Az erdélyi medenve keleti részét a Görgény és Hargita, valamint a Keleti-Kárpátok főgerince ketős ívvel koszorúzza. A két párhuzamos hegylánc között az olt és a Maros völgyében a bonyolult és hosszantartó földtani evolúció a negyedkorban zárt medencesort alakított ki. A Kártpátközi medencék mendegyike lépcsőzetes űllyedés eredménye.

Az Olt által kettészelt, hosszan futó három Csíki-medencét nyugaton a Hargita javarészt andezitekből felépített új vulkáni vonulata választja el az Erdélyi medencétől; míg keleten a Csíki havasok, a Gyimesi-hegyek és a Nagyhagymás képeznek természetes határt Moldova felé.

A medencét koszorúzó hegyvonulatok

A Felcsíki medencét

nyugaton a Hargita magasabb, északi vonulata határolja. A hagita főgerincét a Hargitafürdő fölé magasodó Csicsói-Hargita(1770m) alkotja. Erről a hosszan elnyúló magas hegyhátról pompás panoráma nyílik minden irányba, és már távolról látható a televízió erősítő állomásának toronyantennája. Különösen szép kilátást nyújt a Bagolykő(1688m), ahonnan tiszta időben a Fogarasi-havasok csipkés ormai is megpillanthatók. 

Hatgitafürdőről kiindulva a Csicsói-Hargita után a Madéfalvi-Hargita(1710m) következik. Ennek déli oldalából nőtt ki a páratlan szépségű Csompoly, mely az egész Hargita-vonulat legszabályosabb parazita vulkáni kúpja.

A Madéfalvi-Hargita folytatásaként a Rákosi-Hargita vagy régi nevén a Galusa-tető következik, magassága 1758 m. Együttesen határolják észak és kelet felől a Szentegyháza város felé lefutó Vargyaspatak hatalmas vízgyűjtő katlanját, a hajdani vulkáni krátert.

A Rákosi-Hargitától kezdődően a hegyvonulat főgerince hírtelen nyugatra kanyarodik, majd újbúl északnak fordul, a Madarasi-Hargitába(1805m) csúcsosodva ki. Itt a "leghargitább" a Hargita! A Nagy-Madaras széles pusztájával együtt és a nyugati oldalon épült menedékházzal-ahová jól jelzett turistaösvények futnak össze minden irányból – valódi turistaközpontja az Északi Hargitának.

A Madarasi-Hargita masszív törzséből számtalan bővízű patak ered és folyik a nyugati vagy keleti irányba. A nyugat fele lefutó nagyobb patakok a Nagyküküllő vízgyűjtő medencéjébe tartoznak. A keletre tájoltak közül említést érdemel az apró vízesésekkel tarkított Szökő-patak a Nagy-Madarassal, amely az Olt legnagyobb jobboldali mellékfolyója ezen a szakaszon.

A Madarasi-Hargita után a Fertő(1589m) lekopott vulkáni krátere következik, amelyet az Ivó-pataka nyitott meg nyugat felé. A kettő között lévő Tarhavas és Széleskút pustája a fajdkakasok(vadpáva) kedvenc drgőhelye, de ugyancsak itt van a szarvas- és medvelesek jelentős hányada is felállítva. A fertőből keletre veszi útját a Ráckebel, majd az Urság-pataka. A Fertő nyergén keresztülhaladó erdei út gépkocsival járható, mely Összeköti Zetelakát Csíkmadarassal.

A hosszú gerincű Kishavas és Komsa után az utolsó nagy vulkáni képződmény az Osztoros krátere(1385 m) zárja a Hargitát. Egyik hosszú, észak felé nyúló hegylába a Libán –tetőnél (1000 m) kapcsolódik a Dél-Görgényhez. A Libán-tetőn áthaladó 138-as műút fontos közlekedési kapocs Gyergyó vidéke és Székelyudvarhely között. Az Osztorosból ered a nyugatra folyó Sikaszó, míg a Lok-pataka keletre halad és Karcfalva határában egyesül a Madicsával.

Az Osztoros ikerkráter nyugati karéjában, a Sikaszó-patak forrásvidékén található az Ördög-tó, az egyetlen hegyi kőzegláp az északi Hargitában. Sokkal kissebb, mint dél-hagitai rokona: a Lucs, de szeszélyes viselkedése miatt régóta a figyelem központjában áll. Jellegzetessége, hogy tavasszal tó képződik a mocsaras terület fölött, amely később a vizek leszívódásával eltűnik.

Északkeleten az Osztoros egyik karja összekapcsolódik a Csík-magasával(1154 m). Ez a különálló vulkáni kóp a Felcsíki-medence és a Gyergyói-medence határán áll. Kelet felé haladva a Csíkmagasága Marosfőnél a Gréceshez csatlakozik. A Grécessel szemben álló kristályos palákból épült Feketerez(1554 m) az Olt forrásvidékét választja el a Gyergyói-medencétől.

Az impozáns Feketerez – a Maros szülőatyja – szemben áll a tőle keletre húzódó Nagyhagymással. 

Közöttük a bölcsőjébő alig kilépett Olt keskeny szalagja kígyózik. Az Olt a Nagyhagymásban ered, majd áthalad Balánbányán, és Csíkszentdomokosnál ér a Felcsíki-medencébe.

A "Csíki Alpoknak" is nevezett Nagyhagymás s Csíki-medencétket ölelő hegykeret legszebb és legérdekesebb része. Az 1794 méteres Nagyhagymás a nagy, füves hegyhátak hazája. Nevét a bőven tenyésző vadfokhagymáról kapta. Nemcsak szépségéről híres, hanem az itt élő ritka növények is ráirányították a kutatók figyelmét.

Így vált védett területté, 1990-től pedig nemzeti parkká. 

Felszíni mészkőalakzatai közül a leghíresebb az Egyeskő(1608 m). Közvetlen mellette található az Öcsém(1708 m), amelynek lábainál hatalmas "Ördögmalmok"(kőgörgetegek) állítják meg a fenyőerdő felfelé haladó terjeszkedését. 

Útban a Békási-szoros felé a turisták szívesen látogatják a Nagyhagymás további csodáit: a Bárányhavast, a Fehérmezőt, a Vereskőt és a Cofránkát. A legtöbb havasi gyopár a Nagyáj "amfiteátrumban" virít.

A Nagyhagymás délen a Tarkőben végződik, majd a Szakadát-nyereggel a Naskalathoz csatlakozik.

A szabálytalanul kanyargó hegygerinc a Lóvésztetővel záródik.

A déli oldalában ered a Rákos-patak, melynek jobb oldali mellékágát, a Karakót Románia legnagyobb vasúti viaduktja, egyetlen nagy félkörével íveli át.

A gyímesi vasútvonal szakasza és a Fügéstelek hágója között zegzugos hegygerinc kanyarog, melynek kiemelkedőbb része a Pogányhavas.

Legtekintélyesebb szomszédja a Szellő hegy, mely a Csíki-havasok legmagasabb csúcsa(1495 m).