Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával a 2015-ös évet a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította az ENSZ.

 

 

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.

A tudománynépszerűsítő programsorozat egyik támogatója és házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia. A Fény Nemzetközi Éve Programbizottság által szervezett rendezvénysorozat öt pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok. A tudomány témakörében elsősorban az MTA intézetei szerveznek programokat, művészeti területen többek között a Műcsarnok ad otthont kiállításoknak, rendezvényeknek. Az ipari pillér jelenlétével elsősorban a „fényipar” képviselőit kívánják a program mellé állítani, az oktatás terén pedig a tanórákon, iskolai rendezvényeken, versenyeken kap főszerepet a fény.

A programsorozat házigazdája és egyik finanszírozója a Magyar Tudományos Akadémia. Lovász László, az MTA elnöke a magyarországi megnyitón elmondta: nemcsak előadások, bemutatók lesznek az akadémián a fény éve alkalmából, hanem az iskolákat, diákokat, tanárokat is mozgósítani szeretné.

„A kormány a Nemzeti Tehetség Programból 10 millió forinttal támogatja a programsorozatot, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig 30 millióval" - mondta a programokról tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Kroó Norbert, a Programbizottság elnöke elmondta: az akadémiai forrást elsősorban tudományos, az EMMI forrását pedig oktatási célokra szánják. Az egyes programokhoz ipari nagyvállalatok támogatása is kilátásban van” – mondta az akadémikus.

Az oktatási célú programjavaslatokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül várják a szervezők. A 24 iskolából álló országos hálózat résztvevőinek listája megtalálható az esemény honlapján.

A tudományos tartalmú javaslatokat a fenyeve@titkarsag.mta.hu címre küldhetik a programjukkal (workshopokkal, kisebb konferenciákkal) csatlakozni kívánó egyetemek. A beérkező javaslatokról a rendszeresen ülésező Programbizottság hozza meg döntését, és a lehetőségekhez mérten igyekszik támogatni ezeket.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora előadást tartott a ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projektről. Ennek célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, Szegeden. A kísérleti berendezéseket befogadó, rezgésbiztos épület csúcstechnológiával épül fel 2015-ben, miközben Európa vezető lézerfizikai laboratóriumai már azokat az eszközöket fejlesztik, amelyeket 2016-tól itt fognak tesztelni. A várhatóan 2017-ben induló kutatások nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredmények elérését teszik majd lehetővé.

Két új világ fénye a horizonton című előadásában Kiss L. László csillagász a Naprendszer kutatásának idei kiemelkedő eseményeiről beszélt. Ötven éve léteznek bolygókról készített képek, de a csillagászok most két kisebb égitest fotóit várják lélegzet-visszafojtva: a Dawn űrszonda a Ceres, a New Horizons pedig a Plútó törpebolygó felé halad. 2015-ben két új világ tárul fel a Naprendszerben: az eddigi szürke foltokból hegyek, völgyek, szakadékok bontakoznak ki előttünk, ahogyan azt nemrég a Rosetta űrszonda üstökösénél is láthattuk. Ezeknek az égitesteknek a vizsgálata közelebb visz bennünket saját csillagrendszerünk és bolygónk keletkezésének megértéséhez.

Az egész éves rendezvénysorozat már megszervezett programjai között fotópályázatok, fiataloknak szóló nyári táborok, valamint kutatóintézeti események vannak.

A részletes programot a fenyeve.hu weboldalon találják.