Kép: Pixabay
Sarah Stewart, a kutatócsapat tagja és a Davisi Kaliforniai Egyetem föld- és bolygótudományi intézetének munkatársa szerint az új modell sok olyan részletet magyaráz meg, melyeket más módon nehéz. „A Hold kémiailag közel azonos a Földdel, de bizonyos szempontból eltér tőle” - mondta a szakértő. A kutató hozzátette, modelljük az első, amely illeszkedhet a Hold összetételének mintájához.
A jelenlegi legelfogadottabb elmélet szerint a Hold akkor született meg, amikor a korai Föld egy Mars nagyságú égitesttel, a Theiával ütközött. A találkozás hatására olvadt kőzetanyag és fém szakadt ki a Földből, amely aztán összeállt egy új objektummá, a későbbi Holddá.
Az új hipotézis a szinesztia felfedezésén alapszik - az új égitesttípust 2017-ben írták le. A szinesztiák két bolygótömegű objektum ütközése után alakulnak ki a gyorsan pörgő kőzetanyagból. A különös égitest alakja leginkább egy fánkra hasonlít.
A szinesztiák valószínűleg nem léteznek sokáig, talán néhány ezer évig. Idővel, a kőzetanyag kihűlésével az objektumokból bolygók alakulnak ki.
Az új elképzelés alapján az ősi ütközés hatására előbb egy szinesztia jött létre, és ennek belsejében született meg a későbbi Hold. Simon Lock, a kutatócsoport tagja szerint elméletük azért jobb a korábbiaknál, mert a szinesztia több módon is kialakulhat, létrejöttét nem befolyásolja az ütköző objektumok mérete.
Miután a szinesztiát alkotó Föld létrejött, egy kisebb anyagrész különvált benne, majd kiszakadt, és létrehozta a Hold alapját. Bár az égitest összetételét a Földtől örökölte, jóval nagyobb hőmérsékleten formálódott, így elvesztette a könnyen párolgó elemeit.
(650x417).png)
Kommentáld!