A Fundy-öböl az Atlanti-óceánon, a kanadai Új-Skócia tartomány partjainál húzódik.
Télen az öböl mentén fekvő Saint John város az ország legforgalmasabb, jégmentes kikötője.
A Fundy-öbölben figyelhető meg a világ egyik legkülönlegesebb természeti jelensége:
a visszaforduló vízesés.
Apály idején a Saint John folyó vize szeszélyesen,tajtékozva zúdul le a sziklák között a tenger felé,dagálykor viszont, amikor a több emeletnyi magasságú árhullám betör az öbölbe,a víz visszafelé kezd hömpölyögni.
Naponta kétszer lehetünk szemtanúi ennek a csodálatos eseménynek.
Az árapály (más néven tengerjárás) a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzásának hatására egymáson létrehozott alakváltozása.
Az árapály a vízszint ritmikus emelkedése és süllyedése.
A Föld-Hold rendszer a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül kering.
Ez a Föld belsejében, a felszíntől mérve 2700 km mélyen helyezkedik el.
Az egész világon a Fundy-öbölben a legerősebb az árapály mozgása,
az apály és dagály közti szintkülönbség elérheti a 16-20 métert is,
az eddig mért legnagyobb különbség pedig 21,6 méter volt
a körülmények egyedi összejátszásának köszönhetően.
Az öböl belsejében a gyakran 20 méterre megemelkedő árhullám miatt
az áramlás egyes helyeken elérheti a 13-15 km/óra sebességet is.
Ilyenkor a víz 70, vagy akár 100 méter mélységig minden lerakódást magával ragad az öböl aljáról,meztelenül hagyva a sziklás feneket.
Az öböl többi részét pedig iszap és kavics borítja.
Az erős áramlás miatti erózió igyekszik a hátfalat alkotó vékonyka földszorost átszakítani,így Új-Skóciát a hatalmas árhullámok idővel szigetté fogják átalakítani.
A naponta kétszer érkező 100 milliárd tonnányi víz megteszi a hatását:
az öbölben lévő hatalmas sziklák alja elvékonyodott,
különleges formákat hozva így létre,amin vándorló madarak ezrei pihennek meg.
forrás: internet
Kommentáld!