Egy nemzetközi kutatócsapat szerint csupán négy százalékára csökkenhet az Alpok évszázad elején mért jégterülete 2100-ra, az olvadás veszélyezteti a vízellátást és a folyók élővilágát is.
A Föld területének jelenleg tíz százalékát borítják gleccserek, kiterjedésük azonban folyamatosan csökken. A legtöbb figyelem az olvadás egyik következményére, a tengerszint emelkedésére irányul, a gleccserek eltűnésének egyéb hatásait, például a lakosság vízellátását fenyegető veszélyeket jóval kevésbé veszi figyelembe a világ – írta a kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában megjelent tanulmányában.
Az eltűnő jégtömegek legnagyobb részét az Alaszkai-öböl, az Északi-sarkvidék kanadai része, a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró jege alkotja. A saját területükhöz mért legnagyobb veszteség az Alpokban és az Andokban tapasztalható.
Az elmúlt 30 évben az Alpok térsége különösen erőteljesen melegedett. A havazás csökkenő mértékét is figyelembe véve a jégtakaró 1850 óta több mint a felével, 54 százalékkal csökkent. A jelenlegi számítások szerint az Alpok a 2003-ban mért jégtakarója 4-13 százalékával fog rendelkezni a 21. század végére.
A dél-amerikai Patagónia hegyvidékének gleccserei (Fotó: Shutterstock)
A világszintű gleccserzsugorodásnak a folyókra is nagy hatása van – áll a szakértői elemzésben. Vízellátásuk megjósolhatatlanná válik, mert kevésbé táplálja őket az olvadékvíz, egyre inkább az esetleges csapadék befolyásolja a vízmennyiséget. Ez kihat a vízi élővilágra is.
Az olvadó jégből káros, ipari termelésből vagy növényvédő szerekből származó, hosszú távon ható anyagok szabadulnak fel, melyek bekerülnek az olvadékvízzel a patakokba, folyókba és a talajvízbe. A gleccserek olvadása így a lakosságot is veszélyezteti.
Az emberek életét több szinten is befolyásolják a gleccserek táplálta folyók: a vízellátástól és a mezőgazdaságtól kezdve a halászaton át egészen a folyóknak a társadalomban játszott kulturális és vallási szerepéig.
“Az élővilág faji sokszínűségétől a turizmusig, a vízerőművektől az ivóvízellátásig az életmódunkat érintő kockázatok skálája igen széles” – véli Alexander Milner, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A szakértők szerint több kutatásra van szükség a kockázatokról és többet kell dolgozni azon, hogy a jelenlegi és a jövőben várható változásokhoz alkalmazkodhassunk.
Kommentáld!