Fotó: H. Szabó Sándor

Az Észak-magyarországi régió különösen bővelkedik efféle vizekben, közülük igen népszerű Egerszalók. A látogatókat nemcsak a víz vonzza ide, hanem a fürdőt díszítő, mesterségesen kialakított mészkőteraszok is.

Az egerszalóki mésztufa egyediségéről az is tanúskodik, hogy a világon mindössze még két helyen található ilyen üledékképződés. Az egyik a törökországi Pamukkale (Denizli-medence, DNy-Törökország), a másik az egyesült államokbeli Mammoth Hot Springs (Yellowstone Nemzeti Park).

Fotó: H. Szabó Sándor

Hogyan is jött létre a mésztufa? A mészkődombot két mélyfúrású kút vize alakította. Az első ilyen kutat 1961-ben fúrták, ekkor földgáz és kőolaj után kutattak, de gyógyvíz tört a felszínre. A második fúrás 1987-ben történt. A kutakat 2010-ben el is nevezték: A régebbi, a sódombot létrehozó kút a Vendel, míg az újabb pedig a Mária nevet kapta. A megszentelés napján az egerszalóki plébános Szent Vendel és Szűz Mária védnökségét kérte a kutakra, hogy vizük soha el ne apadjon, hozzanak gyógyulást a rászorulóknak, s akik a Mária-kúthoz zarándokolnak, azok reményei teljesüljenek be. A legenda szerint egyes helyeken szokás volt, hogy a Szent Vendel, a pásztorok védelmezője, tiszteletére tartott mise után hazavitt szenteltvizet a jószág ivóvizébe önteni, hogy Vendel minden bajtól óvja meg az állatokat.

Gyógyvíznek nevezzük azokat az ásványi anyagokban bővelkedő vizeket, melyek fizikai tulajdonságai és kémiai összetételük miatt jótékony hatásúak. A tapasztalati megfigyeléseket bizonyító vizsgálatoknak, orvosi értékeléseknek kell alávetni, majd egy EüM rendelet alapján lehet kérelmezni a gyógyvíz megnevezést.

Dávid Árpád, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz tanszékének docense szerint, számos fizikai panaszra jelenthet megoldást az egerszalóki víz összetétele: „Összetétele szerint a kalcium-magnézium- és hidrogénkarbonátos ásványvizek csoportjába sorolhatjuk, melynek kéntartalma is jelentős. A kalcium gyulladást csökkent, a kén pedig az ízületi porcok fontos alkotóeleme. Hogy miket lehet kikúrálni ezzel a vízzel? Gyulladásos mozgásszervi betegségeket, degeneratív mozgásszervi problémákat, de megoldás a pikkelysömörre és az ekcéma rehabilitációjára is. Nem szabad elfelejteni, hogy a nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések szintén kezelhetőek a vízzel."

Az évek során 25 millió köbméter vízből mintegy 2200 tonna mész vált ki a mészkőteraszon. Ahogy távolodunk a kúttól, a víz veszít hőmérsékletéből és ásványianyag-tartalmából, a vízben oldott anyagok lerakódnak és kialakítják a sajátos szerkezetű mészköveket, a speciális morfológiai elemeket. A kút közelében gyors az üledékképződés, itt laza szerkezetű, porózus mészkő látható. Egyre távolodva találkozunk a mesterséges csatornákkal és tavacskákkal, ahol a víz 45-55 Celsius-fokos. A víz irányát változtatva érik el, hogy a frissen kiváló, hófehér üledék minél nagyobb felületet borítson be.

A közeli, ún. proximális lejtőkön találhatók a jellegzetes teraszok, mikroteraszok és terasz tavacskák. Ezek kisebbek mint egy méter, és kis vízesések választják el egymástól. A lejtő hossza 10-15 méter.

Fotó: H. Szabó Sándor

A távoli, ún. disztális lejtőről már hiányoznak a teraszok, tavacskák. Itt alacsonyabb a vízhőmérséklet és a vízmélység is, ezért itt már megjelennek a növények, mint a fű, nád vagy a sás. Az élővilág szervesen részt vesz a mésztufadomb alakításában.

Dávid Árpád arra is felhívja a figyelmet, hogy az egerszalóki mészkőteraszoknál megfigyelhetőek a mesterségesen, betonból kialakított teraszok is. Elmondása szerint, ezekre azért van szükség, hogy a mész bekérgezze az adott felületet, valamint hogy növeljék a hely idegenforgalmi értékét.

Az egerszalóki mészkőterasz érdekes látványt ad, a víz pedig rendkívül hasznos a főleg ízületi betegségben szenvedő embereknek. Szerencsénkre sem Törökországig, sem az Egyesült Államokig nem kell elutaznunk, ezért a gyógyító vízért.