik szempont, amire a modern pszichológia felhívja a figyelmet az, hogy mivel az asztrológiához forduló személy már eleve bizalommal fordul az asztrológushoz és következtetéseihez, ezért roppant veszélyes lehet az, ha valamiféle negatívum kerül bele az elemzésbe.

Mivel ez ilyen módon kijelentetett, az illető akár tudatosan, akár tudattalanul, de hozzáigazíthatja az életét, így az elemzés mintegy önbeteljesítő próféciaként működik. Gondoljunk bele: ha az szerepel a horoszkópomban, hogy anyagi nehézségeim lesznek, lehet, hogy éppen emiatt kezdek el felelőtlenül gazdálkodni a pénzzel – és tényleg anyagi nehézségeim támadnak. Még veszélyesebb lehet ez betegség/halál időpontjának megadása esetén. Éppen ezért a pszichológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy az asztrológia veszélyes.

A BIBLIA ÉS AZ ASZTROLÓGIA

Teremtéstörténetek 
Az első dolog, amit érdemes megfontolnunk az az, hogy az asztrológia világképe a korabeli világképekben gyökerezik. Ha összehasonlítjuk a bibliai teremtéstörténetet és a korabeli mezopotámiai teremtéstörténeteket, azt láthatjuk, hogy jelentős különbségek vannak. A korabeli teremtéstörténetek világképe általában panteista szemléletű, azaz az istenek részei a világnak. Azért kell tehát szerintük a csillagoktól tartani, mert világképükben a csillagok sorshatalmak/istenek – vagy legalábbis azoknak képei.

A Biblia üzenete ezzel szemben teljesen más. Ha megnézzük az 1Móz 1:14-19-et, láthatjuk, hogy Isten a világtól elkülönülten létezik, nem része a világnak. Megtudhatjuk azt is, hogy a csillagok nem sorshatalmak, azokat Isten helyezte az égboltra azzal a céllal, hogy az időt beosszák (strukturálják) és a tájékozódást segítsék.Látható tehát, hogy az ókori mezopotámiai világkép, amiből a mai nyugati asztrológia is kifejlődött homlokegyenesen másként gondolkozik az „istenekről” és a csillagokról, mint a Biblia.

A Biblia tiltja az asztrológiát
Néhány igevers nagyon egyértelműen fogalmaz a csillagok és az asztrológia kérdésében. A legelső határozott tiltás Izrael, mint Isten népe számára:

„Ha a szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened az ÚR!” (5Móz 4:19)

Keresztényként sem gondolkozhatunk másként erről a kérdésről, hiszen ha a leborulás manapság nem is igazán jellemző, de vajon nem ugyanezt jelenti-e az, ha életünket hozzájuk igazítjuk? Az 5Móz 18:9-12-ben Mózes részletesebben ír a különféle okkult praktikákról, ami ezzel zár le: „de neked nem engedi azt meg Istened, az ÚR” Egyértelmű az üzenet: aki komolyan veszi a Bibliát, az nem árthatja bele magát az okkult tanításokba, és az asztrológiába se. Ézsaiás 47. fejezetében hosszas próféciát olvashatunk Babilonról.

A prófécia így fejeződik be: „Agyonfárasztod magad tervezgetésekkel. Álljanak elő, és segítsenek meg, akik az eget vizsgálják, a csillagokat nézik, és újhold napján előre megmondják, mi történik veled. Úgy járnak, mint a tarló: tűz égeti el őket. Nem mentik meg életüket a lángok hatalmából. Nem melegedni való parázs az, nem olyan tűz, ami mellett ülni szoktak. Így jársz majd a varázslókkal, akikkel ifjúságod óta vesződtél. Mindenki hanyatt-homlok menekül, nem segít rajtad senki” (Ézs 47:13-15)

A prófécia alapján néhány dolog világossá válhat számunkra:

• Babilóniában a jövőtől való félelem indukálta a csillagjóslást
• Voltak olyan varázslók (mágusok, asztrológusok), akik megmondták a jövőt
• Isten ítélet alá vonja a csillagjósokat: nem menekülnek meg az ítélettől
• Nem lesz segítség – sem a varázslóktól, sem a varázslókra hallgatókról

Ennek a fényében tekinthetjük-e pusztán csak könnyed játszadozásnak az asztrológiát? És végül Jeremiás próféta könyvében határozott bátorítást kapunk: nem kell, hogy féljünk a csillagoktól: „A pogányok szokását el ne tanuljátok, ésaz égi jelektől ne rettegjetek, mert csak a pogányok rettegnek azoktól.” (Jer. 10:2) Mindezt látva egyértelmű a Biblia állásfoglalása: az asztrológia Isten népe számára tilos!

A Bibliában néhány helyen találkozunk „csillagistenekkel”:

• Szikkút és Kijjún csillagistenek (Ám 5:25-26)
• Romfa isten csillaga (ApCsel 7:41-43)
• Asera, Baál és a csillagok seregei (2Kir 17:16-17)
• Szerencseistenek, sorsistennők (Ézs 65:11)
• Nérgál (= Mars) (2Kir 17:30)
• Nébó (=Merkúr) (Ézs 46:1)

Azonban akár Izrael akár a pogány népek gyakorlatában jelentek is meg ezek a dolgok, Isten sohasem helyeselte azt. Az asztrológusok gyakran emlegetnek néhány igeverset a Bibliából, melyek szerintük alátámasztják, hogy Isten megengedi az asztrológiát. Az első ilyen igehely az 5Móz 4:19: „Ha a szemedet az égre emeled, és látod a napot, a holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened az ÚR!”

Ha elolvassuk a szövegkörnyezetet és végiggondoljuk az ott olvasottakat, hamar rájöhetünk arra, hogy itt Isten nem „engedélyt ad” a pogányoknak (népeknek), hogy asztrológiával foglalkozzanak, hanem határozottan megtiltja azt Izraelnek, mint választott népnek. Hiszen ez az egyik, ami megkülönbözteti őket tőlük: ők nem a csillagokat tekintik isteneknek, hanem az élő Istennel van kapcsolatuk. Nem igaz tehát, hogy itt Isten megengedte a népeknek az asztrológia művelését. Velük egész egyszerűen nem kötött szövetséget, és ezért nem is utasította őket semmi ilyesmire.

A másik ilyen érv József álma szokott lenni (1Móz 37:9-11), amelyben József is 11 csillagot, Napot és Holdat látott álmában, amiről beszámol testvéreinek. Az asztrológusok értelmezése szerint József itt csillagjósként a csillagok alapján magyarázza a jövőt. Ha azonban végiggondoljuk: Józsefnek álmában jelent meg a 11 csillag, a Nap és a Hold, nem a valóságban. Nem a csillagjegyeket vizsgálta, mint az asztrológusok.

Álmában jelentek meg ezek a szimbólumok: a 11 csillag a testvéreit jelentette, a Nap és a Hold apját és anyját – tehát konkrét jelentéssel bírtak. Ha az asztrológusok József példáját követik, akkor akár kévéket is vizsgálhatnának, mivel ez is szerepelt József álmában! További érv, hogy Dániel próféta maga is asztrológus volt. Ha azonban részletesen elolvassuk Dániel könyvének 2. fejezetét, kiderülhet, hogy amikor Dániel a mágusokkal ellentétben megfejtette Nebukadneccar álmát, nem a csillagokhoz fordult segítségért.

Társaival együtt Istenhez imádkozott, aki elmondta neki mind az álmot, mind annak megfejtését. Ez az érv sem állja meg tehát a helyét. Az egyik legismertebb érv az utolsó: a betlehemi csillag, amelyet a Keletről jött mágusok követtek, akik – ezek szerint – a csillagok állásából állapították meg a Megváltó megszületését. Van azonban itt is egy kis probléma: a betlehemi csillag meglehetősen furcsán viselkedett: vezette őket, és megállt egy adott ház felett. (Mt 2:9). Ez a természetfeletti jelenség sok mindennel magyarázható, csak éppen hagyományos csillagászati eseményként és asztrológiával nem. Ez az érv sem elfogadható tehát.

Hogyan viszonyuljunk az asztrológusokhoz? 
Véleményem szerint Dániel jó példát mutatott erre: nem hagyta őket kivégeztetni, még akkor sem, ha erre alapja és lehetősége lett volna a Dn 2-ben. Imádkozzunk értük is!

Összegzés
Az első, amit láttunk, hogy az asztrológia nem egységes világkép. Az asztrológia különféle hagyományokon alapszik, ezek közül szubjektív módon, esetleg kulturális környezetünknek megfelelően választhatunk a lehetséges típusok között. A fő irányzatokon belül is jelentős különbségek vannak egy adott iskola kiválasztásában. Tehát az asztrológia konkrét alkalmazásánál nagyon nagy a szubjektív elem. Tudományos szempontból az asztrológia vitatható. A csillagászat szerint világképe túlhaladott, a matematikai statisztika szerint nincs valódi összefüggés a tapasztalati tények és állításai között, míg a pszichológia felhívja a figyelmet arra, hogy adott esetekben veszélyes lehet. Az asztrológiáról a Biblia még határozottabban foglal állást: tilos!

Jövőnk és a Biblia
Sokunkat izgat, hogy mi lesz velünk, mi lesz a világgal hoszszabb távon. Ezt a természetes emberi vágyat a Biblia is figyelembe veszi.Először is nincs szükség mundán asztrológiára ahhoz, hogy megismerjük az emberiség történelmét és jövőjét.

Erről igen határozott kijelentéseket olvashatunk el Dániel próféta könyvének második fejezetében, de havégigtanulmányozzuk a Biblia egészét (Teremtéstől Jelenésekig), a Dn 2-ben megjelenő vázlatos képet sok pontban sokkal részletesebben ismerhetjük meg. A Biblia nem hagy kétséget egyéni sorsunkat illetően sem, bár a Biblia szerint az ember szabad akarattal rendelkezik, nincs minden előre eldöntve felőle, mint ahogyan azt az asztrológia sugallja. Istenszámára a legfontosabb kérdés mindenképpen az, hogy mi lesz a sorsunk az örökkévalóságban. Jézus maga mondta:

„Bizony, bizony mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.” (Jn 5:24)

Középtávon szintén megtudhatjuk, hogy mi lesz velünk, csak meg kell ismerkedni a Biblia bölcsességi irodalmával. (Például Péld 26:27: „Aki másnak vermet ás...”). A bölcsességi irodalom etikai tanításai eligazítanak az életben, tudhatjuk, hogy tetteinknek és az azt meghatározó alapvető hozzáállásunknak az élet különböző területein milyen következményei lehetnek. Rövidtávon is eligazítást nyújt a Biblia. Ígéretünk van arra, hogy Jézus velünk van minden napon a világ végéig (Mt 28:20), és arra is felszólít, hogy ne aggodalmaskodjunk a holnapi nap miatt(Mt 6:31-34).

Ha nem is mondja meg konkrétan, mi fog történni velünk, annyit mindenképpen tudhatunk, Isten gondoskodik rólunk, szemmel tart, szívén viseli a sorsunkat, vezeti az életünket, egy hajszál sem eshet le a fejünkről a tudta nélkül. Akik Istent szeretik, minden a javukra válik (Római levél 8:28). Szeretnék mindenkit bátorítani, hogy kutassa ezeket az igazságokat, és ismerje meg a Biblia kijelentése szerint mit rejteget számára a jövő!

Forrás:Brátán János, Brátánné Mikics Vera, Apológia Kutatóközpont