Kép: Wikipeida
Bár a bálnákat és delfineket is magába foglaló csoport fajairól eddig is tudni lehetett, hogy emberszerű vonásokkal rendelkeznek, egy új tanulmány tovább árnyalja a képet - számol be a Manchesteri Egyetem oldala. A szakértőket Kieran Fox, a Stanford Egyetem kutatója vezette.
A csapat 90 cetfaj adatait elemezte, és arra jutott, hogy kapcsolat van az agyméret és a szociális-kulturális vonások között. Fox szerint az eredmények azt sugallják, hogy az élőlények fejlettebb szociális és kognitív képességeket érhetnek el, mint eddig hittük. Az azonban kérdéses, hogy a különböző agyszerkezettel rendelkező főemlősök és cetek hogyan tehettek szert ennyire hasonló jellemzőkre.
Az új vizsgálat az első, amely nagy adatbázissal igazolja, hogy összefüggés van a cetek agymérete és társadalmi viselkedése között. Susanne Shultz, a Manchesteri Egyetem munkatársa úgy véli, párhuzamot lehet vonni az élőlények agymérete és szociális jellemzői és az emberek és főemlősök hasonló sajátosságai között. Ez persze nem jelenti azt, hogy a bálnák és delfinek valaha is elérhetik a mi fejlettségi szintünket - ahhoz befelé fordítható hüvelykujjakra lenne szükségük.
A kutatók szerint több hasonlóság is van a cetek és emberek szociális viselkedése között. A tengeri emlősök például szintén összedolgoznak a közös cél eléréséért, tanítják egymást, gyakran „dialektussal” kommunikálnak, sőt, a csoport egyes tagjait más-más hangjelzéssel hívják.
Michael Muthukrishna, a London School of Economics and Political Science szakértője hozzátette, az eredmények az antropológia számára is fontosak, hiszen az adatokkal jobban megérthetjük, hogy miért különbözünk annyira a többi állattól.
(650x417).png)
Kommentáld!