Elviselhetetlenül tűzött a nap, az aszfalt annyira felpuhult, hogy belesüppedt a cipő sarka. A francba! – dühöngött Erzsike és legszívesebben ledobta volna a lábáról a vadonatúj szandált, amit alig negyed órája vett a Kék Duna Áruházban. Akkor viszont a talpát égette volna az aszfalt. Hogy mért éppen ezen az úton akarta a városházát megközelíteni, nem tudta magának megválaszolni.

Igaza van anyámnak, én mindig a két rossz közül a rosszabbikat választom. Úristen, állt meg egy pillanatra az ütője, ha meglátja a szandálom tíz centis sarkát, hallgathatom a tanmeséjét, míg csak el nem kopik. Az áráról nem is beszélve.

Érezte, hogy a cipő sarka lejjebb süllyed, kétségbeesetten nézett körül, mint aki egy segítő tündér megjelenésére vár. Most, mit csináljak?

Egy fekete Wartburg állt meg nem messze tőle. A nyitott ablakon keresztül kiszólt egy kellemes hangú, negyvenöt év körüli, kopaszodó férfi. — Látom kisasszony, a szandálja meg akar szabadulni magától.

— Meg is érdemelném — szaladt ki Erzsike száján.

— Ha nem tart tolakodónak, elviszem, ahová akarja. Persze csak itt a városban.

            Nem tartotta fontosnak Erzsike törni a fejét, helyes-e elfogadni a segítséget, vagy nem, minden óvatosságot félresöpörve, kilépett a szandálból. A szandált kirántotta az aszfaltból, mezítláb a kocsihoz szökdécselt, és belibbent az anyósülésre.

— Hová parancsolja? — mosolygott bizalmat gerjesztően a férfi.

— A városháza elé.

— Én is pont oda megyek. — bólintott a férfi, és a lány szandáljára pillantott. — Én ugyan nem értek a női dolgokhoz, de nem tartom okos dolognak délelőtt tizenegy órakor ilyen topánkában közlekedni.

Éppen fél órával ezelőtt vettem, mert este egy rendezvényre vagyok hivatalos. A lábamon hagytam, mivel állásmegbeszélésre megyek. Meg aztán úgy gondoltam jobban mutatok, és emeli az esélyemet.

— Ennyire hiú, vagy ennyire kell az állás?

            Gyöngyözően kacagott fel Erzsike — Dehogy, dehogy! A férfiak az ostobák, Főleg a negyven év felettiek. Többet nyom a latba, ha egy nő nagyon mutatós, mintha okos. Az informatikában előnyt élveznek a férfiak. ezt szeretnék kiegyenlíteni.

            Széles vigyor mutatta, hogy a férfit mulattatja a válasz. — Talán nem mindegyik férfi ilyen. Van olyan is, akinél a csinosság a második helyre szorul.

— Maga talán ez a fajta? — pillantott végig a férfin oldalról a lány.

— Azt mondják rólam, még a feleségem is, hogy munkamániás vagyok. Bár szeretem a hölgyek társaságát, megelégszem a feleségemmel

— Mért nem tudok egy ilyen pasit kifogni? Nyugodtabban végezhetném a munkám, mert biztonságban érezhetném magam.

— Kívánom, hogy legyen szerencséje. Nos, megérkeztünk.

Tíz perccel később, amikor Erzsike benyitott a főnöki ajtón, sóbálvánnyá dermedt. Az íróasztal túloldalán az a férfi mosolygott rá, aki felvette a kocsijába.

/Számomra ismeretlen szerző/