A fenyő mágiája

Jézus születésének ünnepét a feldíszített karácsonyfa hangulata és illata teszi számunkra meghitté. Bár ilyenkor gondolnunk kellene arra a szörnyű pusztításra is, amit évente a számtalan fenyőfa kivágása okoz. Ezért talán lehetne más megoldásokat is találni. Tehetnénk például ünnepi sétákat a havas erdőben, és jelképként csupán néhány apró gallyacskát vinnénk haza a vázába, vagy facsemetét ültetnénk egy cserépbe, amit ünnepek után újra kiültetnénk a szabadba.

Erő és béke

A fenyőfa kör alakban növekszik. A kör az energiaciklusokat jelképezi: a Nap évi körútját, a bolygók körpályáját az ekliptikán, valamint a reinkarnációs ciklusok örök ismétlődését. A puha faanyag jelképezi az erőt, amely gyengéd, mégis szilárd. Kérgének egyenes szerkezete a tiszta tudat felé vezető utat juttathatja eszünkbe. A tűlevelek kötegekben nőnek, az egység erejét jelképezve. A meghajló tobozok az alkalmazkodóképességet jelzik. A hosszú életű fenyőfák összekötnek a jövő nemzedékeivel, és a béke üzenetét hordozzák. A fenyőgyantát régóta alkalmazzák a gyógyászatban; fertőtlenítő és nyálkaoldó hatása közismert. Tüdőbetegségek, krónikus köhögés esetén belsőleg és külsőleg egyaránt hatásos. A gyantát összekeverik tízrésznyi vízzel. Megvárják, míg lefejtődik, majd leöntik a folyadékot, édesítik, és alkalmanként két teáskanállal fogyasztanak belőle. A fenyőgyantát a bőrgyógyászatban is használják fertőtlenítőként. A gyantát a fenyőfa közvetlen lecsapolásával gyűjtik össze. A gyantás rágógumi megszünteti a torokfájást. Szintén hatékony, ha szárított és porrá tört gyantával dörzsölik be a nyakat, majd meleg kendővel bekötik. Ez a módszer derékfájás, isiász és izomfájdalmak esetén is sikerrel használható.

A lepárolt gyanta terpentint ad, amely külsőleg alkalmazható reumatikus fájdalmak, ficamok, rándulások, zúzódások kezelésére. Hígított formában, egészen kis mennyiségben a terpentinolaj fogyasztható is; megöli a bélférgeket és tisztítja a tüdőt. A hígítás nagyon fontos, maximum hét cseppet tehetünk egy pohár vízbe vagy gyógyteába. A fenyőolajat balzsamokba és kenőcsökbe keverik, így használják bedörzsölésre isiász és bőrbetegségek esetén. Íme, egy egyszerű és könnyen elkészíthető recept:

Dr. Bach, a virágterápia megalkotója a fenyővirág-eszenciát azoknak ajánlja, akik bűntudattól és kétségbeeséstől szenvednek, depresszióra hajlamosak. A fenyővirág-eszencia hatására derűt és önbizalmat nyernek, és képesek felelősséget vállalni másokért, kitartóvá és céltudatossá válnak. A homeopatikus gyógyászatban a fenyőgyantából nyert illóolajat krónikus bronchitis, neurotikus köhögés és egyéb légzőszervi problémák enyhítésére, valamint hólyaghurut és vesegyulladás gyógyítására használják.

Az erdő királya

A mágia világában a fenyő összefügg a termékenységgel, a tisztulással és a halhatatlansággal. A Mars fájának tartják, s a föld és a levegő elemet képviseli. Az istenek közül Pán, Venus, Attisz, Dionüszosz, Poszeidón és Silvanus hozható kapcsolatba a fenyőfával. Sokan úgy hiszik, hogy az „Erdő Szelleme" a fenyőfákban lakozik. Valószínűleg az erdő legöregebb és legviharvertebb fája ad otthont ennek a szellemnek. Vannak olyan erdők, ahol valamely fát „az erdő királyaként" tisztelnek. Talán mondani sem kell, hogy az Erdő Szelleme tiltakozik az ellen, hogy ezt a fát kivágják.

Kínában fenyőfákat ültetnek a temetőkbe, mert hitük szerint e fák életereje sokáig megóvja a testet az enyészettől, és segíti az elhunytak szellemét. Koreában egy fenyőerdő közepén állították fel a legmagasabb szent oltárt. Ez az „Ország Szellemének" oltára, amelyet a kormány állíttatott, amikor Korea elszakadt Japántól. A fenyő a karácsonyi és a többi téli szertartás főszereplője. A karácsonyfa vagy a fenyőgallyakból készült koszorú legtöbbünk számára hozzátartozik az ünnep hangulatához. De sok helyen az a szokás, hogy a használaton kívüli tűzhely elé fenyőágakból készített keresztet tesznek, hogy ezáltal távol tartsák a gonoszt. A betegek ágya fölé szintén helyeznek fenyőágakat, hogy ezzel elősegítsék a gyógyulást. Japánban az ajtó fölé kötöznek fenyőgallyat, hogy biztosítsa a boldogságot a ház lakóinak.
Egyes helyeken szárított és szétmorzsolt tűleveleket égetnek, cédruslevelekkel összekeverve, a lakás levegőjének tisztítására és illatosítására. Máshol összegyűjtik a friss fenyőgyantát a fáról, és a tömjénhez hasonlóan elégetik, hogy megtisztítsák a teret a negatív energiáktól. A tobozt termékenységi amulettként viselik. Tobozokat gyűjtenek a nyári Napforduló idején is, de egészen más célra. Naponta egy magot elfogyasztanak belőle, hogy immúnissá váljanak a napszúrásra. Mexikóban fokhagymakoszorúval, szentek képeivel, gyógynövényekkel, kövekkel és fenyőtobozokkal rakják tele a falakat, hogy biztosítsák a család jólétét és egészségét. Régi szokás, hogy fenyőgallyakat tesznek a koporsóra a temetési szertartásokon. A halhatatlanság örökzöld jelképe megfelelő búcsú az eltávozottól, és vigasztalást nyújt az ittmaradottaknak.

                     (noiportal.hu)