Évtizedes hagyománya van a szakuraünnepnek az ELTE Füvészkertjében. Ilyenkor a látogatók plédekre telepedve gyönyörködhetnek a cseresznyefák virágzásában. A szemet gyönyörködtető látvány mellett többek között kaligráfiai és íjászati bemutatók is színesítik az április 7-én és 8-án, valamint április 14-én ás 15-én megvalósuló programot.
A szakuraünnep az áprilisi japán cseresznyefa-virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a fák virágzásában. A szakuraünnep a cseresznyefák virágzása mellett azért is számít különleges alkalomnak, mert a látogatók csak ezeken a napokon telepedhetnek le a fűre, máskor még tilos arra rálépni is.
Az érdeklődők szakvezetéssel tekinthetik meg a kertet 11 és 13 órától, a kastély emeleti termében pedig papírsárkányokat és pörgettyűket bemutató kiállítást láthatnak. A látogatók április 7-én megismerkedhetnek a hagyományos japán íjászattal, részesei lehetnek egy origamifoglalkozásnak, Gáncs Nikolasz közreműködésével pedig megismerkedhetnek a kalligráfia művészetével is. A rendezvény másnapján pedig a misztikus teaszertartás titkai tárulnak majd fel az érdeklődők előtt.
Az április 14-i és 15-i hétvége a japán hagyományok és a kézműves foglalkozások jegyében telik majd. A látogatók egy workshop keretén belül a japán gasztronómia szerves részét képező miso leves elkészítését is figyelemmel követhetik, a vállalkozó szelleműek pedig rejtélyes energiagyógyászati módszert akár testközelből is megtapasztalhatják.
A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. A látványt fokozza, hogy a virágok lombfakadás előtt pompáznak: hatalmas, tömött gömbökben borítják be a kopár faágakat.
A virágoknak szimbolikus jelentése van. Mivel rövid életűek, a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözik.
Kommentáld!