Fokföld, Jóreménység Foka. A nevek hallatán kalandorok, tengerészek, jutnak az eszünkbe. Jó, ha tudjuk, hogy a portugál Bartolomeu Dias 1487-ben fedezte fel, és 1500. május 29-én itt veszett a tengerbe. “Ez a legnagyobb fokok egyike, és a legmesésebb adottságokkal, növényzettel rendelkezik, amit eddig láttam az egész földkerekségen.” Írta naplójába Sir Francis Drake (1540? – 1596), korának leghírhedtebb kalóza.

A hottentották, busmanok, és bantuk földjén először búrok telepedtek le az 1600-as évek közepén. Ők nevezték el Fynbos-nak (ejtsd: fejnbosz) a környék fátlan társulását, amely szokatlan formagazdagságával a tengerparti homokdűnéktől az 1000 méter fölé nyúló hegygerincekig nyúlik. A fynbos hollandul finom levelűt jelent, ami tökéletesen jellemzi az itt élő karakterfajokat: a több száz hangafélét, a Proteákat és a közel ezer fészkesvirágzatú növényt. A száraz nyár miatt sok hagymás virág nyílik a derékmagasságú bokros vegetáció törpe tisztásain; csak a nősziromfélékből 600 fajt írt le a tudomány.

A fokföldi flórabirodalom, amelynek a Fynbos is részét képezi

A növényzet fejlődése – az egykori közös szárazföld (Pangea) Laurázsiára és Gondwanára való szétválásával, majd a mai földrészek kialakulásával – több önálló ágra különült el. Ennek az elkülönülésnek az eredményeképpen 6 flórabirodalom alakult ki. Ezért a Föld növényzetét a botanikusok hat területi egységre osztották fel, amelyek közül a legkisebb (0,04%) Afrika déli részén található. A fokföldi flórabirodalom, Capensis védett területe 2004-ben került fel az UNESCO Világörökségi Listájára. A terület gazdag növénytakarója mediterrán éghajlati viszonyok között alakult ki. A területre jellemző üledékes kőzeten kialakult talajokat a gyenge tápanyag-ellátottság jellemzi. Ezek között a kedvezőtlen viszonyok között rendkívül változatos növényvilág jött létre. A flórabirodalomban 8550 faj él, amelyekből 6252 csak itt fordul elő. Ezek a növények anélkül élnek egyensúlyban egymással, hogy bármelyikük is fölénybe kerülne a többi rovására. A kihalással fenyegetett fajok száma szintén egyedülállóan magas: 15 db/km2.

Capensis flórabirodalom további jellemzői:

A 90 ezer négyzetkilométeres területen a világ növényfajainak mintegy 3%-a, és Afrika növényfajainak mintegy 20%-a fordul elő.Capensis flórabirodalom

Bár a Capensis a legkisebb flórabirodalom, de a legváltozatosabb is egyben. 1.300 növényfaj jut 10.000 km-re.

A Fynboss (Cape Fynbos) ennek a flórabirodalomnak a 80%-át teszi ki.

A fokföldi flórabirodalom legismertebb fajai az amarilliszfélék (Amaryllidaceae), a nősziromfélék (Iridaceae), az erikafélék (Ericaceae), a spárgafélék (Asparagaceae), a próteafélék (Proteaceae) és a kristályviágfélék (Aizoaceae) családjaiba tartoznak. Innen származik dísznövényeink közül a muskátli, a hölgyliliom, a kerti gladiólusz, a frézia stb

Purgatórium

A tudósok a jellemző növényflórát illetően rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a területen pusztító rendszeres tűzvészeknek. Az átlag 12 évente fellobbanó lángok a Fynbos életben maradásának letéteményesei.

A bennszülött növények ugyanis különböző módon védekeznek a tűz ellen: egyesek tűzálló magokat nevelnek, mások alacsony olaj- és magas víztartalmú leveleket hajtanak, vagy vastag, tűzálló kérget fejlesztenek, amely megvédi belső szöveteiket.

Az alkalmazkodás másik példája a gyors fejlődés. A növények kifejlődnek és magot érlelnek, mielőtt a forró, tűzveszélyes nyár beköszöntene. Sok növény tobozszerű termést érlel, amelyek csak a tüzek hatására száradnak ki és nyílnak fel, majd kicsíráznak, amikor a Fynbostól idegen, betelepült növények már elpusztulnak. Mire a jövevényfajok kifejlődve Leucospermum cordifoliumelnyomnák az őshonosakat, addigra jön egy újabb tűzvész, és a rend úja helyreáll.

Például a király protea (Protea cynaroides) csak a hőhatására felnyíló terméséből szórja szét magvait. A talajra került magvak az esőzések alatt csírázni kezdenek. Egy másik faj, a tűpárna (Leucospermum sp.) magjait a hangyák hordják a talajba, és míg más, jövevény fajok a tűzvészben elpusztulnak, addig magjai az esőáztatta földben kicsíráznak.

Proteák

A Protea, a déProtea Leucospermum Relexumli félteke csodálatos virága, Dél-Afrika nemzeti jelképe.

Dél-Afrika a termesztéssel foglalkozó 25 ezer alkalmazottal adja a világ vágott Proteáinak mintegy felét. A kereskedelemben forgalomba kerülő Proteákat Ausztráliában, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban termesztik. De a kihalással fenyegetett fajok termesztésével nem foglalkoznak. A Proteák megmentése, melyek egyben a vágott virágok alapanyagai, csak az összes fynbos növény megmentésével együtt lehetséges.

Az 1991 óta tartó Protea Atlas Project (PAP) keretében ezer önkéntes térképezte fel a teljes területet, gyűjtött információkat a megporzásról, a virágzásról, a tűzvészek utáni túlélőkről, a virágszedés hatásairól és a betelepülő fajokról. A dél-afrikai National Biodiversity Institute (NBI) 2004-ben készült tanulmánya szerint 2050-re több mint egymillió fajt fkirály proteaenyeget a kihalás veszélye, köztük sok, csak Dél-Afrikában előforduló Protea fajt. Dél-Afrikában durván 370 Protea faj található, amelyek közül 350 él a Fokföldi Flórabirodalomban. 120 faj szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. A Fynbos Protea fajainak mintegy egyharmada kihalhat 2050-ig. A Fokföldi Flórabirodalom ősi fajai közül a Proteák családja mintegy hat-hét millió éves múltra tekintenek vissza. A régebben jellemző hűvösebb klíma fokozatosan melegre fordul, így ezek a fajok fokozottan érzékenyek a klímaváltozásra. De érzékenyek az emberi beavatkozás hatásaira is. Elterjedésük összhangja más endemikus fajokkal lehetővé teszi, hogy a kutatók indikátor növényként használják őket.

http://kertlap.hu/