A gunarasi agyagbánya vallatása
A Tolna megyei Dombóvár-Gunaras fürdő- és
üdülőtelepétől keletre található az ún. Fehérvízi dűlő, amelyet mások
inkább Téglagyári agyagbányaként ismernek. Ennek új tulajdonosa további
művelési bővítést tervez, így vált szükségessé az itt lévő régészeti
lelőhely feltárása.
A területileg illetékes Wosinsky Mór Megyei
Múzeum munkatársa, Szabó Géza főmuzeológus, a környék jó ismerője
irányítja a régészeti munkákat. A szakember nemrég, az ásatások
végzetével röviden a következőkről számolt be: „Már korábban is, az
utolsó dombóvári téglagyár működése idején több alkalommal került itt
sor leletmentésre. A területhasznosítással kapcsolatos mostani szándék
viszont, ezekhez képest nagyobb térbeli kiterjesztésre adott
lehetőséget, a megelőző feltárás költségeit viselő tulajdonos
szándékának köszönhetően.
Annyi már bizonyos, hogy a Kr. e. 3000 körüli és 2800-2600-as
évekből, azaz a késő rézkorból valamint a korai bronzkorból egy
folyamatosan lakott település jellegzetes nyomai bukkantak elő. Az
egykori, egymást követő települések házai, hozzájuk tartozó tároló
vermek, szemetes gödrök, kemencék, valamint az állatok szabad járását
megakadályozó árkok szintén feltárhatók voltak.
Az egykor itt élt pásztornépek, a réz- és bronzkori nagyállat tartók
gazdálkodására utalnak az előkerült marha csontvázak, juhcsontok. A
nagyon nagy mennyiségű kerámiaanyag lehetőséget ad az akkori népesség
kulturális hátterének, eredetének kapcsolatrendszerének jobb
megismerésére, a kemencék pedig a pontosabb kormeghatározásban
segítenek” – tette hozzá az ásatás vezetője.
Pete Mihály, az ELTE
Természettudományi karának Földrajz- és Földtudományi Intézet Geofizikai
és Űrtudományi karának doktorandusza munkája során a kemencékből
kiemelt mintákban az égéskor északi irányba beállt vas részecskék és a
mostani mágneses észak közötti eltérést vizsgálja.
„Az egykori és a
mai mágneses észak összevetése segít pontosabban meghatározni az
előkerült leletanyagot. Ehhez hasonlóan sok-sok apró mozaikból tudjuk
majd kirakni azt a színes és változatos képet, amely az egykoron itt élt
és gazdálkodott népek kultúráját jellemezhette. Célunk, hogy a
Dombóvári Helytörténeti Gyűjtemény által nemrég benyújtott pályázat
sikere esetén az itt előkerült tárgyak a szakszerű restaurálás után egy
nagyszabású régészeti kiállításon fogadják az érdeklődőket” – mondta el a
rá jellemző lelkesültséggel Szabó Géza ásatásvezető régész.
Forrás, fotók: Kriston Vízi József
Kommentáld!