Folyóink kétmilliárd ember számára adnak ivóvizet, élelmiszertermelésünk 25 százalékát biztosítják, hazánkban pedig négymillió ember vízigényét elégítik ki.

Fotó: Michel Gunther/WWF

A WWF legújabb, a Víz Világhét alkalmából kiadott jelentése bemutatja, hogy az egészséges folyók hogyan járulhatnak hozzá a természeti katasztrófák mérsékléséhez, valamint arra is figyelmeztet, hogy a folyók „rejtett” értékei elveszhetnek, ha nem vigyázunk rájuk.

A Valuing Rivers („A folyók értékelése”) című jelentés – amelyet a 2018-as Víz Világhét első napján, augusztus 26-án hoztak nyilvánosságra – rámutat arra a gyakorlatra, miszerint a folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, komoly kockázatokkal járhat. Ezzel ugyanis a folyók további, rendkívül fontos „szolgáltatásainak” fennmaradását veszélyeztetjük – az édesvízi halászattól és horgászattól kezdve a természetes árvízvédelmen át az hordalékszállításig. Ezekből az ökoszisztéma-szolgáltatásokból több százmillió ember profitál, ennek ellenére a döntéshozók ezt továbbra sem veszik figyelembe. Ha ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások megszűnnek, akkor hatalmas kríziseket jöhetnek létre.

Világszerte kétmilliárd ember ivóvízkészlete származik közvetlenül a folyókból, valamint 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani. A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ a folyóvízzel történő öntözéstől, illetve évente legalább 12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, ami több tízmillió embert lát el élelemmel, megélhetést nyújtva a halászoknak is.

A vízgyűjtő területek, a folyótorkolatok, mint például az Indus, a Mekong, a Nílus vagy Ázsia leghosszabb folyója, a Jangce deltája is egyre zsugorodik. „A halászat összeomlása és az eltűnő folyótorkolatok csak két példa arra, milyen hatalmas járulékos károkhoz vezet, ha alulértékeljük a folyók jótékony hatásait”– mondta Stuart Orr, a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője.

„A magyarországi folyók természetes árterei eredetileg az ország területének közel 23 százalékát, összesen több mint 21 000 négyzetkilométert érintettek. A folyószabályozások következtében azonban méretük alig 637 négyzetkilométerre csökkent, ami 90 százalék feletti pusztulást jelent. Ezzel egyidejűleg a természeti kincsek és adottságok is jelentősen zsugorodtak: drasztikusan csökkent például a halak és a folyókhoz kötődő madarak száma, a legeltetés, a kaszálás, az ártéri gyümölcsösök  szinte megszűntek” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók Programjának vezetője.

Hazánkban a természetes vizek legnagyobb mértékben az emberek vízigényét szolgálják ki: a folyóink által szállított és lerakott kavicsrétegekből kiváló állapotú és jó minőségű víz nyerhető ki.

Magyarországon a folyók menti kavicsrétegek parti szűrésű vízbázisaiból a lakosság közel 40 százalékának, mintegy 4 millió embernek napi vízigényét fedezik. A legtöbb ivóvizet a Duna mentén termelik ki, Budapest vízellátását pedig szinte teljes egészében a parti szűréssel kitermelt ivóvízzel oldják meg, ami évente nagyjából 200 millió köbmétert jelent. A legjelentősebb ilyen vízbázis a Szentendrei-sziget alatt.

A folyószabályozások, valamint a vízpartokon zajló, ember által végzett tájátalakítások miatt a folyók és ártereik állapota jelentősen leromlott. Sok helyen a holtágak és mellékágak sem kapnak elegendő vizet, az élőhelyek pedig egyre szárazabbak. Hiába érkezik hasonló vízhozam, mint pár évtizeddel ezelőtt, a süllyedő folyómedrek miatt a víz nem jut ki az ártérre, pedig a folyóvizek és vízpartok regenerálódó képessége rendkívül nagy.

A folyók állapotára nagy hatással vannak a töltésépítések, az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti egyre nagyobb kereslet, valamint a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye, illetve új vízerőművek építése.

A jelentés a vízgazdálkodási intézmények és az irányítás fejlesztését is javasolja – a kormányok, vállalatok és pénzügyi intézmények kiemelt szerepével. Az új technológiák szerepe is fontos, mint például a mesterséges intelligencia vagy a távérzékelés, amelyek segítségével jelentősen javulhat a folyók és vízgyűjtőterületek állapot.